A támogatások nemcsak a versenyhátrány részbeni ellentételezését szolgálják, hanem 180 ezer gazdálkodót segítenek mezőgazdasági termelésük fenntartásában, ezáltal hozzájárulnak a vidék népességmegtartó szerepének megőrzéséhez is - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Kérdés, hogy ez sikerül-e, mivel Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a Darányi Ignác Terv értékelése során azt írta, hogy „a hatékony, nemzetközi szinten is versenyképes agrártermelés nem képes több embert eltartani. A szántóterület szétdarabolása lehet, hogy több munkát adna, de tisztességes megélhetést nem."
Jövőre mindenesetre több pénzből lehet gazdálkodni, hiszen a Magyarországra érkező uniós közvetlen támogatások fokozatosan érik el a régi tagállamok támogatottsági szintjét. A magyar termlők 2011-ben a területalapú támogatások 80 százalékát kapták a Közösségtől, 2012-ben ez az összeg 90 százalékra nő. Magyarország SAPS támogatási szintje 2013-ra éri el a régi uniós országok támogatási mértékét. (Várhatóan július 1-től kell bizonyos mezőgazdasági termények esetében alkalmazni a fordított adózás szabályait.)
Mire lehet pályázni még?
A nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác Terv elsődleges célja a vidék életminőségének javítása. A januárban bemutatott keretterv a 2013 végéig rendelkezésre álló, még le nem kötött EU-forrásokból biztosított 300 milliárd forintos kerettel indult. Az öt fő intézkedési területre épülő program célja, hogy a hazai termelők fenntartható módon minél több és jobb minőségű, egészséges élelmiszert állítsanak elő, s hogy az agrárium foglalkoztatásban betöltött szerepe dinamikusan erősödjön.
Ez év első félében 4 milliárd forintra pályázhatnak a most induló gazdák, a termékszerkezet átalakítására, a versenyképesség javítására, üzemirányítás korszerűsítésére, valamint vágópont létesítésére összesen 5 milliárd forint áll rendelkezésre, a zöldség- és gyümölcstermelők pedig a piacra jutás megszervezésére és az őstermelők integrálására pályázhatnak 1,4 milliárd forintos keretösszegre. A támogatási célok között szerepel olyan beruházási típusú pályázat is, amely ösztönzi, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelő és szolgáltató tevékenységet építsenek ki, illetve támogatja a helyben előállított termékek piacra vitelét. (Az Európai Bizottság az ún. számlaelszámolási eljárás keretében februárban elfogadott határozata értelmében a tagállamoknak összesen 115,2 millió (Magyarországnak 5 millió) eurónyi, az Európai Unió agrárköltségvetéséből finanszírozott és jogosulatlanul felhasznált összeget kell visszatéríteniük. )
■ A Tanyafejlesztési program célja a tanyarendszer, a tanyai gazdálkodás korszerű megújítása, újjáélesztése, a tanyai életmód sajátos értékeinek megmentése, megőrzése, hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható - a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő - fejlődésének elősegítése. A tanyán életvitelszerűen élő tanyagazdák (őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók) pályázhatnak támogatásra, akik tanyás településeken mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A program az önkormányzati, térségi típusú fejlesztéseket is támogatja. Ennek keretében a tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, önkormányzatok által alapított nonprofit gazdasági társaságok, tanyás térségekben működő megyei agrárkamarák, agrárkamarák által alapított nonprofit gazdasági társaságok, tanyás térségekben működő többcélú kistérségi társulások, egyházak, valamint tanyagondnoki feladatokat ellátó, támogatásra jogosult társadalmi szervezetek is pályázhatnak. A támogatás keretösszege 1,5 milliárd forint. A támogatás mértéke a fejlesztés teljes költségének 75-90 százaléka, legfeljebb 50 millió forint.
■ Az Állami génmegőrzési program, amelyre állami génmegőrzési feladatokat ellátó intézmények, szervezetek pályázhatnak, 176 millió forintos keretösszeggel indul. „Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállat-fajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink. Genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása fontos nemzetbiztonsági stratégiai kérdés. Csak így valósítható meg élelmiszer-önrendelkezésünk, valamint az ország egészséges és biztonságos élelemmel történő ellátása" - olvasható a Darányi Tervben. A Vidékfejlesztési Minisztérium önálló intézményként létrehozta a Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK) és a Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központot (KÁTKI), amelyek koordinálják a biológiai alapok megőrzését és az ebben részt vevő intézmények munkáját.
