A lakosság saját anyagi helyzetének pesszimistább megítélése a fogyasztói várakozások mérséklődését hozta 2014-ben, ám ezt a csökkenést a vásárlási hajlandóság javulása ellensúlyozta, így a fogyasztói bizalom szintje összességében stabil maradt. A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Ennek nyomán a háztartások napi fogyasztási cikk költése is javuló tendenciát mutat: nőtt a vásárlások száma és a vásárlói kosarak értéke 2013-hoz képest, habár regionális összehasonlításban még mindig elmaradásban vagyunk.
A boltlátogatási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy a vásárlók döntéseiket tovább racionalizálták 2014-ben is. Ez többek között megnyilvánul abban is, hogy a háztartások kétharmada maximum 3 boltot látogatott tavaly havi rendszerességgel. A bolt megközelítésének módjainak arányában számottevő változás nem látható: többség továbbra is gyalogosan ment tavaly vásárolni, különösképpen a szupermarketek és kisboltok esetében. Nem sokkal maradnak el azonban az autós vásárlások sem, amelyek különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyszerre kis- és nagykereskedelmi platformként működő Cash&Carry csatornában, valamint az átlagnál magasabb az arányuk a nagybevásárlásokban fontos szerepet játszó hipermarketekben, illetve a diszkontokban. A tömegközlekedés átlagon felüli szerephez jut a drogériák, valamint a hipermarketek esetében.
Szintén racionalizálás mutatkozik meg a kártyás fizetések arányának alakulásában: a háztartások jellemzően a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 2014-ben 30 százalékra nőtt a 2013. évben mért 29 százalékról. Míg a hipermarketekben ez az arány eléri a 49 százalékot, addig igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független kisboltok, illetve a lánchoz tartozó kisboltok esetében, ahol továbbra is a készpénzes vásárlás átlagon felüli mértéke jellemző.
A kereskedelmi csatornák közül 2014-ben a hipermarketek kettő, míg a kisboltláncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. Az adatok szerint ugyanakkor a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Ezzel szemben – nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltoknak, kisebb mértékben pedig az online kereskedelemnek köszönhetően – növelni tudta piaci részesedését az „egyéb” csatorna a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.
A hazai kereskedelmi szektor koncentrációja (72 százalék) összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, de Szlovákiában már eléri a 81 százalékot. Ugyanakkor tőlünk keletre a hagyományos csatornák súlya jelentős.
