Mi rejlik a mostanában nagyon divatossá váló „business coaching” fogalom mögött? Mennyiben különbözik ez az összes többi vezetői és szervezetfejlesztési tréningtől? Megoldást kínál-e a 21. század üzletemberének, szervezetének ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó világban folyamatos megújulásra, sikerre legyen képes?- erről kérdeztük Carla Galli pszichológust, a Carla Galli Consulting vezetőjét, NLP-mestert.

Már a 90-es évek elején a köztéri reklámpiac meghatározó szereplőjévé vált a Multireklám Kft. ügyvezető igazgatója, Sopronyi János. A médiavállalkozás tulajdonosa a Széchényi Könyvtár kézirattárában kezdte életpályáját, könyvtárosként. Hét évet dolgozott a könyvek és a tudomány adta természetes nyugalomban, majd váltott egy izgalmasabb világra.

Tökéletes bizalom, egymás megbecsülése, csapatmunka, kiegyensúlyozottság és következetesség – talán ezek a fogalmak jellemzik a legjobban Bozsó Juliannát és az általa vezetett VirusBuster Kft. munkatársait. Úgy, mint bármely más üzletágban, az informatika világában is meghatározóak az alapvető emberi értékek, hiszen enélkül egy csapat sem lehet igazán hatékony.

A magyar PR-szakma egyik legtehetségesebb fiatal szakembereként tartják számon az alig 33 éves Lakatos Zsófiát, aki mintegy fél éve vezeti a budapesti Hill & Knowltont, a patinás nemzetközi kommunikációs cég hazai leányát. Hatalmas tempót diktál, és az elkötelezett, minőségi munkát nemcsak magától, hanem környezetétől is megköveteli. Kevesen tudják róla, hogy pályafutását televíziós műsorvezetőként, szerkesztőként kezdte.

Alig múlt negyvenéves a huszonnegyedik legnagyobb hazai adófizető vállalat első számú embere, Tarsoly József, akinek második munkahelye a Coca-Cola világcég. Tizennégy éve dolgozik a vállalatnál, s majd két éve annak ügyvezetője. Vezetővé nem véletlenül válik valaki, főként egy multinacionális cégnél. Ez a megállapítás, Tarsoly József példáját megismerve, ismét bizonyítást nyert.

Kinevezése első napjaiban mást sem csinált, csak a sajtó előtt állt, s megpróbálta a Magyar Posta körül generált botrányokat kezelni. A vezérigazgató-váltás és a kormányátalakítás közös szereplője, Szabó Pál előző vezérigazgató miniszterré, ezáltal politikai szereplővé válása ugyanis az ellenzék és a magyar sajtó számára izgalmasabb témává tette a Magyar Postát, mint annak előtte. A botránnyá dagadó ügyeket menedzselni, megoldani, közben a céget áttekinteni, az új utakat kijelölni... Ennyi az elmúlt szűk negyedév mérlege. Szűts Ildikónak tehát nem adatott meg a csendben építkezés, a felkészülés és a stratégia alkotásának kegyelmi ideje. De fő szakmájában szerzett tudása, tapasztalata kisegítette a nehézségekből.

Nem, Egyiptomban nem csak a piramisok vannak. A figyelmes látogató sok egyéb szépséget is felfedezhet. A közismert látnivalók mellett érdemes megnézni Kairó változatos negyedeit is, és nem szabad kihagyni Egyiptom legészakibb nagyvárosát, Alexandriát sem.

Vállalkozó, tanácsadó, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Alig néhány hete pedig ő a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Rt. igazgatótanácsának feje. Dr. Niklai Ákos a turizmust, a szállodaipart és a vendéglátást makro- és mikrogazdasági látószögből egyaránt jól ismeri.

 

 

Az alábbi két történet a valóság műve, párhuzamosságuk azonban véletlen. Vagy ki tudja.

Mottó: Miért támadta meg a pénzszállítót? Hogyhogy miért? Hát mert ott volt a pénz!

Mottó: Előre a hagyományok útján!

 

 

Mottó: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” … legfeljebb valamely általa teremtett csoda.

 

Mottó: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” … legfeljebb valamely általa teremtett csoda.

 

 

 

A gyorsuló időhöz alkalmazkodva, hónapról hónapra leltárba vesszük a világ felfedezéseit, káprázatos alkotásait, amelyek felfedezése, megalkotása alapjaiban képes megváltoztatni az ember életét. S bár némely közülük veszélyeket is hordoz magában, alapvetően azért mindegyik az élet fordulatos fejlődését szolgálja.

Toplistákban tobzódott az ezredzáró világ. A XX. század vége a civilizált világot – tudományos folyóiratokat, konferenciákat, közvélemény-kutatókat – arra késztette, vegye számba a múlt század tudományos csodáit és borzalmait, emberi tetteit. S megpróbálta a korszellemnek megfelelően rangsorolni… olykor objektivitásra törekedve, kronologikus sorrendben, olykor bizony szubjektíven. E listákat néha elő lehet venni, s egy kicsit töprengeni a csodákon s borzalmakon… a sorrenden nem érdemes.

Kétéves egyeztetés és több mint tíz változat után a kormány március elején elfogadta a igencsak lobbiérzékeny egységes hírközlési törvény tervezetét, ami újabb lépés a távközlési piac liberalizációjának megvalósulása felé. A parlamentben várhatóan módosító indítványok tömege zúdul majd a tervezetre, amely szolgáltatás és infrastruktúra közül az utóbbira helyezi a hangsúlyt.

A technológia, ha nem is ugrásszerűen, de fejlődik: idén karácsonykor nem elképzelhetetlen a százezer forintnál alig drágább notebook. Egyre olcsóbb kijelzők, egyre könnyebb akkumulátorok és egyre energiatakarékosabb processzorok teszik kelendővé a hordozható számítógépeket. Aki nem ül egész nap az irodában, vagy hazaviszi a munkát, annak mindenképpen ajánlatos meggondolnia a notebook vásárlását. Hacsak nem építész vagy grafikus...

Nagyjából hat és félmilliárd ember él a Földön, de - persze sok más mellett - van valami, amivel szinte mindenki találkozott-találkozik élete során legalább egyszer: a fényképpel. Modern világunkban azonban ez is alapos átalakuláson ment keresztül. Technológiájában nem, csak a nevében őrzi eredetét.

Az európai fuvarpiac jelentős átalakuláson megy át. A megbízások döntő részét a nagy kapacitással dolgozó és korszerű informatikai rendszereket használó szállítmányozók kapják meg. De mit is jelent 2007 őszén ebben a szakmában a korszerű informatika? Vajon a fuvarszervező szoftvereket? Vagy a GPS beszerelését a kamionokba? A flottakövetés technikai megoldásait? Netán az elektronikus fuvarleveleket? Természetesen mindezeket együtt, és a felsorolás korántsem teljes. Még egyet azonban tegyünk hozzá: a csatlakozást az elektronikus piacterekhez.

Ahogyan a kommunikáció szerepe felértékelődött, és a mobiltelefonok egyre inkább mindennapi életünk részévé váltak, a biztonsági kérdések is előtérbe kerültek. Minden veszély ellenére a mai világban nem megoldás, ha nem élünk a fejlődés kínálta lehetőségekkel, hiszen azok hang- és adatvitele olcsóbb és hatékonyabb. A technológiai fejlesztés pedig lehetővé teszi azt is, hogy megvédjük eszközeinket.

A távközlés jelentőségét övező mítoszt megcáfolni látszik az a tény, hogy a szektor a világ GDP-jének alig 3 százalékát teszi ki. Az ágazat prosperáló jövőjébe vetett hithez pedig a WAP szolgáltatások gyenge bevezetése és a sok milliárd euróért megszerzett UMTS licencek fűznek kérdőjeleket, amelyekre még szintén nincs fogyasztói igény. Növekedési boomról vagy mindent tönkretevő bummról van tehát szó? Általános vélekedés, hogy a szektorba több befektetés áramlott, mint kellett volna, és a jövő összképe, finoman szólva, bizonytalan. Az ilyet hívják stratégiai ágazatnak, és ez nem számit túl kedvező címkének manapság.

Hihetetlen sebességgel, másodpercekben mérve az időt küldhetünk adatokat, hangokat és akár az adott pillanatban játszódó eseményekről filmeket az egyik földrészről a másikra. A száloptikás kábelek ugyanis – amelyek ezt lehetővé teszik – mára beszőtték a világot. S a fejlesztések még korántsem fejeződtek be!

A 2002. január elsejével Magyarországon életbe lépő piaci liberalizációt nagy várakozás előzi meg, mind fogyasztói, mind pedig szolgáltatói oldalról. A távközlési cégek ugrásra készen állnak, hogy beindíthassák új szolgáltatásaikat. Öt telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hazai céget kérdeztünk arról, hogy milyen piaci pozíciót kíván elfoglalni a liberalizációt követően.

 

Tévhit lenne azt gondolni, hogy a piac által áhított versenyt majd a telekommunikáció liberalizálása hozza meg. Hisz az adatátvitel területén már évek óta zajlik, és az IP telefónia terjedésével a nemzetközi és a belföldi távolsági hívások területén is megindult a piac felosztása. Az egyéni vezetékes előfizető ebből persze mit sem érzékel, de ő 2002. január elsejét követően sem valószínű, hogy hirtelen „szolgáltatódömpinggel” fogja magát szembetalálni.

Univerzális mobil távközlési rendszer alapú adathívást Magyarországon először a Pannon GSM bonyolított le október elején, a hónap végére pedig a Westel kiépítette az első ideiglenes magyarországi UMTS teszthálózatot. Ennek ellenére még várnunk kell arra, hogy ez mindennapjaink része legyen: a kereskedelmi szolgáltatás gyakorlatilag 2005 második felében indulhat el.

Legújabb mobiltelefonját a 2003-as hannoveri CEBIT kiállításon mutatta be először a nagyközönségnek az amerikai gyártó. A V600-as típusszámú, felső kategóriás modell nagy felbontású, színes kijelzőt kapott, és a ma ismert valamennyi szolgáltatást felvonultatja.

A japán–svéd gyártó első kettényitható modelljét, a Z600-ast a hivatalos itthoni megjelenés előtt vehettük alaposabban szemügyre. Az új készülék a T610-es modellhez képest tudásában nem, külsejében annál inkább változott.

Eddig mindenki számára egyértelmű volt, hogy ki számít telefonszolgáltatónak. Az utóbbi hónapokban azonban mindez kissé összekavarodott az IP telefónia, illetve a VoIP technológiák megjelenésével.

A kis- és középvállalatok sok tekintetben hasonló eszközöket és szolgáltatásokat igényelnek, mint a nagyvállalatok, ráfordítható költséget azonban - méretüknél fogva - sokkal alacsonyabb szintet tudnak megtermelni, mint azok. Az integrált vállalatirányítás rendszerek között már régóta léteznek a kisebbekre testreszabott megoldások, amelyek olcsóbban kínálnak hathatós segítséget. Most a technológia fejlődése lehetőséget adott arra, hogy a távközlési szolgáltatók a kkv-k számára kifejlesztett adatkommunikációs megoldással is bővítsék portfóliójukat.

A néhány éve még vad látomásnak számító víziók ma már tulajdonképpen kézzelfogható és használható valóságokká váltak, az újabb víziók pedig már nem is annyira merészek a távközlési piacon, amelyet persze alakítanak az igények, de talán ezeknél is jobban a fejlesztések révén megjelenő lehetőségek.

Az elektronikus kereskedelem leghatékonyabb színtere világszerte az elektronikus piactér. A vállalatoknak, legyenek azok eladói vagy vevői pozícióban, csak egyetlenegyszer kell megfogalmazniuk, leírniuk vételi vagy ajánlati listájukat, s ezzel a piactéren szereplő valamennyi potenciális üzleti partnerükhöz azonnal eljuthatnak. A tapasztalatok szerint e virtuális kereskedéssel a nagyvállalatok beszerzési folyamataikat tehetik gyorsabbá, átláthatóbbá és mindenekfelett olcsóbbá, míg a kisebb cégek főként beszállítóként olyan biztos üzleti lehetőségekre tehetnek szert, amelyekről még álmodni sem mertek volna. Magyarországon idén májustól népesülhet be két horizontális e-piactér (vertikálisból már több is van), s a piactérhez csatlakozók száma rohamosan nő. Tapasztalatok szerint az a piactér a sikeresebb, amelyik meg tudja nyerni a nagyokat arra, hogy beszerzéseiket oda tereljék. A szállítóik pedig jönnek utánuk.

Az it-szektor ma már a világgazdaság húzóágazata. Ezt az állítást sok elemző fejében megkérdőjelezi az it-cégek elmúlt egy évben tanúsított mélyrepülése, növekedési rátájuk csökkenése. A hagyományos gazdaság már-már tudomásul vette hanyatló státusát, főnixmadárként feltámadt, és diadalt ül. Korai az öröme – állítják az új gazdaság szakértői.

Bennünk van egy regionális it-központ szerepkörének lehetősége – állítja Fülöp Melinda, a több mint 260 informatikai vállalkozást tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szövetség jelentős erők bevonásával dolgozik azon, hogy a hazai it-szektorról európai színvonalú adatszolgáltatást építsen ki. Az igazgatónő szerint ez az egyik legalapvetőbb feltétele annak, hogy az EITO – European Information Technology Observatory –, az Európai Unió információs technológiai szektort mérő, kutató szervezete Magyarországot az európai országok között mérje, adatai a tizenötök között jelenjenek meg. Erre még a csatlakozás előtt esélyünk van. Jelen pillanatban a kelet-európai blokkban szereplünk.

A piac és a profit közül az új gazdaságot övező eufória az előbbire szavazott. A piacszerzéssel serkentett növekedés és a költséges fejlesztések mozgatták a szektort. A részvényárak is ezt a gondolkodást tükrözték: 1999-ben a tőzsdei cégek értéke – 34 ezer 600 milliárd dollár – a történelemben először haladta meg a világ termékkibocsátásának értékét, 4500 milliárd dollárral. A felhalmozódott adósságok láttán a pozitív elvárások korrekcióba, majd krónikus alulértékelésbe csaptak át, és a technológiai részvényeket jegyző amerikai Nasdaq 3000 milliárd dollárt vesztett értékéből, ami megfelel a globális GDP 13 százalékának! De a kibillent egyensúly visszaállásában és a hosszú növekedésben senki nem kételkedik.

Szakértők egybehangzó értékelése szerint a hazai it-szektor még nem húzóágazat, ám a magyar gazdaság egyik legnyitottabb területe. A szektor egyes szereplőinek világméretű megroppanásából kiindulva ez jelen pillanatban inkább szerencsének mondható. A szektor itthoni húzóágazattá válásának kilátásai biztatóak. Ám növekedésének korlátot szab a gazdaság és az államigazgatás több területének elmaradottsága. Csak a legutolsó pillanatok felismerése az a körvonalazódó vélemény, hogy a fejlődés motorját a hazai gazdaság széles bázisát adó kis- és közepes méretű vállalatok informatikai igényszintjének ugrásszerű növekedése indítaná be.

A PC huszadik születésnapját ünnepelte a közelmúltban a Szilícium-völgy szívében az Intel és a Microsoft, kellemes hangulatban. Tehették ezt azért is, mert miközben a legtöbb informatikai gyártó nemegyszer profit warningokat volt kénytelen közzétenni a közelmúltban, a Microsoft rekord árbevételről számolt be a július 18-án nyilvánosságra hozott, második negyedéves és éves pénzügyi jelentéseiben. Az iparág mai két óriása – mint cikkünkből kiderül, induláskor alig remél a lassú, de biztos fejlődésnél többet – a találkozón felvázolta, miként képzeli a jövőt. A szoftverek, ezen belül főként az alkalmazások mellett a hardverekről is szó esett…

A figyelmes szemlélő a hardverekkel kapcsolatos hírekben a digitális fényképezőgépekről és LCD megjelenítőkről szólók között felfedezheti, hogy minden neves gyártó bejelentett már 64 bites számítógépeket. Ha sürgős tennivaló egyelőre nincs is velük, fel lehet készülni arra, hogy lesz.

Hardver. A kézzelfogható, a gép, amely nem pusztán a program, az agy burka, legalább annyira szellemi termék maga is. A hardver- és szoftveripar megkülönböztetése tehát egyre kevésbé helytálló, a két szektor szereplői, termékeiket kombinálva, univerzális szolgáltatásokat alakítanak ki széles körű célközönség számára.

A szoftverek frissitése folyamatos üzlet, az új verziókkal ugyanarról a termékvonalról több bőrt is lehúznak. A hardvert nem lehet ennyiszer eladni. A 90-es évek második felében a csökkenő árak és az internet-hozzáférésre irányuló fogyasztói igények pörgették az üzletet. Mára krónikus motivációhiány lépett fel a felhasználóknál, legalábbis ami a hardvervásárlást illeti. A kiutat az új technológiák bevezetése jelentené, ami a készülékek új generációinak piacra dobásával jár együtt. Csakhogy ehhez sok esetben maguk a fogyasztói igények hiányoznak – lásd WAP, 3G –, s így ezek a fejlemények aligha lendítik fel a hardverszektort.