Hosszú idő egy ötletet megvédeni

Magyarországon átlagosan két és fél év alatt lehet szabadalmat szerezni, de a gyorsan avuló technológiák esetében ennél kevesebb idő is elegendő - hangsúlyozza a Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala (NSZTH) annak kapcsán, hogy a Magyarországon működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) a kutatás-fejlesztés-innovációval kapcsolatos ajánlásában 6-8 éves átfutási időt tüntet fel.

A hivatal szerdai közleményében emlékeztet arra, hogy Magyarország az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2003-ban csatlakozott, ekkor mintegy 19 ezer folyamatban lévő szabadalmi bejelentés képezte azt az ügyhátralékot, amelyből mára kevesebb, mint 20 százalék maradt. A hivatal stratégiai célkitűzései között kiemelten szerepel az ügyhátralék mielőbbi felszámolása, ezek több mint 80 százaléka gyógyszeripari területet érint, és a speciális feltételek - például a farmakológiai eredmények rendelkezésre állása, törzskönyvezési eljárás - nem feltétlenül indokolják a gyors jogszerzési igényt. Előfordul az is, hogy a bejelentők időnyerésre törekednek, vagy a versenytársak észrevételei hosszabbítják a bejegyzési eljárást - mutat rá a szellemi tulajdon hivatala közleményében.

Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás óta eltelt időszakban a hivatalhoz évi 700-900 szabadalmi bejelentés érkezik az úgynevezett nemzeti úton. Ezek közül mintegy 2.000 esetében folyik még az engedélyezési eljárás.

A hivatal a bejelentéseknél különös gondot fordít az átfutási idők alakulására, ami az összes szakterületre vonatkozóan átlagosan két és fél év, de a gyorsabban avuló technológiák esetében ennél is kevesebb. A 2011-ben lezárt engedélyezési eljárásokat tekintve az összkép még nagyobb hatékonyságot mutat. Ha megkülönböztetjük az átfutási idők számításánál azokat az időszakokat, amikor a "labda a bejelentőnél, illetve a hivatalnál" volt, vagyis a "bruttó" és "nettó" átfutási időket, az átlagos, nettó átfutási idő, az összes szakterületre vonatkozóan két év alatt volt - hangsúlyozza a hivatal.

Az átlagos átfutási idő alakulását befolyásolja az eljárás gyorsításának a lehetősége is, ha a bejelentő lemond arról a jogáról, hogy bejelentését 18 hónapig titokban tartsa, és kéri a korábbi közzétételt, akár egy éven belül is lezárulhat az engedélyezési eljárás - közölte a Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala.

Hazai lehetőségek

Az K+F-re és innovációra költendő 74,6 milliárd forintból egyebek között a vállalkozások kutatás-fejlesztésének finanszírozására 28,3 milliárd forint jut, a technológiai fejlesztésre 23,3 milliárd forintért pályázhatnak majd, a kutatás-fejlesztési együttműködési pályázati összeg 17,5 milliárd forint, a többi pedig részben a k+f tevékenységben a nemzetközi együttműködést szolgálja. A napokban megjelenő első pályázaton mintegy 20 milliárd forint lesz elérhető.

A kormány célja, hogy a GDP jelenlegi 1,14 százalékáról 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen a k+f költések aránya Magyarországon. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az ilyen jellegű forrás döntően a vállalkozásoktól kell hogy eredjen, az állam szerepe a "rásegítés" lehet. Az elképzelések szerint a jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési munkahelyek mellé további 10 ezret lehet létrehozni 2020-ig.

Lemaradóban az EU

Régóta küzd Európa a leginnovatívabb kontinens címért, de az Egyesült Államok és Ázsia évek óta verhetetlennek tűnik e téren. Annak ellenére, hogy 2010-ben az öreg kontinens cégeinek K+F beruházása 6,1 százalékkal nőtt – szemben a 2009-es 2,6 százalékos csökkenéssel – az Európai Bizottság által kiadott 2011. évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblázat azt is megmutatja, hogy a világranglistán a K+F bővülése tekintetében legelőkelőbb helyet elfoglaló 1400 cég többségének székhelye általában az Egyesült Államokban és néhány ázsiai országban található.

A K+F beruházások összességét tekintve az 50 világelső vállalat közül mindössze 15 működik az Európai Unióban, 18 az Amerikai Egyesült Államokban, 13 pedig Japánban. Az élen két gyógyszergyártó cég áll. Az első helyezett svájci Roche 7,2 milliárd eurót fordított K+F-re, míg az amerikai Pfizer 7 milliárd eurót. Az európai vállalatok közül a Volkswagen az első – összességében a hatodik – 6,3 milliárd eurós K+F beruházással, míg az amúgy komoly problémákkal küzdő és épp számos telephelye bezárására kényszerülő Nokia a 11. 4,9 milliárd eurós költéssel. A 13. helyezett Daimler 4,8 milliárd eurót, a francia Sanofi-Aventis 4,4 milliárd eurós ráfordítása pedig a 14. helyhez volt elég.