Hatalmas evolúciós folyamatok uralják életünket.

Tíz év múlva a technológia 80 százaléka eltér a ma használttól. Az akkori munkaerőt viszont ma képzik az iskolákban. Igen nagy a veszélye annak, hogy a rossz struktúrájú munkaerő-kínálat egy-egy ország számára a nemzetközi versenyben való végzetes lemaradáshoz vezet – állapítja meg az Infórum és az Amerikai Kereskedelmi Kamara együttműködésében létrejött tanulmány. Ebben a svéd modell alapján figyelemre méltó javaslatot találhatunk az állam szerepvállalására hazai viszonyaink között. Az alábbiakban a dr. Vanicsek Mária vezette kutatócsoport megállapításait foglaljuk össze.

 

Az eEurope az Európai Unió politikai kezdeményezése, azzal a céllal, hogy a jövő generációi számára biztosítsák az információs társadalom új lehetőségeinek kiaknázását. Európa tehát nem bízza a véletlenre a felzárkózást. Az amerikainál konzervatívabb kultúrájú országok gazdasági fejlődését felülről, programok és ahhoz rendelt támogatáspolitika segítségével kívánja gyorsabb tempóra ösztönözni.

Tíz közép- és kelet-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország és Románia, Szlovákia, Litvánia és Szlovénia) jelentős fejlesztési kötelezettséget vállalt az EU-csatlakozás reményében a telekommunikáció területén.

Az EITO (European Information Technology Observatory – Európai Információtechnológiai Megfigyelő Állomás) feladata, hogy általános képet nyújtson az európai piacok információs és kommunikációtechnológiai fejlettségéről, helyzetéről, és hogy e piac egyéni felhasználóinak és szervezeteinek szolgáltasson. Minden évben, többek között, kiad egy évkönyvet, amely a legátfogóbb és legaktuálisabb adatokat tartalmazza az európai információs és kommunikációtechnológiai (ICT-) piacról, de adatokat közöl az internetgazdaságról, az e-biznisz hatásairól, a telekommunikáció jövőjéről, az ICT-termékek fogyasztói adaptációjáról, valamint 1993 óta speciális tanulmányokat készít.

A termelés és a fogyasztás között a hagyományos közvetítőszféra már biztos, hogy eltűnik. Sőt! A közvetlen beszerzéseket az azonos iparágak szereplői beszerzési közösségekbe szerveződve hajtják végre. A saját elektronikus beszerzési hálózatot kialakító nagy cégek egyre-másra ismerik fel, hogy még nagyobb költségmegtakarításokat érhetnek el, ha összefognak a többi, hasonló cipőben járó céggel. Az elektronikus tőzsdék az ipar és szállodaipar számos területén virágzanak Rohamléptekben zajlik világszerte az értékesítési piacok elektronizálása. Az árubeszerzések ideje, útvonala és költségei hihetetlenül leapadtak.

Nehéz meggyőzni az e-kereskedelem hasznáról az olyan vezérigazgatót, aki még az e-mailjét is a titkárnőjével nyomtattatja ki. De vajon őt kell meggyőzniük a „misszionáriusoknak” arról, hogy az elektronikus üzleteké a jövő az új gazdaságban, vagy inkább az informatikusaikat? Ki lesz a döntéshozó az új gazdaság mikroegységeiben? A BKÁE Vezetőképző Intézete (BKÁE VKI) konferenciáját záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői néhány, ránk, magyar üzletemberekre oly jellemző hozzáállást fogalmaztak meg.

 

Az ázsiai válság után a piaci szereplőknek rá kellett döbbenniük arra, hogy a piacok már összetett kölcsönhatásokban léteznek, komplex rendszerként, interaktív hálózatként.

Már Magyarországon is vannak olyan nagyvállalatok, amelyek csak interneten állnak szóba beszállítókkal. Az IT-cégek tömegesen álltak át az információs technológiák üzleti alkalmazására. Az internet és az e-business az egész világon áthatja az információs rendszereket, megoldásokat. Alapvető elmozdulások érzékelhetők az üzleti szokásokban, üzleti partneri viszonyokban, kommunikációban – tudtuk meg dr. Beck Györgytől, a Compaq Computer magyarországi és közép-kelet-európai vezérigazgatójától, aki mostanában az Informatikai Vállalatok Szövetségének elnökeként érdek-képviseleti szerepkörét is arra használja ki, hogy felhívja a figyelmet az új gazdaság és az információs társadalom kiépítésének sürgető feladataira.

Megint nagyot dobott a Microsoft. – mondhatnánk sportnyelven. A .NET-stratégia a következő generációs internet rendszere, s mivel Microsoft-termék, olcsó, mindenki számára hozzáférhető egységcsomagokban kerül piacra az a megoldás, amely segítségével az interneten elméletileg a világ összes programja kommunikálni tud egymással. Olyan huszárvágást csinált megint csak a Microsoft – immár az interneten –, melynek jelentősége a Windows operációs rendszerekénél is nagyobb. Hatása a világ fejlődésére pedig a magas szintű technológia széles körű alkalmazásának gyors elterjesztése révén (ugyancsak Microsoft-specialitás) csak Neumann János találmányához hasonlítható – állítja Nacsa Sándor, a Microsoft Magyarország fejlesztési üzletének menedzsere.

 

Írország sok embert késztet álmodozásra. A hangulatos kocsmák, a zöld mezők, az ódon várak és a gyönyörű partszakaszok sok utazót csábítanak ide. Írországba ráadásul egyre könnyebb eljutni: már van közvetlen repülőjárat, a diszkont légitársaságok megjelenésével pedig az árak is mérséklődtek.

Elmélkedtek már azon, hogy az öregedésnek van pozitív oldala is? No, nem az ember vagy más élőlények öregedésének, hanem a műanyagénak? Székely Tamás professzor ennek az egyszerű ténynek a felismerésével találta fel a Syntument. Ma, itt, a magyar ipar keretei között kínál világra szóló megoldást a kevert műanyaghulladék hasznosítására és többek között a közutak minőségének a tartós javítására. Története arra mutat rá, hogy egyáltalán nem a véletlenen múlott a siker, bár némi szerencse szükségeltetett. A több száz millió forintos kutatást teljes egészében a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. finanszírozta, és bár konkrét számokat a cégnél nem árultak el, azt azonban igen, hogy ennek a befektetésnek a megtérülése lényegesen jobb volt, illetve lesz, mint bármely másiké volt eddig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A politikának a tervezés során lehet szerepe, ám a pénzek felhasználása helyben kell történjen, a felzárkózást csak ezzel a módszerrel lehet megvalósítani, állítja dr. Kolber István. A területfejlesztésért, lakás- és építésügyért, valamint az idegenforgalomért felelős új tárca nélküli miniszter szerint a kormányzati munkában nagyon fontos az a szemlélet, amely a teendőket rugalmasan a változó valósághoz igazítja, mert ez erőt, energiát szabadít fel.

Első állomására, az Észak-magyarországi Régióba, Miskolcra látogatott el a Piac és Profit roadshow-ja. A kormány, a régiók, a kistérségek, az önkormányzatok és a magánszféra párbeszédére fokuszáló eseményre nagyon sokan voltak kíváncsiak. Az információéhség tehát még mindig nagyon nagy.

Nemrégiben bejelentették, hogy a Regionális Operatív Program pályázatainak egy részét forráshiány miatt felfüggesztik. Lunk Tamást, a ROP és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságának főigazgatóját a döntés okairól és a további lehetőségekről kérdeztük.

Ahol a Túr, a Szamos, a Tisza folyók randevút adnak egymásnak, ott az emberek azt remélik, a falvak azért társulnak, hogy a munka, a munkahely és az idegenforgalom, a folyók mintájára, ugyancsak egymásra találjanak.

Hajózni muszáj - vitorlással. A Balaton a légi úton érkező és a széllel hajtott hajókat imádó turistáknak lehet a paradicsoma: a tó és üzleti világa a SZOT-szállodás, NDK-turistás korszak után remélhetően megtalálja saját arcát, felépíti saját piacát.

A budapesti közlekedés feltételeinek javítását taglaló fejlesztési koncepciók metrókról, visszaállított villamosokról, utak bővítéséről szólnak. A közlekedésfejlesztés azonban egyet jelenthetne a város 21. századi arculatának a kialakításával.

A területpolitika sok tárcát érint, s ahhoz, hogy az e célra rendelkezésre álló források megfelelő helyre kerüljenek, s felhasználásuk is hatékony legyen, a munkát össze kell hangolni. A területpolitika koordinálásával megbízott politikai államtitkár, Nagy Sándor szerint a kormány felismerte: teljességgel új és komplex vidékpolitikai programra van szükség. Mert ha a vidék nem mozdul, Magyarország sem fejlődik.

A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülésével Magyarország egyre inkább egy nagyobb gazdasági, kulturális tér részévé válik, amelyben a régiók, térségek, települések fejlődési esélyeit elsősorban versenyképességük határozza meg.

A Békés megyei foglalkoztatási feszültségek kezelésére március elején 235 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. A pénzből a tervek szerint 749 munkahelyet sikerül megőrizni, és további 75 újat létrehozni. Ezzel egy időben a Békés Megyei Önkormányzat 550,4 millió forint támogatást nyert az INTERREG program keretében arra a pályázatára, amelyet a békéscsabai repülőtér burkolt kifutópályájának és a kapcsolódó létesítményeknek a kiépítésére nyújtott be. A két szerződés együttes aláírásával közösen ünnepeltek az Országos Területfejlesztési Tanács, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Békés megyei Önkormányzat vezetői.

Önmaga felszámolására, összeolvasztására vállalkozik az a két országos szervezet, amelyik - egy harmadik "szomszédságában" - felzárkóztatni, az uniós forrásokkal megerősíteni akarja a vidéket, a kistérségeket.

Bicskétől Budaörsig és Telkitől Sóskútig tízegynéhány település felébredt, sőt nagyon is eleven. Amit saját jogon, majd pedig két nagyvállalkozóval egyetemben közösen megálmodtak, elérhető közelségbe került. Hogy mennyire? Annyira, hogy már nincs is messze a nap, amikor Etyek valamelyik borpincéjében Julia Roberts és Bill Gates koccint, és issza az áldomást egymással.

A bortermeléséről és művészeket is vonzó idilli környezetéről - számos alkotó él a medencében, köztük Melocco Miklós és Tarr Béla Kossuth-díjasok - ismert vidéken működött tavaly nyárig a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola, majd az akkori tűzeset okozta károk miatt Vácra költözött.

A fejlesztési elképzeléseket lefektető eddigi kistérségi stratégiák minőségi és tartalmi szempontból eltérőek, többükben a megvalósítandó konkrét projektek beazonosítására is alig van mód, véli Gyöngyössy Kálmán, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Területigazgatási Főosztályának vezetője, akit a térségi fejlesztéspolitikai teendőkről, illetve ezek kormányzati ösztönzéséről kérdeztünk.

Nem történt mindent felbolydító változás a területpolitika irányításában, ám mivel sok tárcát érintő kérdésről van szó, a munkát, a kezdeményezéseket össze kell hangolni. A területpolitika koordinálásával megbízott politikai államtitkár, Nagy Sándor szerint tudomásul kell venni, hogy alapkérdésekben nincs politikai konszenzus, de ez nem lehet akadály: amit meg lehet, azt meg kell csinálni.

Minden korábbinál nagyobb összeg, több mint százegymilliárd forint szolgálja jövőre közvetlenül Magyarország régióinak, kistérségeinek felzárkózását, a területi különbségek mérséklését. Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke azt is áttörésként értékeli, hogy a területfejlesztésre fordítható hazai források döntő részét decentralizálják, s arról is helyben döntenek majd, mire mennyit fordítanak.

 

Ma az internetes kereskedelem 50 százaléka kapcsolódik a Visához, és a Visa éves forgalmának (1600 milliárd dollár) 2000-ben – a tervek szerint – a 2 százalékát adja az elektronikus vásárlás. Ez utóbbi adat 1998-ban 0,5, míg 1999-ben 1 százalék volt. A vállalat idén júniusban kinyilvánította, hogy a jövőben bármilyen eszközön, az elképzelhető legmagasabb biztonsági és kényelmi szinten végre lehet majd hajtani e-kereskedelmi tranzakciókat. Radu P. Obreja, a Visa International Magyarországért is felelős területi igazgatója lapunk kérdéseire válaszolva nem bocsátkozott ugyan becslésekbe arról, hogy a ma még csak kóstolgatott univerzális kereskedelem (u-commerce), ha meghódítja a világot, milyen volument jelent a Visa forgalmában, de a lényeg ugyanaz, mint anno a készpénzkímélő fizetési módok elterjedésekor: a kereskedelmi partnerekben, valamint az érintett bankokban ki kell alakítani a biztonságérzetet.