Egyterűt ennyien még nem bámultak meg az utcán, mint az új Zafira Tourert. Bár a tesztautó elegáns, különleges mahagóni barna színt kapott, és óriási, 19 hüvelykes könnyűfém kerekekkel szerelték fel, a szuperexpresszvonatokat idéző áramvonalas forma és a rendhagyó orrkiképzés önmagában megtette a hatását. Az Opel tudta, hogy ha fenn szeretné tartani az érdeklődést egyterű modellje iránt, merészebbet kell alkotnia. Nos, a Zafira Tourer kifejezetten szép autó lett, és persze jóval dinamikusabb kiállású, mint elődje.
Az ütőkártya a flexibilitás
Sportos és az egyterűek körében nem megszokott a fényszórók tetejétől a ködlámpák aljáig ívelő bumerángmotívumok és a trapéz alakú hűtőmaszk látványa. A fényszórókban - mint más új Opel-modelleknél is - dögös, szárnyszerű nappali menetfények kaptak helyet, de látványban a hátsó, diódás lámpák sem maradnak el tőlük. Az autó profilból is izgalmas: vállvonala hokiütőként lendül fel, az oldallemezeken pedig az Insignia modellel behozott „penge" domborítás figyelhető meg. Az áttervezett orr és a karcsú szélvédőoszlop nagymértékben javítja a kilátást, akárcsak a nagy oldalablakok és a külső tükrök áthelyezése az ajtópanelre.
Az első generációs, 1999-es Opel Zafira kategóriájának első hétüléses autója volt, variálhatóságával pedig új mércét állított fel. A flexibilitás az ütőkártyája az új Zafira Tourernek is. A harmadik üléssor továbbra is lesüllyeszthető a csomagtartó padlószintjébe, a második sorban pedig már három különálló ülésről beszélhetünk, amelyek egymástól függetlenül fektethetők le, és mozgathatók. Felárért úgynevezett Lounge Seating rendszer is kérhető, amely limuzinszerű tágasságot nyújt. A második sori középső ülés támlája előrehajtva elfordítható, hogy kartámaszként szolgáljon a szélső helyeken. A szélső ülések hosszanti állítási tartománya ez esetben 28 centiméter, azaz 7-tel több a standard változaténál, és 8-cal a jelenlegi Zafiráénál. Mi több, a külső ülések 5 centiméternyit siklanak befelé, ami valódi újdonság a kategóriában.
E kétirányú mozgathatóság kombinációja első osztályú kényelmet nyújt; ha csak négyen utaznak az autóban, „guruló klubszobában" érezhetik magukat. A poggyásztér ötüléses konfigurációban 710 literes (65 literrel többet a jelenlegi Zafiránál), illetve 1860 liternyi (+40 liter), ha lehajtják az összes hátsó ülést. Új megoldás a multifunkcionális középkonzol is, ahol a tárolódobozos kartámasz és a pohártartó alumíniumsínen siklik a kívánt pozícióba. Így nagyszerűen ki lehet használni az első ülések közötti helyet. Mindegyik változat sajátja a hatalmas méretű üvegtető, s kérhető panoráma szélvédővel is.
Az egyterű színek és anyagok tekintetében is újat hoz. Újdonság a kétféle árnyalatú barna belső és az egyedi mintázatú szövetkárpit. A műszerfal tipikusan opeles, jó minőségű műanyagokkal és kellemes tapintású gombokkal. A tesztautóban a gazdag Cosmo felszereltségen felül szinte minden elérhető gyári extra benne volt; mi a legnagyobb hasznát a Bluetooth telefonnal kiegészített navigációnak, a FlexRide adaptív futóműnek és a zseniális bi-xenon AFL+ fényszóróknak vettük.
Egyetlen gyenge pont
A Zafira Tourert nagyon kellemes vezetni. Nagyméretű és határozott oldaltartású a vezetőülése, kézre áll a kormánya, s a könyöklői is megfelelő helyzetben vannak. Sokkal csendesebb is elődjénél, felfüggesztése pedig komfortosra hangolt. Az előző nemzedékhez képest jelentősen nőtt a nyomtáv és a tengelytáv, így a kocsi mindig biztosan „fogja" a talajt. A feláras FlexRide futómű önműködően alkalmazkodik az útviszonyokhoz, a kanyarodási sebességhez, a jármű mozgásaihoz és a vezetési stílushoz, így minden helyzetben megnyugtatóan stabilan viselkedik. A 40-es oldalfalú gumikkal szerelt 19 colos kerekek miatt jobban érezni az úthibákat, de összességében ezek nem rontják a menetkomfortot.
A tesztautóban a Zafira Tourerhez kapható legerősebb, 2 literes, közös nyomócsöves dízelmotor dolgozott. Hatfokozatú automata váltóval párosítva 9,9 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométer/órára, a végsebessége pedig 205 kilométer/óra. A 165 lóerős hajtómű 1750-es főtengely-fordulatnál adja le 350 newtonméteres nyomatékát, amit a váltó ki is használ, igyekszik mindig alacsonyan tartani a motor fordulatszámát. Egyébként is kiváló szerkezet, finoman, rángatás nélkül kapcsol, és harmóniában van a motorral. A modell egyetlen gyenge pontja mégis itt keresendő: a CDTI aggregát továbbra is nyers és zajos. Hidegindításnál különösen hangosan kerreg, és vibrációt kelt, melegen, 2700-as fordulatszám felett pedig kellemetlenül felhangosodik. A fogyasztásával viszont elégedettek voltunk: annak ellenére, hogy 450 kilométerrel az órájában hoztuk el az autót, 7,7 literben alakult az étvágya.
Remekül sikerült az új Opel Zafira Tourer, a kompakt egyterűk mezőnyének egyik legígéretesebb darabja. Jó hír, hogy az eddigi Opel Zafira is a kínálatban marad, így nagyon kedvező árért juthatnak hozzá a vásárlók.
