Facebookon és Twitteren népszerűsítené magát az EU

Az új online kommunikációs lehetőségekről volt szó az EP kulturális szakbizottságának 2010. április 27-i ülésén, ahol megvitatták a dán Morten Løkkegaard témával foglalkozó jelentését. A közösségi oldalakon történő intenzívebb uniós kommunikáción túl a képviselők több uniós hírt látnának szívesen a tagállami médiában, és növelnék a Brüsszelbe akkreditált újságírók számát.

„Bőséges információ áll rendelkezésünkre az EU-ról, de kevés a valódi kommunikáció" - mondta az EP kulturális szakbizottsága ülésén jelentése előterjesztésekor a témafelelős a múlt héten. Az uniós polgárok igényeit és szokásait kell figyelembe vennünk, a felülről lefelé megközelítés nem járható út - tette hozzá.

Az új internetes közösségi portálokon zajlik a fiatalok közötti párbeszéd. Az itt közzétett tartalmakat nem csupán olvashatják, hanem kommentálhatják is, valamint ezeken az oldalakon információt szerezhetnek és oszthatnak meg - mondta a képviselő. A közösségi média emellett ideális felületet nyújt „az új európai történet" megosztására is, az EU-ban felnőtt olvasói generáció számára. Ahhoz, hogy megszólítsuk a célközönséget, „ott kell lennünk, ahol a beszélgetés folyik", azaz a Facebookon, Twitteren és más online közösségi oldalakon - mondta Løkkegaard. A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Parlament „úttörő volt e tekintetben az elmúlt évben, mivel választások előtt számos közösségi felületen is kampányolt". Løkkegaard a magánszektor e téren szerzett tudására és tapasztalatára utalva javasolta a köz- és magánszféra közötti partnerség közösségi oldalakon történő népszerűsítését is.

Csökkenő érdeklődés

Annak érdekében, hogy a tagállami közszolgálati médiában minél nagyobb teret kapjanak az uniós hírek a jelentéstevő arra kérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat. „Ez persze csak egy kísérlet. Bővebb tájékoztatást szeretnénk elérni. Nagyobb nyomást gyakorolnánk a tagállami médiára azért, hogy több újságírót küldjenek Brüsszelbe. Aggódom a Brüsszelben akkreditált újságírók számának csökkenése miatt" - mondta Løkkegaard. Lorenzo Consoli, az International Press Association elnöke szerint, míg 2005-ben 1300 újságírót akkreditáltak az EU-hoz, ma már csak 800-at.

Silva Costa képviselő egyetértett abban, hogy „legyen utalás az EU-ra a közszolgálati szerződésekben", ami jelentősen hozzájárulna a hatékonyabb információszolgáltatáshoz. De Petra Kammerevert szerint „nincs azzal semmi baj, hogy a műsorszolgáltatókat részletesebb uniós hírszolgáltatásra szólítjuk fel, a tagállami iránymutatások kérésével viszont nagyon érzékeny területre lépünk".

Løkkegaard azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy szerkesztői ellenőrzéstől mentes független újságírókból álló munkacsoportot, amely eleget téve a hírszolgáltatás újságírói kritériumainak különböző média felületeken naponta uniós híreket tenne közzé.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo