A 700 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index az előző negyedévben elért többéves mélyponthoz képest felfelé korrigált, és jelenleg -32 ponton áll. Habár egy negyedéves javulást követően egyelőre nem lehet trendfordulóról beszélni, ugyanakkor fontos az a tény, hogy az eddigi másfél éves csökkenő tendencia megtört. Az index pozitív elmozdulása minden árbevétel kategóriában egyaránt megfigyelhető, ugyanakkor a szektorok szerinti bontásban egyértelműen a mezőgazdasági cégek bizonyultak optimistábbnak az idei évi várakozásokat illetően, míg a szolgáltatóipari vállalkozásoknál a legkisebb mértékű a pozitív változás. (A Piac & Profit 2012 elején nem prognózist várt az általa megkérdezett közgazdászoktól, hanem inkább választ arra, mit szeretnének, mit várnak az előttünk álló évtől.)
Fotó: sxc
A jelenlegi pozitív változás leginkább annak köszönhető, hogy a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások az elmúlt negyedéves zuhanást követően nem romlottak tovább. „A közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozásokban bekövetkezett javulás oka az lehet, hogy mindkét részindex már olyan mélypontot ért el, amelynél további romlást már nem feltételeznek a kkv vezetők. A közterhekkel kapcsolatos várakozás még mindig a legalacsonyabb a többi részindexszel összehasonlításban, mínusz 61 pont, ez azonban 16 pontos növekedés az előző negyedévhez képest. A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy jelenleg a kkv-k mintegy 30 százaléka nem várja a cégét érintő közterhek további növekedését, szemben az előző negyedévben tapasztalt 16 százalékhoz képest" - elemezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
„A vállalati hitelkamatok várt változásának javulása feltehetően annak tudható, hogy a jegybanki alapkamat tartásának köszönhetően a vállalati hitelkamatok emelkedését is egyre kevesebb cégvezető valószínűsíti, 44 százalék a korábbi 68 százalékhoz képest" - tette hozzá a kkv szakértő. A legutóbbi felmérés alkalmával legpozitívabban az európai uniós pályázati támogatásokról, valamint a vevői kapcsolatok megítélésével kapcsolatban nyilatkoztak a vállalkozások.
EB: recesszió lesz
Az Európai Bizottság szerint ugyan Magyarország számára az első negyedév után már növekedési tendenciát jósol a február végén kiadott előrejelzés, ám az éves növekedési szint a jelentés szerint mínusz 0,1 százalékos lesz. Ennek oka részben, hogy a külső környezet rosszabb, mint azt az őszi előrejelzés idején várták, mert Magyarország legnagyobb exportpiacai a reméltnél kisebb mértékben bővülnek. Ennek érezhető hatásai vannak a növekedési kilátásokra, mert a magas exportarány miatt a magyar gazdaság nagyon nyitott, áll a bizottság jelentésében. Megemlíti a jelentés azt is, hogy a Malév közelmúltbeli csődje is negatív hatással lehet a szolgáltatások exportjára, illetve importnövekedéssel is járhat ezen a területen, bár a cég GDP-arányos hozzáadott értéke korlátozott volt. A Mercedes autógyár a terveknek megfelelően ez év első felében megkezdi a termelést, és ezzel - a tavaly őszi előrejelzésben vártnak megfelelően - segíteni fog abban, hogy Magyarország növekvő piaci részesedéshez jusson. (Az idei harmadik negyedév előtt már nem valószínű a megállapodás a magyar kormány, az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy új finanszírozási csomagról, tekintettel a továbbra is fennálló nézetkülönbségekre.)
Az első negyedévben a pénzügyi szigor -amely részben az adócsökkentések miatti bevételkiesés korrigálása miatt szükséges - még érinteni fogja a belföldi keresletet a prognózis szerint. Az adócsökkentés hatását tavaly mérsékelte a magánnyugdíjalapok vagyonának áthelyezése az állami pillérbe - teszi hozzá a jelentés, amely arra is kitér, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének teljes hatása - még a kormány és a bankszövetség tavaly aláírt megállapodásának hatását is figyelembe véve - negatív a pénzügyi szektorra, és ez kihat a hitelkínálatra is. A negatív hatást ugyanakkor enyhíti, hogy a költségek viseléséből az állami szektor is kiveszi a részét, a bérkompenzációs rendszer révén pedig a vártnál kisebbek lesznek a cégek terhei.
Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon - uniós átlagban 2,3 százalék - az előrejelzés szerint. A bizottság ezt jelentős részben a közvetett adók, köztük az áfa emelkedésének tulajdonítja, emellett a feltételezettnél magasabb olajáraknak és az útfenntartási támogatás csökkentésének.
A jelen sem túl fényes
A statisztika egyelőre nem túl biztató: Idén az első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 9048 cég végelszámolását tették közzé. Továbbra sem túl gyakran alkalmazzák a csődeljárásokat, melyből az idei évben csupán 45-öt indítottak. A felszámolások száma az előző év első negyedévéhez képest 33 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 54 százalékkal emelkedett - közölte az Opten.
Fotó: sxc
Márciusban 1964 céggel szemben indult felszámolás, szemben a tavaly márciusi 1500-zal. Végelszámolások tekintetében a 3928 indított eljárás 53 százalékos növekedés az előző évi 2565 -tel szemben, és egyben minden idők legmagasabb havi adata. Az egy hónapon belül indított végelszámolások száma az előző hónapban lépte át először a 3000-es határt, azt megelőzően éppen a tavalyi március volt a rekorder hónap, a változás tehát ezen a területen a legnagyobb. „Ez részben szerencsére az adóhatóságnak és a cégbíróságoknak köszönhető, mert a hatóságok végre komolyan veszik a magyar gazdaságnak a nem működő cégektől történő megtisztítását. Az elindított eljárások során azonban gyakran derül fény ki nem fizetett követelésekre, így a cégbezárások többsége nem a tulajdonosok józan megfontolásából következik be, hanem a NAV vizsgálatok során felszínre került problémák kapcsán" - mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
