Az idei adatok szerint az európai fogyasztók összesen nyolc trillió euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélküli segély, a gyes és a nyugdíjak - derül ki a GfK GeoMarketing által 41 országban elvégzett GfK Európai vásárlóerő 2008/2009 című felmérés eredményeiből. Ez azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó vásárlóerő körülbelül 12 ezer 500 euró, bár természetesen jelentős egyenlőtlenségek figyelhetőek meg az országok között.
A táblázat utolsó helyén álló Moldovában például a rendelkezésre álló jövedelem még 800 euró alatt van. Az első helyen álló Liechtenstein polgárai mintegy 45 ezer eurót, a második helyezett Luxemburg polgárai 28 ezer 192 eurót, az ezt követő Svájc polgárai pedig 26 ezer 842 közös valutát költhettek el átlagosan.
Lecsúszóban izlandiak és britek
Az első tízben szereplő országok közül Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es negyedik helyről 2008-ban a hetedikre esett vissza. Az utóbbi néhány hét pénzügyi nehézségeinek következményei, melyekkel Izlandnak is szembe kell néznie még nem tükröződnek a 2008-as adatokban. A pénzügyi válság hatása valószínűleg a GfK vásárlóerő adatok jövő évi felmérésében lesz nyomon követhető.
A 2007-ben nyolcadik helyezett Egyesült Királyság éppen kiesett a tíz legmagasabb vásárlóerővel rendelkező európai ország közül, és jelenleg a tizenegyedik helyen áll. Az Egyesült Királyság kikerülése az első tízből lehetőséget adott Norvégiának, hogy egy hellyel feljebb kerüljön. Az árfolyamhatás is Norvégia javára dolgozott, mivel a norvég korona jól teljesített az euróval szemben. Mivel a GfK vásárlóerő Euróban kerül kiszámításra, az Euróban kifejezett csökkenő vásárlóerő nem feltétlenül jelenti az, hogy egy adott ország lakói reálértékben ténylegesen is "szegényednek". Németország átlagosan 18 ezer 734 euróval, egy pozíciót javítva a tizedik helyre jött fel.
Keleten hatalmas a különbség vidék és város között
A legtöbb kelet-európai ország alacsony vásárlóerő növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Euróban számítva azonban az alacsonyabb nyugat-európai növekedésnek jelentősen nagyobb a hatása, mint a magasabb növekedésnek azokban az országokban, ahol az ország gazdasága kevésbé fejlett.
Míg Nyugat-Európában a legmagasabb vásárlóerő általában a főbb agglomerációk környékén lévő településeken koncentrálódik, ez Kelet-Európában a városokban jellemző. Azonban vannak regionális eltérések is az egyes országokon belül. Ukrajnában például a 162 pontot meghaladó vásárlóerő indexszel rendelkező legtehetősebb 20 település kivétel nélkül város, egyetlen vidéki település sincs a listán.
A regionális egyenlőtlenségek hasonlóan markánsak Magyarországon is. A tehetősebb településeknek, így például Budapest lakóinak mintegy 8988 euró áll rendelkezésére évente, ami nagyjából az alacsony vásárlóerejű németországi települések számára rendelkezésre álló összegnek felel meg. Magyarország szegényebb településeiben a fogyasztóknak évente csak 2086 euró elkölthető jövedelem áll rendelkezésére.
"Ha ugyanezt az adatot indexálva vesszük, azaz a magyarországi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a legmagasabb index 162 (Budapest XII. kerülete), míg a legalacsonyabb 37,6 (Csenyéte), azaz négyszerese a leggazdagabb település vásárlóereje a legszegényebbének" - mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.
A GfK Európai vásárlóerő felmérésének központi célja, hogy frissített összehasonlítást adjon az európai "gazdag" és "szegény" régiói között fennálló egyenlőtlenségekről. Miközben az éves összehasonlítások nem részei a felméréseknek, azokat a GfK GeoMarketing szakértői az előző évre a frissített adatok alapján elvégzik. Az egy főre jutó vásárlóerő mindig nominális értéken (folyó piaci ár) kerül kiszámításra és frissítésre. A jelzett vásárlóerő előrejelzést jelent a folyó évre.
