A megkérdezettek 40 százaléka tudatos vásárlónak tartja magát, ők azok, akik az átlagnál magasabb számban gyűjtenek szelektíven hulladékot - közölte Viszkei György, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A kutatás szerint szinte minden területen nőtt a környezettudatosság, így az előző évekhez képest többen vásárolunk csomagolás nélkül (pl. zöldséget és gyümölcsöt), többen visszük a lemerült elemeket az erre kialakított gyűjtőedénybe, illetve egyre többen gyűjtjük külön a szerves hulladékokat.
Ami évek óta változatlan, hogy a lakosság 4 százaléka saját állítása szerint sosem hallott még a szelektív hulladékgyűjtésről. Jelentősen nőtt viszont azoknak a száma, akik szerint immár van lehetőségük szelektíven gyűjteni a háztartási szemetet, hiszen amíg 2006-ban 68 százalék, 2008-ban 76 százalék, addig idén már 80 százalék állította ezt. Viszkei szerint ezek a számok talán túlzóak, hiszen a realitás inkább 70-75 százalék között van. A lehetőség leginkább a nagyvárosokban élők előtt nyílt meg, az itt élők 96 százaléka állítja, hogy van módja szelektíven gyűjteni a szemetet, míg a kisfalvakban már csak 65 százalék ez az arány.
Bár pozitívumnak lehet tekinteni, hogy a megkérdezettek 71 százaléka szerint fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés rendszere az elmúlt években, 44 százalék szerint azonban igen csekély mértékű volt a javulás - közölte Viszkei György. Magyarországon egyébként továbbra is a gyűjtőszigetes rendszer a legelterjedtebb (60%), kizárólag házhoz menő, zsákos megoldásról mindössze a lakosság 2 százaléka számolt be, igaz, 17 százalék állítja, hogy mindkét eljárás elérhető a lakóhelyén.
A fiatalokat kell a meggyőzni
Jelenleg a lakosság 54 százaléka gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot, ez az arány négy éve 46 százalék volt. Ha lebontjuk életkorra a válaszadókat, akkor jól látszik, hogy jelentős javulás a 18-29 évesek körében állt be, ahol 35-ről 50 százalékra emelkedett a szelektíven gyűjtők száma. A többi korcsoportban nagyjából változatlan számokat találunk. „Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a reklámok, közte az elmúlt időszakban futó 'A hulladék érték' elnevezésű kampány fiatalos hangvételűek" - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Atkári Csaba, a kutatást végző TNS Hungária Kft. tanácsadója. Szerinte ez a helyes irány, hiszen „ha náluk beüt az üzenet, akkor a jövőben sokkal könnyebb lesz nagyarányú javulást elérni: amikor a mai fiatalok úgy nőnek fel, hogy magukévá tették a környezettudatos gondolkodást, akkor a gyermekeiknek is ezt fogják átadni".
Atkári állítja: a lényeg, hogy a mostani kampányt az idősek sem utasítják el, őket is el tudják érni az üzenettel, amit bizonyít az is, hogy az előbb említett kampánynak a felmérés szerint nagyon magas a tetszési és motivációs indexe (70%), tehát van befogadó készség a lakosság részéről a környezetvédelemre nevelő kampányok iránt.
Akik nem szelektálnak
Érdemes azt is megnézni, hogy sokan miért nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, hiszen 29 százalékot tesz ki azok aránya, akiknek megvolna a lehetősége, mégsem teszik meg. A válaszadók 33 százaléka gondolja úgy, hogy körülményes otthon többfelé válogatni a szemetet, 22 százalék szerint nincs hely a lakásban, 12 százalék szerint nincs értelme, míg 12 százalék tudni véli, hogy ürítéskor összeöntik a szemetet. Pozitív tendencia viszont, hogy a két évvel ezelőtti 13 százalékról 6 százalékra esett azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem tudják, hol vannak a gyűjtőszigetek.
A témában dolgozók évek óta állítják, hogy a lakosság jelentős része csak 100-200 métert hajlandó megtenni a gyűjtőhelyekig. Ezt alátámasztja a mostani kutatás is, mely szerint a válaszadók majd egyharmada véli úgy, hogy túl messze vannak a gyűjtőszigetek. A lakosság több mint felének egyébként maximum 200 métert kellene megtennie, míg 23 százalék azoknak a száma, akiknek 500 méter feletti távot kell letudniuk a gyűjtőszigetig.
Pozitív változás mutatható ki annak kapcsán, hogy milyen módon szállítja el a lakosság a hulladékot a gyűjtőpontokra. 2008-hoz képest gyakorlatilag nem változott (65-ről 64%-ra csökkent) azok aránya, akik gyalog, 22-ről 18%-ra csökkent azok köre, akik autóval közelítik meg a gyűjtőszigeteket, miközben 6-ról 16%-ra nőtt azok száma, akik környezetbarát módon elbicikliznek a hulladékokkal a színes gyűjtőedényekhez.
