Nem lettünk gazdagabbak

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben.

Nincs változás abban sem, hogy 2012, 2013 és 2014 után tavaly is Bulgária volt az unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből. Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 105 százalék volt tavaly. A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 264 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 177 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.

Összesen 11 tagállamban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (124 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (108 százalék) és Franciaország (106 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP. Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 10 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (90 százalék), majd sorrendben Málta (88 százalék), Csehország (87 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (75 százalék) Litvánia (75 százalék).

Huszonöt év, és nincs egyenlőtlenség?

A digitális technológiákat könnyedén alkalmazó női munkaerő hozzájárul a nemek közötti különbségek csökkenéséhez a munkahelyeken. A digitális tájékozottság, annak mértéke és az, hogy az emberek milyen újabb technológiákat tanulnak meg és használnak, hogy a munkájukban minél tájékozottabbak és hatékonyabbak legyenek, kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség eléréséhez.

A maradék hét ország közül Lengyelországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Magyarország következik egyaránt 68 százalékkal. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 58, Romániában 57, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány. Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 137 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxemburg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (119 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Franciaország (112 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (111 százalék).

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 13 ország szerepel: Olaszország (99 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Litvánia (83 százalék), Portugália (82 százalék), Málta (80 százalék), Csehország (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék) és Észtország (71 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 66 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia 59 százalékkal, Horvátország 58 százalékkal, végül pedig Bulgária 53 százalékkal.

Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az előző három év során nagyjából stabil volt az országok többségében. Mindazonáltal 2013-hoz képest egyértelmű javulás mutatkozott Romániában (5 százalékpont), Bulgáriában (4 százalékpont), Litvániában (4 százalékpont) és Észtországban (3 százalékpont), érzékelhető csökkenést mértek Luxemburgban (8 százalékpont), Hollandiában (4 százalékpont), Ausztriában (4 százalékpont) és Görögországban (3 százalékpont).

Aki profitál az internetből – és aki nem

A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank legfrissebb jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.

Véleményvezér