„A válság ellenére voltak olyan iparágak, ahol a cégek képesek voltak létszámot növelni, elsősorban nekik szól a most meghirdetett pályázat" - közölte a tender bemutatóján Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, majd hozzátette, hogy csak elsősorban, hiszen a tavalyi hasonló lehetőséggel is számos olyan szakterületen dolgozó vállalkozás élt, melyre előzetesen kevesebben számítottak.
A vissza nem térítendő támogatás keretében az új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, továbbá az új létesítmények építési költségei számolhatók el. A kormányzat tervei szerint a most meghirdetett pályázattal (kódjel: NFA-2012-KKV) 6-800 cég, mintegy 5500 munkahelyet tud létrehozni és 10 ezret megőrizni. A 10 milliárd forintos keretösszegre azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek a benyújtás időpontjában még nem kezdték el a beruházást, de 2012. november 30-ig befejezik azt. A tenderezőknek ezen kívül vállalniuk kell, hogy a beruházás befejezését követő 90 napon belül legalább 2 új főt teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Ugyancsak feltétel, hogy a nyertes az új taglétszámot legalább két évig megtartja, továbbá a támogatással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől számított 3 évig fenntartja az érintett régióban. (A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban - közölte az Európai Bizottság. Itthon egyelőre nagyon nehéz helyzetben vannak a kkv-k, de az új munkahelyek 30 százaléka hozzájuk köthető.)
Az új munkahelyek létrehozásánál 1,4 millió forint a személyenkénti támogatás, de ez az összeg további 500 ezer forinttal nő ha nyilvántartott álláskereső az új munkatárs, 300 ezerrel ha roma származású, 200 ezerrel ha hátrányos térségben jön létre a projekt, és 300 ezerrel ha a leghátrányosabb térségek egyikében.
Egy cég legfeljebb 120 millió forintot igényelhet, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz 240 millió forintot, illetve a legalább 300 főt elérő új munkahely létrehozása esetén az előbbieken kívül további, legfeljebb 100 millió forint kiegészítő támogatási összegre lehet pályázni (ez az összeg a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken legalább 200 új munkahely létesítése esetén nyerhető el).
A támogatás nagysága nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségek régiónként eltérő, 10-50 százalékos mértékét. Az intenzitás kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekszik. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) globális foglalkoztatásról szóló éves jelentése szerint a fenntartható növekedés beindításához és a társadalmi kohézió megőrzéséhez a világra 600 millió új produktív munkahely megteremtésének sürgősen megoldandó feladata hárul a következő évtizedben.)
A béremelést elvárják
Aki képes fejlődni, az kaphasson támogatást, így nem zárjuk ki a pályázatból az újonnan alakult cégeket sem - közölte Czomba Sándor. Fontos tudnivaló azonban, hogy csak azok a vállalkozások indulhatnak, amelyek teljesítik az elvárt béremelést. Mint mondta akkor sem zárnak ki egy céget, ha a munkavállalók 2/3-ának emelte „csak" a fizetését, illetve akkor sem, ha korábban a bérkompenzációra is pályázott.
Az elvárt béremeléssel kapcsolatban egyébként a kormány és az érdekképviseletek hétfőn egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek - mintegy 690 ezer embernek - se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően a kormány azt a kérést fogalmazta meg, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig 5 százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - közölte a Matolcsy György nemzetgazdasági minsizter, aki azt is bejelentette: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy 3 százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérű csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, és ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.
A vállalatok túlnyomó része meglépi az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől - mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a múlt évről szóló statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkáltatók betartották azokat bérmegállapodásokat, amelyekre ígéretet tettek. Rolek Ferenc szerint a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de március, április elején már valószínűleg megjelennek munkavállalóknál.
