Lesz-e nagy durranás a hazai szélenergiában?

A Miskolcot kelet felé elhagyó autós okkal hiheti, szélcsendes vidék következik: Felsőzsolca határában ugyan megpillant egy szélerőművet, aztán vége, sehol nem találkozik hasonlóval. Vajon évek múltán sem lesz más a „tájkép", noha beküldték „versenyműveiket" azok a vállalkozások, amelyek kisebb-nagyobb szélerőműparkokkal akarják a természet kínálta energiát hasznosítani?

Zöld úton az apátság

Biomassza fűtőművel és kapcsolt energiatermeléssel gazdagodott a Pannonhalmi Főapátság. A világörökség részeként is számon tartott épületegyüttes energetikai korszerűsítése a megújuló energiaforrásokra épül: erdei és mezőgazdasági melléktermékekből „készül” az a biomassza, amely gondoskodik a fűtésről és használati meleg vízről. A biomassza-fűtőmű mellett kapcsolt hő- és villamos energiát termelnek gázmotorral, s biodízel tartalék áramforrásra is gondolnak. Az apátság pályázott: a Környezet és Energia Operatív Programhoz nyújtotta be a tervezetét. A biomassza-fűtőerőmű megvalósításához kaptak először zöld utat. Kiszámolták, hogy milyen haszonnal járt a korábbi, tisztán földgáztüzelés felváltása. A fosszilis energiahordozó fajlagos ára 3660 forint/gigajoule, a biomasszáé 1120 forint/gigajoule. A biomassza/földgáz arány: 30,6 százalék.

Háromszoros túljelentkezés

A pályázat márciusban zárult első szakaszáról közlemény látott napvilágot: a meghirdetett 410 megawatt szélerőmű-kapacitásra 1117,75 megawattnyi pályázat érkezett a Magyar Energia Hivatal (MEH) címére 68 vállalkozástól. Egyelőre nem tudni, hogyan dönt a szakmai zsűri, de az ismert: a 2005-ben „kiosztott" 330 megawatt összkapacitás egyharmada még el sem készült, körülbelül 200 megawattnyi szélerőmű valósult meg.

- Valóban megkérdezhető, hogy akkor miért van szükség pályázatra - veti fel dr. Matos Zoltán, a MEH elnöke. - Az elmúlt időszakban azonban számos befektető jelentkezett, hogy új szélfarmokat építsen, működtessen. Ezért megvizsgáltuk, hogy rendszerszabályozási problémák okozása nélkül hol és meddig lehet fejleszteni, kapacitást kiosztani.

Valóban elemi szükséglete az országnak a megújuló energia mind nagyobb arányú hasznosítása. A MEH elnöke pedig külön is hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett csoportba sorolódtak azok a pályázatok, amelyekben nem kértek támogatást. Az is kategorizálási szempont volt, hogy rendszerirányítási szempontból mely országrészben mekkora kapacitást bír el a villamosenergia-rendszer. Az észak-dunántúli térség helyzeti előnye a szélviszonyok miatt vitathatatlan, oda 280 megawattot irányított a pályáztató. A hivatal azt is megfogalmazta, mit vár a befektetőktől, milyen energiapolitikai célokat szolgálhatnak az új erőművek, szélparkok. A jelentkezők is hasonlóképpen tervezhettek, nem véletlen, hogy közel háromszorosan túllépte a pályázatokból „kiolvasható" összteljesítmény a lehetséges mértéket.

- A többszörös érdeklődés megnyugtató lenne, ám az a várakozásunk kevéssé teljesült, hogy a projektek megvalósítói támogatások nélkül is készek működtetni szélerőműveiket, s nem testálják a fogyasztókra költségeiket a kötelező áramátvételi rendszeren keresztül - jelentette ki a MEH elnöke. - A támogatásoknak akkor lesz jelentőségük, amikor a pályázók már túljutottak az előminősítéseken, a műszaki-engedélyezési feltételek ellenőrzésén, s beadják az árajánlatokat is a hivatalhoz. Pályázati cél volt az is, hogy a szélerőművek miatt ne keletkezzenek rendszerszabályozási többletköltségek, illetve az úgynevezett kiszabályozás érdekében ne kelljen újabb hagyományos erőmű-kapacitásokat megvalósítani.

Egy kalap alatt

Dr. Matos Zoltán tapasztalatai szerint 2005 táján még többségében a projektfejlesztő társaságok láttak fantáziát a szélerőművek telepítésében. Most elsősorban az építő, tartós üzemeltető cégek jelentkeztek, s ez azért is kedvező, mert - elődeikkel ellentétben - ezek a vállalkozások érdekeltek az áramtermelésben is. A projektfejlesztők rendszerint már túladtak a tervezett, megépített szélerőműveken.

A pályázat eredményeként mindenesetre számottevően gyarapodhat a hazai szélfarmok száma, teljesítménye. E bővülés is sürgető, hiszen az Európai Unióban vállalt kötelezettségünk - a teljes energiafogyasztásunk 13 százalékának megújuló energiaforrásból kell származnia 2020-ban - számol a szél termelte többletárammal is. Az érdekeltséget az állam a pályázatok kiírása mellett az áramátvételi kötelezettség előírásával s az ár meghatározásával is igyekezett elősegíteni. Január óta kilowattóránként 29,28 forint jár a termelőknek. Ennek a piaci ár feletti része persze közvetlenül megjelenik a fogyasztók villanyszámlájában.

Miközben az átvétel kötelezővé tétele és a támogatás mértéke megmozgatta a befektetők fantáziáját, addig a szélfarmokat működtetők kritizálnak is: a kötelező áramátvételhez tartozó mérlegkörös modell egy kalap alá veszi a szélerőműveket, a biomassza tüzelésére áttért nagy erőműveket és a kombinált ciklusú, illetve a hulladék hőből villamos energiát előállító üzemeket is.

- Valóban szakmai vitákra ad okot a kis erőművek, illetve a szélerőművek együttes kezelése egy mérlegkörön belül, de a technológiák közötti különbségek önmagukban nem jelentik azt, hogy az utóbbiak hátrányos helyzetbe kerülnének - tudtuk meg immáron a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. igazgatójától, Tihanyi Zoltántól. - A kapcsolt villamos energia termelésének ösztönzése ugyanúgy indokolt, mint a megújulókból származó áram termeléséé, ha nem így lenne, nem tennék bele a pénzüket a befektetők, sem az egyikbe, sem a másikba.

A „csupán" a szél segítségével előállítható áramból is lehetne tehát több, mint amennyit jelenleg termelnek. A Mavir szakembere szerint létezik az a kettősség is, hogy jelentős kapacitásnövekményt lehetett meghirdetni, ám a rendszer bővíthetőségét akadályozza annak rugalmatlansága. S noha a korábbi 330 megawattból a megépült 200 megawatt valóban kevés, az üzemeltetésről már a tanulságokat is le lehetett vonni a 410 megawatt megpályáztatása előtt. Egyértelművé vált, hogy a nagyon is koncentráltan, Északnyugat-Magyarországra telepített szélerőműveknél az áramtermelés változásai nagyon egy időben történnek, és változékony maga az áramgyártás is. A technológiának kell alkalmazkodnia ahhoz, hogy érdemben több szél termelte teljesítményt be tudjon fogadni a rendszer, ehhez a Mavir a nemzetközi tapasztalatok átvételével és a hazai szakmai partnerekkel közösen kezdeményezett, végrehajtott fejlesztésekkel igyekszik hozzájárulni.

- Ezzel együtt is igaz, hogy a szél okozta „kilengéseket" csak egyéb erőművek segítségével lehet ellensúlyozni - mondja Tihanyi Zoltán. - Ezért azoknak a hagyományos erőműveknek a körét, amelyekkel szabályozási tartalékokra lehet szerződni, megpróbáljuk bővíteni. A kisebb áramtermelők száma gyarapodott ugyan, de esetükben az elaprózottság, a kis egységteljesítmény okoz problémát.

Házi erőművek

Az ország nem rendelkezik sem tárolós, sem gyors reagálásra alkalmas folyami vízerőművekkel, így egyelőre e nagy teljesítményű áramtermelő létesítményeknek a hiányát a hektikusan működő alternatív energiatermelés korlátozásával lehet ellensúlyozni. Végül is ezért került sor a szélerőművek telepítésének korlátozására. Csakhogy ma már újabb mini áramgyárak is feltűnnek a horizonton, hiszen lakóházak, falvak, helyi kisközösségek törekszenek arra, hogy saját energiaellátásuk mellett el is adjanak áramot az országos hálózatnak. Erről a „mozgalomról" nem szólt sem a korábbi, sem a most zárult kvótapályázat, pedig elszaporodhatnak a napelemek a háztetőkön, a biogázüzemek, a kisebb-nagyobb szélturbinák a közösségi farmokon.

- A technológiai fejlődés ma már lehetővé teszi, hogy hatékony, jól kezelhető, automatizált kis erőművek valósuljanak meg, akár háztartási célokat szolgálva - mondja a Mavir szakembere. - Igaz, támogatás nélkül ma még nem versenyképesek, de butaság lenne lemondani róluk.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.

Szeles számok

Magyarországnak – az uniós megállapodások értelmében – 2020-ra a teljes energiafogyasztás 13 százalékát kell megújuló energiaforrásokból fedezni. Ez jelenleg 5,9–6 százalék. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium kommunikációs osztályának közlése szerint a szélturbinák kapacitása 25 év alatt 50 kilowattról 5 megawattra nőtt, a termelés költségei pedig 15 év alatt több mint 50 százalékkal csökkentek. A szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthetők, s a beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Hátrányuk azonban, hogy a hazai viszonyok között az átlagos összesített kihasználtságuk 20 százalék, mert csak viszonylag állandó, közepes szélsebességű helyeken használhatók gazdaságosan. Technológiájukból adódóan a szélgépek turbinái nemcsak szélcsendben, hanem kis szélsebesség (9–18 kilométer/óra) mellett sem tudnak üzemelni, túl nagy sebesség mellett – fajtától függően 50–100 kilométer/óra körül – pedig a berendezések biztonsága érdekében kell őket leállítani. Ezen okok miatt a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony, és ez behatárolja a zöldáram-termelésben betölthető szerepüket.

Kiváró E.ON

A márciusban lezárult pályázat 410 megawatt kapacitásából 280 megawattot az E.ON észak-dunántúli és az Émász területére hirdettek meg, 130 megawattot az E.ON dél-dunántúli, a Démász, az Elmű és az E.ON tiszántúli területén lehet megépíteni. A legnagyobb „befogadó”, az E.ON kommunikációs igazgatója, Kutas István azt hangsúlyozta, céljuk, hogy társaságuk – amely elsőként létesített szélerőművet Magyarországon – hazánkban is hathatósan részt vállaljon az E.ON globális zöldenergia-termelési programjából. A Kulcs település melleti szélerőmű megépítése után nem sokkal két másik létesítményt is üzembe helyeztek, s további projekteket is előkészítettek Mosonmagyaróvár és Rácalmás térségében. Az idei pályázaton mégsem indul a cég, mivel a jelenlegi gazdasági környezetben e projektek megtérülése nem éri el a vállalatcsoport beruházási elvárásai által megkövetelt szintet. Mivel a Mavir, illetve a Magyar Energia Hivatal általában évente értékeli a helyzetet, és hozza nyilvánosságra az aktuális szabad szélerőmű-kapacitásokat, az előkészített projektekkel megvárják a legközelebbi pályázati kiírást.