Románia nyugati régiója jobban teljesít.

A nádudvariak vásárlóereje nagyot bukott.

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest.

Most már több mint 20 százalékkal ér többet a románok fizetése, mint a magyaroké. A bérekből ennyivel tudnak többet vásárolni szomszédaink.

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8.751 euróra emelkedett.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 1-2 év és Románia lehagyja Magyarországot.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

Nem csökkent, így továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét a 2012-ig visszamenően. Komoly eltérések vannak a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között.

Az elmúlt hónapokban – az MNB egy sajtóközleménye alapján – újra terítékre került a fejlett gazdaságokhoz (különösen Ausztriához) való gazdasági felzárkózás kérdése, amit az egy főre jutó GDP alapján mértek. A GKI Gazdaságkutató ZRt. számításainak segítségével megmutatjuk, mennyire reális a 2030-ig tartó gazdasági felzárkózás.

Magyarországon idén 6654 euróra nőtt, vagyis tavalyhoz képest több mint 7 százalékkal bővült az egy főre jutó vásárlóerő, míg az európai növekedési átlag 2,5 százalék - derül ki a GfK éves felméréséből. 

Hat év alatt a boltok 8 százaléka bezárt Magyarországon. Az üzletek száma – köszönhetően szabályozásoknak, a munkaerőhiánynak és a bérnövekedésnek – annak ellenére csökkent, hogy a vásárlók egyre többet költenek.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami továbbjavítja az életminőséget.

Idén 1,9 százalékkal nőtt Európában az egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2016-ban mérthez képest. A vizsgált 42 országban változatlanul jelentős különbségek láthatók az elméletileg elkölthető jövedelem mértékét illetően: a legmagasabb az átlagos vásárlóerő Liechtensteinben, Svájcban és Izlandon, míg Európa legkevésbé tehetős lakosai Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában élnek. Az európai rangsorban Magyarország Lengyelország mögött eggyel a 30. helyen áll úgy, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 10 százalék fölötti arányban nőtt.

Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből. De meddig meddig mehet a drágulás?

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben.

Óriási a szakadék Európa északi-nyugati és déli-keleti fele között a vásárlóerő tekintetében. Hazánkban viszont az elmúlt évben enyhén mérséklődtek az országon belüli eltérések – derül ki a GFK Vásárlóerő tanulmányából.

A GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a tavalyi évben a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak.

A vasárnapi zárva tartással újabb „gyöngyszemmel" gyarapodott a lobbitémák listája, ez is bekerült ugyanis a turizmust hátráltató tényezők közé.

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát. A hazai háztartások az uniós átlag 37 százalékával gazdálkodhatnak.

Gyakran megesik, hogy felvesszük a kapcsolatot egy új céggel, névjegykártyát cserélünk, majd arra várunk, hogy ő keressen minket. Ugyanez a helyzet azokkal a weboldalunkra látogatókkal, akik nemhogy nem vásárolnak, de vissza se térnek honlapunkra böngészni. Nekünk meg fogalmunk sincs arról, miért nem vásároltak és miért nem látjuk őket többé. „Eső után köpönyeg”, ahogy mondani szokás. Néhány egyszerű dolog, amivel elérhetjük, hogy vásárló legyen az érdeklődőből.

Egy vállalkozás - még a legjobb ötlettel induló is sokszor bukik. Mondhatjuk, hogy ha a bukás nem is, de a botlás mindenképpen természetes eleme a vállalkozói létnek. Jobb tehát felkészülni rá. Szakértőnk tipikus hibákat szedett össze, hogy ezeken mások kárán tanulhassunk.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak. A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.

A forint meglehetősen alulértékelt, a svájci frank viszont a világ egyik leginkább túlértékelt valutája a The Economist pénteken közölt, legújabb Big Mac-indexe alapján. A tréfás burger-gazdaságtannal félévente vizsgálja a londoni lap, hogy hol a legolcsóbb a világon a Big Mac.

Bár a vásárlóerőt tekintve még mindig Budapest vezet, egyre inkább jön fel a vidék a GfK Hungária legfrisebb felmérése szerint. Akár négyszeres jövedelemkülönbség sem kizárt egyes települések között.

Az idén a bruttó hazai termék 4%-a, jövőre 4,2%-a és 2012-ben 3,4%-a lesz a maastrichti hiány értéke a Költségvetési Tanács jelentése szerint. Mint azt az elemzés megjegyzi a költségvetési hiány a konvergencia programban vállalt célok közelébe kerül.

Az elmúlt évhez hasonlóan az euró vásárlóértékét összehasonlító elemzésekben idén is Magyarország áll az első helyen Ausztriában - közölte a Magyar Turizmus Zrt.

A GfK Hungária első alkalommal jelenteti meg 2009 szeptemberében a Kiskereskedelmi Vásárlóerő tanulmányt, amelynek eredményei szerint Csopak lakossága költheti el a legnagyobb összeget személyenként a kereskedelemben. A legkevesebb elkölthető összeggel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő lakói rendelkeznek. A megyék rangsorában Budapesté a legnagyobb egy főre jutó kiskereskedelmi vásárlóerő, a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Budapest, tehát a leggazdagabb magyar település lakói is csak annyit költhetnek egy évben, amennyit egy szegény német településen élők.