A rendhagyó nézeteket valló és azt bátran vállaló – már nem praktizáló – orvos, dr. Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség című könyvében hiteles bizonyítékok alapján állítja, hogy a ma emberének a hivatalosan elfogadott mennyiségnél jóval több mikrotápanyagot – vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket – kell bevinnie a szervezetébe, ha élni akar, mégpedig életereje teljességében. S tennie kell ezt a hivatalos orvoslás, a gyógyszeripari lobbi érdekei ellenében.

A hazai kis- és középvállalati szektornak egyre komolyabb piaci kihívásokkal kell szembenéznie. A sikeres működés nagyobb szervezettséget és hatékonyságot igényel, amelynek egyik eszköze az informatika lehetőségeinek a kihasználása. Bár e kör egészen másképp működik, mint a nagyvállalati szektor, mégis tévedés lenne azt gondolni, hogy az informatika terén más szolgáltatásokat igényelnek. Nem mást, ugyanazt, csak rájuk szabott feltételekkel.

Biztonságra törekszünk az otthonunkban, a munkahelyünkön, útközben és pihenéskor, az élet minden területén. Cikkünkben a biztonságtechnika három nagy ága közül az elektronikus védelemmel foglalkozunk.

Sokkal gyakorlatiasabb megközelítésben s a regionalizmus jegyében tárgyalták az idén, az immár harmadik E-Magyarország, e-kormányzat konferencián, november 11-12-én, Siófokon az előadók, hogy mi történt az elmúlt két-három év alatt, és mi várható a közeljövőben a fejlett, tudásalapú társadalom építésében. Mintegy hatszáz érdeklődő kísérte aktív figyelemmel - hiszen a nézők az e célra felállított SMS-falak segítségével maguk is folyamatosan kérdéseket tehettek fel - a kormányzat, az önkormányzatok, a térségi, területfejlesztési szakemberek és az üzleti szféra képviselőinek párbeszédét.

A Közlekedési Minisztérium és az Európai Unió PHARE Előcsatlakozási Alapja által közösen finanszírozott e-com program 2004 májusában indult. Az informatikai elemeket is tartalmazó, ám egyáltalán nem technológiaalapú tanácsadási projektek célja, hogy segítsenek a kis- és középvállalkozásoknak az elektronikus kereskedelem eszközei mind szélesebb körű használatával a versenyképességüket növelni.

Az év első felében ötször jobban fogytak a vállalati devizahitelek, mint forintos társaik, az élesedő versenyben pedig a bankok egyre inkább fokuszálnak a mikro-, kis- és középvállalkozókra.

Hódít a multifunkciós gép, és megjelent az outsourcing lehetősége a kisvállalkozások körében is. Az elmúlt évben ugyanis egyre inkább ők kerültek az irodatechnikai eszközöket gyártó cégek fókuszába. Ám ezt az ügyfélkört a sajátos termékek mellett szolgáltatásokkal is másképpen kell kiszolgálni, mint a nagyokat.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság által meghirdetett harmadik generációs mobiltender három nyertese - a Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone - várhatóan még az idén elindítja kereskedelmi UMTS szolgáltatását Magyarországon. A kezdetben sok kétséggel várt technológia elsősorban az üzleti felhasználók fokozott érdeklődésére számít.

Magyarországon az internet elterjedtsége még jócskán elmarad az Európai Unió átlagától, azonban az aktív internetkapcsolatok közel fele már DSL vagy kábeltévés, ami a szélessávú kapcsolatok egyeduralmát vetíti előre. Az üzleti szférában a kis- és középvállalatok a magánfelhasználókhoz hasonlóan többnyire ADSL-kapcsolattal rendelkeznek, míg a több telephelyes nagyvállalatok bérelt vonalat tartanak fent, és vezeték nélküli kapcsolatot is használnak. Amíg az üzleti szférában gyakorlatilag kötelező az internetes jelenlét és a szélessávú internetelérés, addig a lakosság körében a motiváció hiánya szab gátat az internet-hozzáférések gyors terjedésének, nem pedig az ár.

Angliában nyolc mobilszolgáltató működik, ebből ötnek van UMTS-hálózata, és ezek nagysebességű mobil-adatátviteli és ezzel videotelefonálási lehetőséget kínálnak az előfizetőknek. London utcáit járva azonban négy nap alatt egyetlen videotelefonáló embert sem láttam.

A vállalatok vezetőire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a hagyományos fixvonalas telefonról áttérjenek az IP-telefóniára - derül ki a Gartner nemrégiben publikált felméréséből. Az ösztönzés számos forrásból ered, és az illetékesek gyakran úgy érzik, ha nem váltanak, elszalasztanak valamilyen lehetőséget. De mit is jelent pontosan a váltás? Az IP-telefónia ugyanis nemcsak új, olcsóbb eszköze a távbeszélgetésnek, hanem egyenesen paradigmaváltás is a telekommunikációban. A mibenléte azonban még csak most alakul.

A távközlési verseny - a piaci liberalizáció eredményeképpen - már ténylegesen is érzékelhető, a telefontársaságok megpróbálják minél inkább a vevők igényeihez igazítani kínálatukat. Főleg a céges ügyfelekért vetélkednek egymással a szolgáltatók, s úgy tűnik, hogy a lakossági piacon már évek óta folyó mobil-vezetékes párharc most begyűrűzött a vállalati szektorba is.

Nem a tömeges, hanem a személyes testreszabás divatja jön el a 3G által a vállalatok számára. Az ajánlattevő a potenciális vevőt a pontos helyének ismeretében azonnal a legjobb vásárlási pozícióba hozza. Mindenki érdekelt lesz tehát az információ megosztásában.

A harmadik generációs mobiltechnológia nem csak szélessávú mobilinternetet és videotelefonálást jelent. A ma még szinte felmérhetetlen gazdasági és társadalmi következmények mellett a 3G új üzletágakat is létrehoz, munkát, lehetőséget adva emberek százezreinek világszerte.

Nem érti, hogy bár tetszetős és informatív a honlapja, miért nincs mégsem elég látogatója? Talán elfelejtette regisztráltatni magát a nagyobb keresőrendszerekben. Vagy egyszerűen csak sajnálta az időt arra, hogy végiggondolja, milyen egyéb teendőkkel jár a sikeres on-line marketing.

A világ legnagyobb ICT-kiállításán, az idei hannoveri CeBIT-en az aggregált internetalapú infokommunikációs szolgáltatások, a mobilkommunikáció és az IT-biztonság témái kapták a legnagyobb hangsúlyt.

Miközben Magyarországon több százezren használják az elektronikus banki szolgáltatásokat, az internetes vásárlás egyelőre a hagyományos kiskereskedelem csupán 0,1 százalékát teszi ki. Az e-kereskedelem legnagyobb kerékkötője, hogy ragaszkodunk a hagyományos vásárlási formákhoz. Ám lassan felnő az a korosztály, amely hozzászokott a világhálón való böngészéshez, és nem idegenkedik az on-line fizetéstől. A kereskedelem szereplőinek is szemléletváltozásra van szükségük: üzleti modelljeiket át kell dolgozniuk az on-line üzletmenetre.

Tartalomszintű védelemre van szükség a világhálón az informatikai rendszereinkre leselkedő veszélyekkel szemben, tanácsolják a szakemberek. A kaput ellenőrző tűzfalak nem nyújtanak hatékony védelmet. A mikrovállalkozásoknak persze az is megoldás, ha az alkalmazott két külön gépen dolgozik, és csak az egyik kapcsolódik a külvilághoz. De ez már a 25-30 fős kisvállalkozásoknál is kivitelezhetetlen. Mi hát a megoldás?

A nemzetközi és a hazai távközlési szolgáltatások piacán évek óta tartó konvergencia közel sem érkezett a végéhez. A folyamat hatására ma már nehéz szolgáltatási áganként kategorizálni a szereplőket, egyre inkább a különböző technológiai platformok versenyeznek egymással. A megváltozott struktúrájú verseny arra készteti a piaci résztvevőket, hogy a hatékony működés érdekében minél nagyobbakká váljanak. Ennek egyik lehetősége az organikus fejlődés, azaz piacszerzés, a másik, hogy felvásárlásokkal érnek el méretnövekedést.

Már-már megkongatta a vészharangot több, idén megjelent jelentés Kelet-Közép-Európa és így Magyarország felett az üzleti folyamatok és az informatikai szolgáltatások kihelyezésének piacán eddig betöltött szerepének elvesztése miatt. Az okok között első helyen az egyre növekvő munkaerő-költségek szerepelnek. A versenytársak között Románia és Ukrajna szerepel. Csekély vigasz számunkra, hogy Thaiföld és India számára a Fülöp-szigetek és Vietnám jelent fenyegetést. Milyen jövő elé néz a magyar outsourcingpiac?

A vállalatok folyamatosan az elektronikus levelezésre, internetezésre, illetve ezek biztonságára költenek a legtöbbet. Olyan területek tartoznak ide, mint a vírusvédelem, a kéretlen levelek elleni védekezés vagy annak megakadályozása, hogy a dolgozók nem produktív internetezéssel töltsék a munkaidejüket. Az erre kifizetett összegek túl nagyok, a kiválasztott megoldások pedig messze nem a leghatékonyabbak.

Amíg néhány évvel ezelőtt a vállalatoknak körülbelül öt százaléka volt csak tisztában azzal, milyen webes megjelenést, arculatot szeretne, ma már kilencven százalékuk tudja. Mára igen fontos lett az on-line kommunikáció és a webfejlesztés. Az igényes cégek a két területre közel azonos összeget költenek évente. Egy minőségi weboldal felépítése több százezer forintba kerül, a saját webáruház kialakítása pedig egymilliónál kevesebből nem képzelhető el.

A vezetékes távközlési piac liberalizációja után, az új telefonszolgáltatók megjelenésével sem lett tavaly jelentősen olcsóbb a vezetékes telefonunk számlája. Ám az idei mobilpiaci áreső után szeptembertől a vonalas szolgáltatásban is megjelent a vélhetően árversenyt is előidéző alternatíva.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság által meghirdetett harmadik generációs mobiltender három nyertese - a Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone - várhatóan még az idén elindítja kereskedelmi UMTS szolgáltatását Magyarországon. A kezdetben sok kétséggel várt technológia elsősorban az üzleti felhasználók fokozott érdeklődésére számít.

A televízió, a huszadik század legsikeresebb terméke ma már kevés ahhoz, hogy a technológia szülte fogyasztói igényeket kielégítse, és egyben növelje is. A fogyasztói társadalom fenntarthatóságának érdekében a tévé is kiteljesedik, átalakul, több lesz, de vajon többért?

Fellendülőben a borkultúra. Telepítésre alkalmas jó föld van elég. Állami támogatás is csordogált, ha kevéske is. Az elmúlt években megszaporodtak a szőlőtelepítések, az új ültetvények. Négy éve 1730 hektárt, 2001-ben 1710-et, 2002-ben 1700-at telepítettek. 2003-ban új telepítésre és fajtaváltásra 3400 hektáron kerítettek sort azok a régi és új gazdák, akik hittek és hisznek a borászatban, annak jövedelmezőségében is.

Elsősorban a retorikában és nem a költségvetési számokban van különbség a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája között - értenek egyet az általunk megkérdezett gazdaságkutatók. Ezen túl azonban másként látják mind a magyar gazdaság növekedésének az esélyeit, mind a tagadhatatlanul létező makroegyensúlyi problémák okait és a lehetséges kezelés módját.

Adócsökkentést ígért a kormányprogram jövőre, ami néhány részletben - mint az iparűzési adó társasági adóból levonható részének megemelése vagy a fejlesztési kedvezmények kiterjesztése - meg is valósul. Összességében azonban a szakértők adószigorításokról beszélnek. Cikkünkben a konkrét változásokat szedtük össze, a teljesség igénye nélkül.

Fontos választott funkciót tölt be, tanít az egyetemen, aktívan jótékonykodik, de, ahogyan fogalmaz, a szíve csücske a közérdekű és a személyes adatok védelme. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy véli, ő nem közéleti szereplő, a nyilvánosság előtti megjelenése a szakmai tevékenységével függ össze. Miként legutóbb a Nagy Testvér-díj odaítélése is.

A számítógép, az internet - és ha nem döcögne "fönt", az e-közigazgatás - a leghétköznapibb módon költözött be a négyszázötven lelkes zsákfaluba. A lényeg: a nagyszékelyi ember ma már nem kiszolgáltatott.

2001 decembere óta létezik e-kormányzati portál, van elektronikus aláírásról szóló törvény, és ambiciózus e-kormányzati célokban sincs hiány. A felületes szemlélő számára azonban úgy tűnhet: e-Magyarország kialakítása terén nem történt túl sok előrelépés az elmúlt két évben. Vagy mégis? A tényekről dr. Baja Ferencet, a magyar kormány elektronikus kormányzatért felelős megbízottját kérdeztük.

Az e-közigazgatás lényegében nem más, mint az infokommunikációs eszközök alkalmazása az önkormányzati szakigazgatásban. Ez szervezeti átalakulással is jár. Ám ha végül hozzáférhetőbbé válnak az önkormányzati információk, nyitottabbá az önkormányzati intézmények, ha a polgárok és a döntéshozók között közvetlen lesz a kommunikáció, akkor nő a lakosság életminősége, és nőhet a vállalkozások versenyképessége.

A top tízben lehetnénk világviszonylatban a biotechnológiával, de az innovációs törvény okán ma még kutatandó a honi tudásiparhoz vezető út stratégiája. Ám jó innovációs miliőt, tudás-infrastruktúrát már most is sokfelé kínál az ország.

Tetszettek volna a nagy rendszerek alapvető átalakításához három évvel ezelőtt hozzákezdeni! - mondják sokan a kormány százlépés-programjáról, amit ezekben a hetekben lépésről lépésre hoznak nyilvánosságra. Az ellenzék szerint az egész nem több, mint marketingakció. Mások a már megismert részleteket bírálják. Választások előtti kampányfogásról van-e szó, vagy egy átfogó reform előzményeiről?

A vállalkozók sokasága - kicsik és nagyok egyaránt - érzi úgy, számtalan pénzügyi terhe között az iparűzési adó méltánytalanul növeli meg költségvetését. Vélekedésük nem alaptalan: mértéke független a nyereségtől, kiszámítása nem szektorsemleges, ráadásul az adó valószínűleg nem is EU-konform, miután az unió áfára vonatkozó irányelvébe ütközik. A kormány változtatni akar az adó mértékén és számításának módján is, de a részletek csak őszre válnak ismertté. A cégek és egyéni vállalkozók iparűzési adóból származó befizetései éves szinten elérik a 350 milliárd forintot.

A politikai érdekek miatt már több éve túl erős forint a gazdaság egészét sodorja veszélybe, az ország válik mind inkább versenyképtelenné - állítják cikkünkben még azoknak a nagyvállalatoknak a vezetői is, akik egyelőre állják a sarat. Néhány ágazat, mint például a boré, viszont már drasztikusan veszített nehezen megszerzett versenypozícióiból a külföldi piacokon.

A gazdaság versenyképességét alapvetően meghatározó innovációt a fejlett országok többsége törvénnyel is támogatja. Néhány hete Magyarországnak is van ilyen jogszabálya. Ez jó. Ahogyan az is, hogy megszületését széles szakmai egyeztetések előzték meg. A kérdés most már csak az: mit sikerül a gyakorlatban érvényre juttatni a leírtakból, és miként hat majd a mindennapokban a magyar gazdaság fejlődésére?

Az adórendszer elsődleges feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása, nem pedig különböző szociálpolitikai funkciók betöltése. Az Adózás és verseny című konferencián több kormány pénzügyminiszterének és adószakértőknek ez volt az egybehangzó véleménye az adókedvezmények kapcsán.

Szót ért egymással a gazdasági kormányzat és a logisztika. Végeredményképpen "nyerő" pozíciót kapott a szakma a Nemzeti Fejlesztési Tervben, annak egyik kiemelt, a kormányfő által nevesített területévé válva. Felismerést nyert tehát, hogy Magyarország versenyelőnyének egyike rejlik a logisztikai bázissá válásban. Ezért érdemes észrevenni a versenyhátrányt okozó szabályozási hibákat. Azok gyors kiküszöbölésével talán még megnyerhetjük a versenyt a környező országokkal szemben.

Záhony, a magyar-ukrán határon elhelyezkedő kisváros tizenöt év után újra harcba száll az Európa és Ázsia közti vasúti áruforgalom európai uniós hídfőállásának pozíciójáért. Ez a szerep nem lenne új számára. Záhony a rendszerváltozás előtt valóban a Nyugat "keleti kapuja"-ként működött. Van-e még esélye arra, hogy ezt a pozíciót megszerezze és megtartsa?

Diákszállók, börtönök és autópályák után tanuszodák, bérlakások, sportcsarnokok és oktatási épületek létesülnének, városrészek újulnának meg a magántőke bevonásával. Legalábbis most ezt akarja a közszféra és a magánszektor is.

A kezdeti nehézségek ellenére tavaly megélénkült a szabadkereskedelem a villamosenergia-piacon. Eddig a liberalizáció nyertesei a nagyfogyasztók, hiszen olcsóbban jutnak hozzá a szükséges energiához. Lehetőséget kaptak a bizonyításra új kereskedők, a szabadpiacon működő szolgáltatók. A közüzemi áramszolgáltatók értékesítése azonban jelentősen csökkent, igaz, az ország egyes térségeiben eltérő mértékben.

Megfelelő hozam elérése és reális kiszállási lehetőség - ez a két fő szempont érvényesül a kockázatitőke-befektetők döntéseiben. Ennek a két feltételnek pedig jellemzően azok a vállalkozások felelnek meg, amelyek a saját ágazatukban a világban élenjáró technológiát vagy szolgáltatást képesek létrehozni, illetve az átlagnál gyorsabbak a növekedési lehetőségeik.

A lisszaboni stratégiában az unió azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé válik. Az egyik fő mozgatórugó ehhez a kutatás-fejlesztés, e területen azonban Európa komoly lemaradással küzd fő riválisaival, az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Ezért az új keretprogram 72 milliárd eurót irányoz elő a következő hét évre, hogy a tagállamok közötti együttműködés, a high-tech iparágak fejlesztése, illetve az egyetemek és az ipar közös kutatásai komolyabb szinten valósuljanak meg.

Négy-ötszáz- vagy kétszázmilliárd forint esik-e ki úgy a költségvetés bevételeiből, hogy azt már jövőre is figyelembe kell venni a kiadásoknál? Közel egy hónappal a kormány adócsökkentési lépéseinek bejelentése után erről folyik a szakmai vita. Amiben viszont mindenki egyetért: 2006-ban inkább a magánszemélyek járnak jól az ötéves program nyomán, a vállalkozások közterhei érezhetően csak a későbbiekben csökkenhetnek.

Mintha hangsúlyosabb lett volna két-három évvel ezelőtt kormányzati körökben is az információs, illetve a tudás alapú társadalom, gazdaság megteremtésének témája, mint ma. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter viszont úgy látja, hogy észre kell vennünk az információs forradalmat, mely mindennapjainkban zajlik. Az informatika megkerülhetetlen eszköz a gazdaság és társadalom minden részének fejlődésében.

Ha nem az idén, hát jövőre kezdik szigorúbban ellenőrizni azokat, akik vállalkozói szerződéssel dolgoznak, lényegében egyetlen helyre. A valódi megoldás természetesen nem az újabb és újabb moratórium, hanem például németországi mintára az önfoglalkoztatói státus bevezetése lenne. Amiről azonban, bár javaslatként már egy évvel ezelőtt felmerült, várhatóan az ősszel dönt a parlament.

A gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy képes lenne a politikai viszálykodásokat ellensúlyozni. A VOSZ új soros elnöke, Lepsényi István, aki egyébként a Knorr-Bremse vezérigazgatója, abban bízik, hogy a gyáriparosok szervezetével és a szakmai kamarákkal karöltve a minimális konszenzust meg lehet kötni a politika szereplőivel.