A külföldi ingatlanszerzés előtt szabad utat nyitó devizatörvénnyel 1996 óta minden magyar számára elérhető az, ami korábban legfeljebb csak álom lehetett: saját ingatlan a francia vagy a spanyol tengerparton, netán az Adrián, egy villa Floridában. Esetleg lakás Párizsban, Rómában… Honfitársaink közül eddig több mint kétszáz számára valósággá is vált a külföldi ingatlantulajdon, ami - túl azon, hogy nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz minőségi életteret teremt - jó befektetés is lehet.

Az újabb M0-szakasz és északi hídja újabb vállalkozásokat vonz Budapest térségébe, miközben kiderül: a közlekedési infrastruktúra félkész, s inkább káros, mint hasznos marad.

Idén már júliusban elkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok, így hát e jelentős eseménysorozat adta apropóját, hogy rovatunk maradjon a honi határok között, s ha valaki netán pár napot vagy egy hétvégét is itt akar tölteni, kapjon némi útmutatást. De mielőtt bárki bármit is gondolna, jól jegyezze meg: Szegeden a Tisza volt, van, s lesz az úr… Meg a halászlé.

 

 

Mottó: Mindenki a mennyországba akar jutni, de senki sem akar meghalni. (Garantáltan nem dakota mondás)

Nem a biztonságot adó szárazföld felé fordul, épp ellenkezőleg: egy öböl, a Port Jackson az igazi szervező ereje. Sydney nem csak földrajzi értelemben nyitott a világra: bevándorlók, menekültek százezrei találtak itt új otthonra. Ausztrália lakosságának több mint negyede él itt. Hamarosan pedig az egész világ a Föld e pontjára figyel: a város lázasan készül a 2000. évi olimpiai játékokra.

Itt az ősz. És ha végre egy hétvégét nem a megszokott lakóhelyünktől távol, vagy az onnan ki-, illetve oda visszavezető utakon kívánunk eltölteni, legjobb, ha elmegyünk egy moziba.

 

Kocsis Éva – Szabó Katalin: A posztmodern vállalat (Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban). Oktatási Minisztérium. Budapest, 2000.

Őszre, mint rendesen, beérnek a tavasszal elvetett magvak, hiszen a Filmszemlén indított munkák java részét ekkor mutatják be hivatalosan. Szeptemberben, októberben négy új magyar filmet tekinthet meg a közönség. Jó, hogy végre nem csak az importáruból van választék!

 

A sorrendben kilencedik, egyben ezredvég-búcsúztató Budapesti Őszi Fesztiválon október 13. és 29. között mintegy száz kortárs művészeti program közül válogathatnak az érdeklődők.

 

Ebben a hónapban kerül a hazai mozikba a nyár egyik legnagyobb amerikai kasszasikere, az X-Men, amely nagy érdeklődésre számíthat ugyan, de kissé nehezen emészthető. Lesz ennél izgalmasabb bemutató is.

 

 

Az ünnepi szezonnal a filmforgalmazók kissé mostohán bánnak. Helyi specialitás: amikor az emberek jobban ráérnének mozizni, inkább válogassanak a több hete játszott filmek közül. Decemberben inkább a filmcsemegére éhesek találnak kedvükre valót.

 

Skandinávia első számú turistalátványossága a fjordok világa. A norvégiai Bergen városa ennek a szédítő vagy lehengerlő vidéknek a szívében található. Ezért is tartják a norvég fjordokhoz vezető út átjárójának. Az apró faházikók összevisszasága, a macskaköves járdák és az ablakokból lezúduló virágok mind-mind különös elemei az északi varázslatnak.

 

 

 

 

 

Február 1-jén indul a 32. Filmszemle! A magyar filmek kedvelőinek és ínyenceknek egyaránt ott a helyük!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A korosabbak szíve ma is megsajdul egy-egy szép fa építőkészlet, elbűvölő mintázatú kaleidoszkóp vagy vidám búgócsiga láttán, de hiába. A leglátványosabb piaci eredményeket a mozifilmekhez és tévés rajzfilmsorozatokhoz kapcsolódó termékek produkálják. Milyen üzenetek, szerepmodellek jutnak el általuk a 15 év alatti korosztályhoz, amelynek létszáma a hatmilliárd lakosú Földön eléri kétmilliárdot? És vajon milyen készségeket fejleszt a holnap virtualitásra és számítógép-használatra alapozott játékuniverzuma?

 

 

 

Új címet kapott a Millennium Szalon talk-show-sorozata, amely az új gazdaság témájában szólaltat meg elméleti és gyakorlati szakembereket, tudósokat, üzletembereket. Az E-sték ötletadója az E-Group Magyarország Rt. volt: partnerként hívta a Millennium Szalont és a Piac és Profit üzleti magazint, hogy az információs technológiák meghatározta új világot a kultúra felől közelítsük meg.

 

Nem könnyű feladat parkolóhelyet találni szombat délelőtt a budapesti Marczibányi téren. Ennek két – öko- – oka van: az eladók és a vásárlók, akik heti rendszerességgel látogatják a főváros eddig egyetlen ökopiacát. Eddig, mert július közepén nyílt meg a másik, a XX. kerületi Csili – Pesterzsébeti Művelődési Ház – udvarán. Ha ez is gyökeret tud verni, akkor újabb bizonyítékkal bővül az ökovilág híveinek nem túl gazdag arzenálja: igenis a biogazdálkodás lehetséges alternatíva a kommersz, agyonvegyszerezett mezőgazdálkodással szemben. De ne fussunk előre, maradjunk a Marczibányi téren, azon belül is a művelődési ház udvarán, ahol – gyarló ember lévén – rágyújtanék, leplezendő újságírói mivoltomat, de bizony megáll kezemben a sercegő, lobbanó gyufa, egyszerre vagy hárman pillantanak rám rosszallóan, még ha tettlegességre nem is kerül sor. Hát jó.

A világon elsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban a DDT-t. Igaz, akkor már vagy tizenöt éve használtuk ezt az emberre egyértelműen káros rovarölő szert. Ma már nem lehetünk ilyen büszkék növényvédőszer-engedélyezési gyakorlatunkra. Ez a minimum, amit leírhatunk Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyve alapján. A szerzővel beszélgettünk.

 

Az akkoriban újdonságnak számító számítástechnikára szakosodott középiskola legelső tanulói között volt. Azután a Kandóban folytatta. Mégis azt állítja, hogy technikai, tárgyi tudásától függetlenedett már a szakmai hozzáértése, s informatikai pályafutása alatt leginkább az új dolgok felismerésének képessége számított. Keresztesi János mindennél fontosabbnak tarja az emberi kapcsolatokat. Állítja, hogy az információs technológia uralta világban is ugyanúgy az emberek képességén, együttes munkáján, harmonikus viszonyain múlik minden, mint előtte.