A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap 1986 óta alkalmazza a Big Mac-indexet, mint bohókás mérőeszközt. A világ sok országában árult emeletes McDonald's-szendvics dollárra átszámolt helyi átlagára alapján hasonlítják össze az adott országban az áruk és szolgáltatások árait, mivel e termékben mindenhol nagyjából ugyanazok az összetevők vannak. A The Economist elemzői úgy vélik, a Big Mac alkalmas annak mérésére, hogy hosszú távon érvényesül-e a vásárlóerő-paritás elvileg árfolyam-kiigazító – és így értékkiegyenlítő – hatása az egyes térségekben kapható azonos szolgáltatási és árutermék-kosarak esetében. (Magyarországon még mindig Budapest vezet vásárlóerő tekintetében, de egyre inkább csökken a különbség.)
A mostani vizsgálatba bevont 44 ország és térség valutái a dollárhoz viszonyítva változatlanul rendkívül széles sávban alul-, illetve felülértékeltek. A leginkább túlértékelt, 62 százalékkal a svájci frank, ezt követi a norvég fizetőeszköz, a svéd korona és a brazil real. A dollárban számolva legdrágább országban, Svájcban egy Big Mac ára jelenleg – a január 11-én érvényes devizapiaci árfolyam alapján – 6,81 dollárnak felel meg az Egyesült Államokban mért 4,20 dolláros átlagárral szemben.
A The Economist számításai szerint 1,55 svájci frank/dollár lenne az az árfolyam, amely vásárlóerő-paritáson kiegyenlítené a svájci és az amerikai Big Mac árát, ám a jelenlegi tényleges árfolyam 0,96 svájci frank/dollár. A dollárárfolyam alapján a legolcsóbb óriás burgert Indiában árulják: itt ez a termék csak 1,62 dollárba kerül; igaz, hogy az indiai változatban marhahús helyett csirkehúst használnak – jegyzik meg a The Economist elemzői. Magyarországon 2,63 dollárt kell fizetni egy emeletes szendvicsért, vagyis a hazai fizetőeszköz 37 százalékkal alulértékelt, a burger-gazdaságtan szerint. Az idei Big Mac-index összeállítói külön kiemelik, hogy a forint és a cseh korona az előző, tavaly júliusi index óta jelentősen, 23, illetve 16 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A pénteki kimutatás szerint a cseh korona is 18 százalékkal alulértékelt. Az euró is gyengült: a mostani Big Mac-index alapján már csak 6 százalékkal túlértékelt, jóllehet tavaly júliusban még 21 százalékos túlértékeltséget mutatott – legalábbis a Big Mac-szendvics átlagos euróövezeti árát figyelembe véve.
Az átlagáraknak a szegényebb országokban értelemszerűen alacsonyabb szinten kell lenniük, mint a gazdagabbakban, hiszen az eltérő munkaerőköltségek ezt indokolják. A lap a 2011. júliusában megjelent Big Mac-index kapcsán rámutatott, hogy az index sokkal reálisabb képet fest az adott ország árairól az egy főre eső GDP-vel korrigálva. A 2011. júliusi felmérés szerint például a kínai jüan a nyersindex alapján 44 százalékkal volt alulértékelt, míg korrigálva 3 százalékos túlértékeltséget mutatott. Az akkori vizsgálat alapján a GDP-vel kiigazított Big Mac index szerint a magyar fizetőeszköz 57 százalékkal volt túlértékelt a dollárral szemben.
