Vicces lesz, amikor laptoppal fogunk rohangálni a parcellák között, hogy az aznapi metszést elkönyveljük az APEH-nak - próbálja saját magát a nyár kellős közepén látni az a tarcali gazda, aki a napszámosait nem a kis könyvecskével, hanem az új nyilvántartási rendszerrel fogja legalizálni reggel és este. A különleges aszúk specialistája nem akar a nyilvánosság elé kerülni, mert mint legprecízebben adózónak is akadt baja a munkásait a legnagyobb dologidőben vegzáló hatóságokkal.
Az alkalmi munkavállalásról ugyanis április elsejét követően másként számol el egymással a munkaadó, a munkavállaló és az állam. Első látásra csak technikai kérdés, hogy a kis könyvecskét és a bélyegeket felváltotta az elektronikus nyilvántartás. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban megtudtuk, hogy az alkalmi és az időszakos foglalkoztatás rendszerét átalakító, decemberben született törvény 1,7-1,8 millió ember érint, ők áprilistól már nem a munkaügyi központoknál, hanem az adóhatóságnál jelentik be az eseti jogviszonyt. A változtatás kigondolói azt vélelmezik, hogy ez egyszerűsíti az ügyintézést. A lényeg azonban változatlan: egyösszegű járulékot és adót kell fizetni a jövőben is, de a kedvezmény 2010-től kisebb, mint a megelőző időkben.
Vélhetően a jövőben is az agráriumnál jóval szélesebb körre terjed ki az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása. A Foglalkoztatási Hivatalban például tömegnyi alkalmi kiskönyvesről tudnak, akik a társasházak rendben tartását, a házak kertjeinek gondozását háztartási alkalmazottként végezték. A szabály esetükben is az, hogy munkaviszonyuk legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig jön létre. Megszűnik azonban az a korlát, hogy a munkavállaló egy évben több munkáltatónál is csak 120 napig végezhet alkalmi munkát.
Nem kell klasszikus értelemben vett írásos munkaszerződéseket kötni, de a munkáltatónak jelenléti ív vezetését írják elő, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. Ezenfelül a munkáltató köteles bejelenteni az adóhatóságnak a munkavégzés adatait elektronikusan, mobil rádiótelefonon s némely esetben akár telefonon. De nem is az informatikával kombinált megmaradó papírmunka, hanem a „napszámos" drágulása fog fájni igazán: a munkáltatónak a kifizetett munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet kell fizetnie.
„A munkavállalói könyv is nehézkesen működött, s gyakori vitákra adott okot" - szögezte le a Magyar Agrárkamara alelnöke, dr. Szukics József, aki szerint akkor okozott fennakadást az adminisztráció, amikor nagyobb csapatokat akartak munkába indítani. A munkacsúcsok időszakában akár 50-60 ember is kellett, s bármennyire is begyakorlottan intéződött, az adminisztrációt, a bélyegek esti elszámolását csak a szüret terhére lehetett lebonyolítani. De megérteni azt volt nehéz, hogy a hatóságok - egyszerre több is - a legértékesebb munkaidőben reggeltől délig, délutánig leállították a szüretet, s egyenként vizsgálódtak, nem törődve az okozott kárral.
Hogy egyszerűbben, vállalkozásbarát módon működik-e majd az „újítás", egyelőre nem látható, de az elektronikus bejelentés, az egyszerűsítettnek mondott szerződéskötés a gazdálkodók gyanúja szerint fordítva sülhet el. A kamara dr. Szukics József szerint szorgalmazza, hogy az agrártárca a valóságban is tegye egyszerűbbé a 10 ezer alkalmi munkaóra alatti foglalkoztatásnál érvényesíthető könnyített változatot, mert most nem az. Több kollégáját is idézi az alelnök: az alkalmi munkavállalás új törvényénél nagyobb csapást nem is lehetett volna mérni a kertészeti szakmára... Arra nem tudott válaszolni, hogy a dologidő kellős közepére időzített sokórás hatósági ellenőrzéseket hogyan örökítik át a laptopos időkre, de bizonyosnak látszik, hogy a televíziós stáboknak csak azt kell majd eldönteniük, gyümölcsszüretre vagy valamely építkezésre kísérjék-e el a hatósági embereket.
„Nálunk különösebben semmit sem fog jobbítani az elektronikus adminisztrációra, jelenléti ívre való átállás, bár annak idején örültünk a megoldásnak, mert az átláthatóságot segítette" - kommentálta az új jogszabályt Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke. Azt azért mégis elmondta, hogy az újraszabályozás helyett jobb lett volna a járulékok, közterhek csökkentését megcélozni, s azt, hogy legyenek közmegrendelések, hogy lehessen minél több embert foglalkoztatni.
