Fotó: MTI
Sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint. Különösen azt illetően nem, hogy milyen a hozzáállása a magyar politikának az európai együttműködéshez, illetve milyen a kompromisszumkészsége az EU/IMF-hitelkeret aláírása érdekében.
Befektetők megnyugtatása
Az elemző szerint Magyarország olyan gazdasági helyzetbe került, amely alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, különutas gazdaságpolitika mellett viszont a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség. (A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint ha az IMF olcsóbban kínál forrást, mint a piac, botorság lenne azt nem igénybe venni.)
Arra, hogy miként oldódik fel az az ellentét, ami a politikai elvek és a pillanatnyi gyakorlat, valamint a csomag aláírásához megszabott előfeltételek között van, a kormányfő beszédéből „se pró, se kontra" nem lehetett választ kapni. „Arra választ kaptunk, hogy a tárgyalásokra hajlik a magyar politika, de arra nem, hogy ez elegendő-e a megegyezéshez" - fűzte hozzá a szakember. Kiemelte: a miniszterelnök egyértelműen letette a voksot az egykulcsos szja mellett, vagyis a magyar fél álláspontja szerint e téren nincs helye kompromisszumnak - mondta. Megjegyezte azt is, hogy Orbán Viktor változatlanul kiállt az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány alacsonyan tartása mellett.
Gazdaságpolitikai szempontból nem tartalmazott sok újdonságot a kormányfő beszéde, vélte Jobbágy Sándor is. A CIB Bank elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor Orbán Viktor a Széll Kálmán Terv 83 százalékos teljesítéséről beszélt, vélhetően az ez évre szóló költségvetési intézkedéseket is beleértette. A CIB Bank elemzője is figyelemre méltónak nevezte, hogy a miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos szja mellett. A szakember szerint az, hogy Orbán Viktor megerősítette a kormány elkötelezettségét a költségvetési fegyelem betartása érdekében, fontos jelzés a befektetőknek, mint ahogyan az az utalás is, hogy készek a megegyezésre az EU/IMF-hitelkeret érdekében.
A kihallható üzeneteket lehet értékelni egy évértékelő beszéd kapcsán, konkrétumokat nemigen lehetett várni, Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint, aki úgy vélte: a kormányfő a korábbi szakasz lezárását, egy új, konszolidációs szakaszt hirdetett meg, ami új stílust is jelent. Mivel a 2010-2011-ben bevezetett válságadók a befektetőket, a többségi külföldi tulajdonú bankokat és a multinacionális cégeket igen kedvezőtlenül érintették, Orbán őket kívánta megnyugtatni, amikor ennek a gazdaságpolitikai kurzusnak a lezárásáról beszélt - vélekedett az elemző, aki ugyanakkor hiányolta a beszédből azokat a reformlépéseket, amelyekre még szükség lehet, különösen akkor, ha a külső konjunktúra a jelenleginél is kedvezőtlenebb lesz, és a magyar gazdaság nem képes növekedni. Ebben az esetben ugyanis megszorításokra lehet szükség, amire a miniszterelnök nem készítette fel hallgatóságát. A szakember úgy érzékelte, hogy bár az EU/IMF-megállapodásról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, „virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte". (Mit vár tőlünk az IMF?)
A középosztály és a nyugdíjasok
A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a „centrális erőtérben kormányzó Fidesz" továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben, hangsúlyozza a Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott gyorselemzése. Az intézet szerint a beszéd alapján a kormány a „középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével" építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát. A „vélt középosztályhoz", saját szavazótáborához intézte mondatait Orbán Viktor a Magyar Progresszív Intézet elemzője,
Gyömöre Máté szerint, őket igyekezett meggyőzni arról, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte arra kérte a középosztályt: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat.
A miniszterelnök látványosan kerülte az elmúlt hónapok kínos kérdéseit, így a gazdaságpolitikai fordulattal járó IMF-hez fordulást vagy az Európai Bizottsággal folytatott vitát, emelte ki a Magyar Progresszív Intézet munkatársa. A Nézőpont Intézet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az „elmúlt hetek több városi legendáját", így az „arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét". Szerintük Orbán Viktor a „többszólamúság kockázatát" elkerülve egyszerre szólt a külföldi befektetőknek és a magyar választópolgároknak, eközben fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a kormány mellett kiálló békemenetre. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett pedig a felelősség kérdése is szembetűnően sokszor köszönt vissza a beszédben - fűzik hozzá.
került magával, amikor az egykulcsos adórendszer méltatása közben arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.
Jövőkép
Hiányolta a jövőre vonatkozó kijelentéseket Gyömöre Máté, aki szerint Orbán Viktor a várakozások ellenére nem hirdetett meg új, konstruktivitásra épülő szakaszt, és nem beszélt a korábban általa konszolidációnak nevezett időszakról, holott tavaly egy 2014-ig tartó ívet vázolt fel erről. Másképp látja ezt a Nézőpont Intézet, ők úgy vélik, az országértékelés - a „kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl" - az iránykijelöléssel is együtt járt, a miniszterelnök az „alaptörvény egyes értékeiben - a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályokban -, valamint az új tehermegosztási rendszerben" látja azt a „stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető". A Nézőpont Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte, a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni.
Orbán Viktor ellentmondásba került magával Gyömöre Máté szerint, amikor az egykulcsos adórendszer méltatása közben még arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.
Molnár Csaba ügyvezető alelnök azt mondta: Orbán Viktor beszédének őszinteségére jellemző, hogy a kommunista rendszer bűneit ostorozta, ám a közönség soraiba meghívta Szűrös Mátyást és Pozsgay Imrét, a kommunista rendszer két emblematikus személyiségét, továbbá ostorozta a bankokat és a nagytőkét is, miközben meghívta Csányi Sándort, Széles Gábort és Demján Sándort. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor beszédének két őszinte mondata volt; az egyikben szerinte a kormányfő elismerte, hogy a tavaly bevezetett egykulcsos adó nem szolgálja a társadalmi igazságosságot, míg a másikban azt, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint amit megérdemelnének. Szavai szerint Orbán beszéde két érdemi részből állt, az elsőben a baloldal nyolcéves kormányzásáról beszélt, a másikban a saját kormányzati terveiről. Előbbiről nem mondott igazat, utóbbiról pedig nem mondott semmit – fogalmazott Molnár Csaba.
Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta az Orbán-beszédből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen, és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében. Szerinte a beszéd gazdasági része a „megszokott neoliberális toposzok mantraszerű ismételgetésére épült”. Gyöngyösi Márton úgy vélte: szomorú, hogy a miniszterelnök kiállt a Jobbik szerint elhibázott egykulcsos adórendszer mellett. Az ellenzéki párt szerint nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem nincs mit dolgozni, és ebben az egykulcsos adó önmagában nem jelent megoldást. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a miniszterelnök beszédével szemben a Jobbik nem a multinacionális vállalatokat ösztönözné a társasági adó alacsonyan tartásával, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, valamint szerintük nem lefaragható és „kinőhető” az államadósság, hanem azt újra kellene tárgyalni. Emellett a Jobbik hiányolta a kormányfő beszédéből a nemzetközi kitekintést is – tette hozzá Gyöngyösi Márton.
A frakcióvezető-helyettes elképzelhetőnek tartotta, hogy a miniszterelnök csak azokkal az emberekkel beszélget az ország sorsáról, akik a helyszínen hallgatták meg a beszédet, mert „az Orbán-kormány politikájának valószínűleg az összes nyertese ott volt a Millenárison”. A lakosság fennmaradó 99 százaléka viszont biztosan nem ismert rá arra az országra, amiről Orbán Viktor beszélt – tette hozzá. Példákat említett a beszédben elhangzott „valótlanságok közül”: a miniszterelnök szerint Magyarország tavaly óriási győzelmet aratott az államadósság felett, az Eurostat statisztikái szerint viszont 2011-ben az összes uniós tagállam között nálunk nőtt legnagyobb mértékben az államadósság. Emellett Orbán kijelentéseivel ellentétben a munkanélküliség aránya jelenleg stagnál, és ez is csak annak köszönhető, hogy a közmunkaprogramban részt vevők adataival „kozmetikázták (…) a statisztikákat”. Karácsony Gergely kijelentette azt is, hogy „ nagyjából ugyanannyira csalódottak az emberek, mint négy évvel ezelőtt, a sokat szidott és bizony sok szempontból joggal kritizált szocialista kormányok időszakában”.
