A hivatal szerdai közleményében emlékeztet arra, hogy Magyarország az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2003-ban csatlakozott, ekkor mintegy 19 ezer folyamatban lévő szabadalmi bejelentés képezte azt az ügyhátralékot, amelyből mára kevesebb, mint 20 százalék maradt. A hivatal stratégiai célkitűzései között kiemelten szerepel az ügyhátralék mielőbbi felszámolása, ezek több mint 80 százaléka gyógyszeripari területet érint, és a speciális feltételek - például a farmakológiai eredmények rendelkezésre állása, törzskönyvezési eljárás - nem feltétlenül indokolják a gyors jogszerzési igényt. Előfordul az is, hogy a bejelentők időnyerésre törekednek, vagy a versenytársak észrevételei hosszabbítják a bejegyzési eljárást - mutat rá a szellemi tulajdon hivatala közleményében.
Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás óta eltelt időszakban a hivatalhoz évi 700-900 szabadalmi bejelentés érkezik az úgynevezett nemzeti úton. Ezek közül mintegy 2.000 esetében folyik még az engedélyezési eljárás.
A hivatal a bejelentéseknél különös gondot fordít az átfutási idők alakulására, ami az összes szakterületre vonatkozóan átlagosan két és fél év, de a gyorsabban avuló technológiák esetében ennél is kevesebb. A 2011-ben lezárt engedélyezési eljárásokat tekintve az összkép még nagyobb hatékonyságot mutat. Ha megkülönböztetjük az átfutási idők számításánál azokat az időszakokat, amikor a "labda a bejelentőnél, illetve a hivatalnál" volt, vagyis a "bruttó" és "nettó" átfutási időket, az átlagos, nettó átfutási idő, az összes szakterületre vonatkozóan két év alatt volt - hangsúlyozza a hivatal.
Az átlagos átfutási idő alakulását befolyásolja az eljárás gyorsításának a lehetősége is, ha a bejelentő lemond arról a jogáról, hogy bejelentését 18 hónapig titokban tartsa, és kéri a korábbi közzétételt, akár egy éven belül is lezárulhat az engedélyezési eljárás - közölte a Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala.
Hazai lehetőségek
Az K+F-re és innovációra költendő 74,6 milliárd forintból egyebek között a vállalkozások kutatás-fejlesztésének finanszírozására 28,3 milliárd forint jut, a technológiai fejlesztésre 23,3 milliárd forintért pályázhatnak majd, a kutatás-fejlesztési együttműködési pályázati összeg 17,5 milliárd forint, a többi pedig részben a k+f tevékenységben a nemzetközi együttműködést szolgálja. A napokban megjelenő első pályázaton mintegy 20 milliárd forint lesz elérhető.
A kormány célja, hogy a GDP jelenlegi 1,14 százalékáról 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen a k+f költések aránya Magyarországon. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az ilyen jellegű forrás döntően a vállalkozásoktól kell hogy eredjen, az állam szerepe a "rásegítés" lehet. Az elképzelések szerint a jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési munkahelyek mellé további 10 ezret lehet létrehozni 2020-ig.
