Dr. Földesi István, az InnoHungary Technology Center üzleti inkubációs- és tanácsadó irodát mûködtetõ Inter-Access, Inc. elnökének tanácsai

Forrás van. A külső finanszírozás elérésének feltételei egyszerűen felvázolhatók. Teljesíteni ezeket... Nos, ez már bonyolultabb.

Hurrá, elkészült a cég honlapja! Akkor most már hátradőlhetek? Az a rossz hírünk, hogy nem. Ami igazán fontos: el kell érni, hogy a potenciális vevők és partnerek megtalálják cégünk oldalát az internet elképzelhetetlenül nagy dzsungelében.

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

A budapesti bevásárlóközpontosodás nyolcadik éve jó bérleti díjakat, nagy importforgalmat hozott az üzleti élet karácsonyfája alá. No meg azt a kést, amellyel most még a növekvő tortát szeletelheti a piac növekvő számú kereskedője. És jövőre?

Egyre több magyar cég fektet be tőkét a szomszédos Horvátországban a bankszférától a turizmusig, a kőolajipartól a papíriparig sok mindenbe. Exportunk soha nem látott dinamikával nő. A szakemberek véleménye szerint az üzleti biztonság déli szomszédunknál jobb, mint más környező és déli államban.

"A politikai pártok zsigerből elutasítanak mindent, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond, akar."

A nyolcvanas években még sereghajtó és komoly gazdasági bajokkal küzdő Írország az ezredfordulóra az Európai Unió élvonalába küzdötte fel magát. A mások számára is követhető példa: vonzóvá tenni az országot a külföldi tőke számára, és nyitottá a gazdaságot. Igaz, az elmúlt két-három év világgazdasági lassulása éppen emiatt visszafogta a dinamikus fejlődést.

Ez év első felében, így Magyarország uniós taggá válásakor is, Írország tölti be az unió soros elnöki tisztét. Brendan McMahont, Írország magyarországi nagykövetét az ír csatlakozási tapasztalatokról kérdeztük, és arról, milyennek látja hazánk lehetőségeit.

Írország kereskedelmi tanácsosa szerint Magyarország uniós csatlakozásával megnő az esélye annak, hogy kimondottan szoros ír–magyar kapcsolat alakuljon ki. A lehetőségek adottak, az, hogy kihasználjuk-e, már rajtunk múlik, véli S-P Mahoney.

John McMillan1993 óta él Magyarországon. Igaz, kezdetekben az általa létrehozott menedzsmenttréningekre szakosodott tanácsadó cég ügyfelei elsősorban az itt működő külföldi cégek közül kerültek ki, mára ez megváltozott. Az üzletember tapasztalatai alapján arról beszél, hogyan válhatnak a magyar kis- és középvállalkozások az unió sikeres szereplőivé.

A kis kelta tigris, ahogyan az unióban töltött néhány sikeres éve után elnevezték, tulajdonképpen nagyon hasonlít Magyarországra. Legalábbis ezt állítja egy magyar üzletember, akinek jó rálátása van mindkét országra. Persze, idővel kiütköznek a különbségek is.

Uniós tagságunk változásokat hozott és hoz az autós piacokon – forgalmazásban, szervizelésben, kölcsönzésben – is. Liberalizáltabb lesz a kereskedelem, változnak az árak. Az európai autógyártók 2005. október 1-jéig kötelesek harmonizálni gyári átadási áraikat. Bár a folyamat évek óta zajlik, mégis jelentősek az árkülönbségek Európa-szerte.

Nicolas Sárközy francia pénzügyminiszter kibontakozási stratégiája lehet, hogy sok magyar honpolgár tetszését megnyerné. Szerinte ugyanis az államra tartozik a kiadások és az adósság csökkentése, és miközben a kormánynak könyörtelenül takarékoskodnia kell, a polgároknak az a feladatuk, hogy kevesebbet spóroljanak, és többet fogyasszanak.

A francia fiatalember 1993-ban jött Magyarországra, hogy a francia nagykövetségen teljesítse civil sorkatonai szolgálatát. A tizenhat hónap alatt annyira megszerette az országot, hogy a kötelező szolgálati idő letelte után is maradt. Megtetszett a környezet, ráadásul üzleti lehetőségeket is látott ezen a piacon. Rodolphe Rodet ma egy 45 fős péküzemet vezet; francia receptek alapján péksüteményeket gyárt és forgalmaz saját üzlethálózatában.

Generációk nőttek fel a metalcar kisautókon. A kelet-európai régióban ez pótolta a nagynevű matchboxot, s a gyártó Metalcar Kft. – amely 1969-ben hat négyzetméteren kezdett gyártani, ma pedig 4500 négyzetméteren több száz főt foglalkoztat – azóta sem fogyott ki az ötletekből. Az akadályoktól soha vissza nem riadó tulajdonos, Marosi István ma már a francia piacon éri el legnagyobb forgalmát.

Franciaország hosszú idő óta a világ leglátogatottabb országa. Magyar turistákból sincsen hiány, de rendkívül egyenlőtlen az elosztás: Párizsba rengetegen mennek, az ország többi részébe viszont szinte senki. Pedig a vidéki Franciaország hihetetlen mennyiségű látnivalót kínál.

A hazai információs technológiai cégek reménykednek abban, hogy a Medgyessy Péter volt miniszterelnök vezetésével nemrégiben Amerikában járt küldöttség útja következményeként végre itthon is felismerik az IT-húzóágazat fejlesztésének jelentőségét. Ellátogattak ugyanis a Szilícium-völgybe és néhány technológiai óriáscéghez. Az eredménynek szerintük tükröződnie kell majd a támogatási politikánkban és a következő Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásainak megfogalmazásában.

Simonyi András, hazánk washingtoni nagykövete szerint Magyarországnak nagyon jó a megítélése az Amerikai Egyesült Államokban. A teljesítményeket tisztelő szupernagyhatalom igen nagyra tartja kis országunk demokratikus fejlődését, s gratulál európai uniós tagságunkhoz. Nagyon pozitívan fogadták a tavaszi kormánydelegációt is, amelynek egyik legfontosabb célja az információs technológiai szektorral való találkozás volt. Csak reménykedhetünk abban, hogy a kormányfőváltással nem halványul el a az információs technológiai iparág iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem. A nagykövettől megtudtuk, hogy a látogatás információs társadalomra és gazdaságra való hangolása nem volt véletlen.

Az amerikai gazdaság növekedése az egész világ gazdaságának lendületet adhat, lassulása viszont visszafoghatja. Az idei első féléves eredmények láttán azonban nincs ok sem a túlzott optimizmusra, sem a borúlátásra.

A kommunikációs eszközök, a bolygót behálózó rendszerek nélkül nem létezhetne a világfalu. Az emberiség fejlődési aspektusai közül a biológiai a leglassúbb, a kulturális és tudati fejlődés már gyorsabb, és kétségtelenül a technológiai a legelsöprőbb: a leghatékonyabban képes átalakítani a Föld látképét, az emberi életmódot és a megismerés lehetőségeit. A folyamat pozitív és negatív kimeneteleket és tanulságokat egyaránt magában rejt.

Az informatikával a ma embere a világegyetem alapvető tulajdonságait képezte le.

Ez az a hely, ahol nem kérjük azt, hogy kapcsolják ki a telefonjaikat, hiszen SMS-ben folyamatosan várjuk a hallgatóság kérdéseit is – lepte meg a műsorvezető a Piac és Profit legutóbbi, „Az új gazdaság kulcsszava: a kommunikáció” című konferenciájának résztvevőit. Tehát ne csak beszéljünk arról, hogy a mobilkommunikáció gyökeresen megváltoztatja a szokásainkat, hanem fogadjuk el azt a gyakorlatban is!

Elérkezett a pillanat, amikor megszólíthatlak, hogy ígéretedre emlékeztesselek, még időben. A négy előtted álló év, a kormányzati ciklus elején sokkal hálásabb feladat olvasóink nevében pusztán a figyelmedet felhívni ígéretedre, mint négy év elteltével majd számon kérni azokat. Ez utóbbiról ugyanis rossz emlékeket őrzünk.

Nincs elég információjuk, és félnek a kis- és középvállalkozások az uniós csatlakozástól. A Piac és Profit április 2-án, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen megrendezett Üzlet Európában, infokommunikáció 2003 című konferenciája jó néhány félreértést tisztázott, és számos értékes információval szolgált a mintegy kétszáz résztvevő számára.

Szeptember 15-én zárult le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara akkreditációs felhívása, amelyre az uniós pályázatírásban érdekelt cégek jelentkezését várták. A kamara nem kötelező jellegű minősített névjegyzéke a fogyasztókért jött létre, mint ahogy az eddigi fél tucat - különböző szervezetek által - közzétett lajstrom is. Remélhetőleg több sikerrel.

Ha valaki fennakad az ellenőrzésen, és kiderül róla, hogy nem arra vagy nem olyan formában költötte el a pályázattal elnyert támogatást, mint amire kapta, annak súlyos következményei lehetnek. A kiutalt összeg és annak időarányos kamatai visszafizettetése mellett akár öt évre kitilthatják a rendszerből.

Korai megjelenés, időközi változások, nagy érdeklődés, nehézkes adminisztráció, két idő előtt felfüggesztett és egy utólag megnyitott pályázati ablak - röviden így jellemezhetők az idén első ízben uniós és költségvetési forrásokból kiírt informatikai pályázatok. 2005-re a hatóságok zökkenőmentesebb évet ígérnek.

A többtucatnyi közösségi programra innovatív ötletekkel jelentkezhetnek vállalkozókból, egyetemekből, önkormányzatokból álló konzorciumok. A nyertes projekteket az Európai Bizottság a hazai pályázatokéhoz hasonló támogatási aránnyal, de nagyobb összeggel és egyszerűbb adminisztrációval jutalmazza.

Hasznos pénzügyi és szakmai segítséget jelenthet a repülőgép-ipari kutatás-fejlesztésben érdekelt kis- és középvállalkozóknak az Európai Unió idén nyáron indult programja, a SCRATCH.

A projektek előkészítésének, tervezésének nélkülözhetetlen - és több pályázati kiírás eleve megkövetelt - eszköze a logikai keretmátrix, amelyet egy egyszerű példán mutat be Lökkös Tibor, az ICT Európa Kft. szakmai igazgatója.

Nem volt a helyzet magaslatán a magyar pályáztatási rendszer 2004-ben, aminek valós következményei idén már érződnek. A hatóságok 2005-re rendszerszerű működést, egyszerűbb dokumentációs követelményeket és gyorsabb ügyintézést ígérnek.

Az előcsatlakozási alapokon, illetve egyes hazai finanszírozású intézkedéseken elnyert támogatások monitorozása újfent bebizonyítja azt a tényt, hogy könnyebb elnyerni egy támogatást, mint a támogatott projektet végrehajtani - hívja fel a figyelmet Lökkös Tibor, az ICT Európa Kft. szakmai igazgatója.

Idén tizenhat pályázat jelent meg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretén belül. A gazdasági tárca a visszajelzések alapján több ponton is módosította a kiírásokat a tavalyiakhoz képest, de még mindig vannak hézagok.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv öt nagy programja közül az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program maradt el a leginkább a pályázatok feldolgozásával, a szerződéskötésekkel és a kifizetésekkel. Maácz Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányító hatósági főosztályának vezetője azonban bizakodó, szerinte az év végéig komoly lendületbe kerülhet a tavaly ősz óta látszólag egy helyben toporgó program.

Alig két hónapja jól fizető banki állást hagyott ott Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium EU fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára. Hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy feladja biztos, jövedelmező állását egy nehéz posztért a közigazgatásban, ráadásul egy évvel a választások előtt? - kérdeztük a fiatal szakembert.

A nyár folyamán beindult a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében az utolsó két központi projekt is, ám a kis- és középvállalkozások számára sokkal jobb hír, hogy ismét lehet pályázni a ROP tavalyi üdvöskéjére, az 1.2. számú, a turisztikai fogadóképesség javítását szolgáló pályázatra.

Az Európai Uniónak nem titkolt célja, hogy az egyes tagállamokat közelebb hozza egymáshoz, illetve hogy oldja a határok szerepét, egyfajta "európai egyesült államokat" hozva létre. Ennek elősegítésére jött létre az Interreg program, amelynek újabb kiírásai november végétől lesznek elérhetők.

Hiába mutatnak remekül az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretfelhasználási mutatói, a pályázatírók és a szakmai szövetségek mégsem elégedettek. Nem csak amiatt, hogy a pályázati kiírások még mindig sok vállalkozást elzárnak az uniós forrásoktól. A nyertesek feje fölött Damoklész kardjaként lebegnek a szakértők által túl keménynek tartott szankciók. A hatályos jogszabályok rendelkezései ugyanis az európai uniós előírásoknál is keményebbek, még 75 százalékhoz közeli teljesítés esetén is az elnyert összeg teljes visszafizetésével fenyegetnek.

Bár a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006-ra rendelkezésre álló keretének nagy része már elfogyott, azért informatikai fejlesztésre még mindig van pénz, főleg a kis- és középvállalatok részére.

Az új kormány az államháztartás rendbetétele és a nagy elosztórendszerek reformja mellett a következő hét évre szóló uniós programokra is gőzerővel készül. A tervek szerint egyszerűsödik az ügyintézés, új és hatékony struktúra alakul ki, és a közvetítő szervezetek beillesztésével egyszerűsödik és gyorsul a pályáztatás rendszere is. Minderről Egyed Géza, a GKM európai uniós fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára beszélt lapunknak.

A hazai pályázati keretek lekötése, úgy tűnik, sikerült: az év második felére alig néhány milliárd forint maradt a 2004-2006-ra kitűzött 677 milliárdból, amelyre az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében lehetett pályázni. A 2007-2013-as pályázati források terhére kiírt anyagok megjelenéséhez Brüsszelnek még el kell fogadnia a második Nemzeti Fejlesztési Tervet, ám ez ősz előtt semmiképp sem várható. Így maradtak a közvetlen brüsszeli források, amelyek azonban így, a pénzügyi ciklus vége felé, szintén meglehetősen soványak.

Átalakulni látszik a jelenlegi egyszerűsített, területalapú, de termeléshez kötött támogatási rendszer a mezőgazdaságban, de közben az uniónak a tizenötökre érvényes gyakorlata sem marad a régi. Hogy milyen lesz, azt még nemigen tudni, a magyar szakállamtitkár is csak a támogatások növekedésében és a 2007-2013 közötti időszak versenyképesség-javító programjaiban biztos.

Az egyes tagállamok gazdasági-társadalmi fejlődését szolgáló célok elérését az Európai Unió, operatív programok keretében, különböző alapokból, illetve forrásokból finanszírozza. Az ilyen formában megkötött támogatási szerződések nemcsak a fejlesztési célokat határozzák meg, hanem a támogatások felhasználásának feltételeit és a kifizetésének módját is.

Lezárult az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak társadalmi vitája, az elkészült tervezetet nemsokára Brüsszelben tárgyalják majd az illetékesek. Bár a véleményezés és elfogadás procedúrája hónapokig is eltarthat, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos bízik benne, hogy az első támogatási ablakok már januárban megnyílhatnak.

A kormányzat és az illetékes intézmények december végi fogadkozásának megfelelően január utolsó napjaiban megjelentek az első pályázatok, amelyek - ha minden jól megy - a 2007-2013-as uniós költségvetés támogatásával valósulnak meg. A pályázók a korábbinál jellemzően nagyobb önrésszel vehetnek csak részt ezeken a kiírásokon, az adminisztráció azonban csökkent.

A pályázás lehetőségei az őszi indulás óta folyamatosan bővülnek: már minden operatív program keretében jelentek meg kiírások. Ezek a tapasztalatok alapján finomításokon esnek át a könnyebb pályázás és az uniós pénzek minél hatékonyabb felhasználása érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a korábbi bürokratikus, nehezítő tényezők közül számosat kiküszöbölt, így lerövidült az elbírálás és a támogatási szerződés megkötésének ideje, s a letölthető útmutatók és űrlapok segítségével a kisebb összegű pályázatokon való indulás is egyszerűbbé vált.

A pályázatokra készülő, pályázatokat megnyerő vállalkozások sorozatosan ütköztek olyan falakba, amilyenek ellehetetlenítették még a napi munkájukat is: hovatovább csak a leglikvidebb cégek engedhették meg maguknak azt, hogy közpénzeket is igénybe vegyenek tevékenységükhöz. Maholnap tálán mégis, mint egy lassan múló, nehezen felejthető örökséget hurcolják magukkal a kkv-k a fékekkel, "magasabb szintre" terelt döntésekkel, lassú kifizetésekkel, zároltatott bankszámlákkal működő "hivatalnokvilágot".