Az információ hatalom. Nem csoda hát, ha a birtokosai nemcsak a megszerzésére, hanem a védelmére is költenek. Ma már a hazai üzleti szférát is növekvő informatikai biztonsági tudatosság jellemzi. Olyan cégekkel, amelyek egyáltalán nem védik informatikai rendszereiket, szinte kizárólag a mikro- és kisvállalati szegmensben találkozhatunk, 50 fő felett szinte minden gazdálkodó igénybe vesz valamilyen biztonsági megoldást, de a kicsik is sokat ledolgoztak a lemaradásukból.

Az információtechnológia, a kommunikáció uralja a világot. Ennek nagyon sok pozitív, de veszélyeket rejtő vonásával is találkozhatunk. Szekfű Balázs László, a Darwin's Marketing Evolution stratégiai igazgatója a Yale World Fellows programon egy évig tartózkodott az Amerikai Egyesült Államokban, amely élen jár az internet fejlődésében, elterjedésében. Tőle kérdeztük, melyek ma az internet fejlődési irányai, merre megy el a virtuális valóság.

Az e-kereskedelmi vállalkozások terheit kívánja csökkenteni a szaktárca a napokban várható törvényi módosítással; illetve növelni szeretnék a fogyasztók védelmét. Az elektronikus törvény tervezett változtatása egyelőre nem hozta izgalomba az érintett cégeket.

Világszerte egymás után kezdik meg a műsorelosztó cégek a legkorszerűbb, nagy felbontású digitális HD-tévéadások továbbítását. Jó okuk van: közeleg az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság is. A sorból a hazai szolgáltatók sem maradnak ki, igaz, a HD-műsorok kínálata még viszonylag szűk. Az átállás nem megy gyorsan, de abban mindenki egyetért, hogy az újfajta technológia előbb-utóbb kiszorítja a hagyományos műsorokat a piacról.

Az információs technológia hagyományos nemzetközi seregszemléje, a CeBIT Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök - az ez évi vendég Franciaország volt -, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelenlétében nyitotta meg kapuit Hannoverben. A fő kérdés az idén a környezet és a zöldtéma volt.

Az üzleti életben az adatok és információk felbecsülhetetlen értéknek számítanak, a versenyképesség, a piaci elsőség, a konkurencia beelőzése múlhat rajtuk. Tehát mindenképpen védeni kell őket az illegális felhasználástól és az illetéktelenektől.

A világ az adatmennyiség egyre gyorsuló növekedése irányába tart. Az ügyfeleket kiszolgáló cégeknek és az állampolgárok számára szolgáltatást nyújtó államigazgatásnak egyaránt olyan rendszerekre van szüksége, amelyek a rendelkezésükre álló adatokból releváns és rendszerezett információt tudnak előállítani, hogy a vezetők megalapozott döntéseket hozhassanak. Az üzleti intelligencia használata különösen fontos a napjainkra jellemző gyorsan változó és kiszámíthatatlan környezetben.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége március közepén Keresztesi Jánost választotta elnökké. A FreeSoft vezérigazgatója szerint az IVSZ nem csupán a szakmáért lobbizik, az infokommunikációs szektor ugyanis az egyének boldogulása és az ország fejlődése szempontjából is jelentős tényező. Versenyképességünk egyik záloga, hogy a kormányzat felismerje ezt.

A gazdasági és technológiai fejlődés konvergenciája végre valahára elérte a szabályozó államot is. Legalábbis a Piac & Profit hetedik alkalommal megrendezett E-Magyarország, e-kormányzat konferenciáján így látták a gazdaság és a kormányzat szakértői és kulcsfigurái, bár aggodalmukat fejezték ki az egyre nagyobb digitális szakadék miatt.

Az internetelérhetőség pár éve még álom volt ott, ahová nem ért el vezetékes hálózat. A technikai fejlődés azonban ma már ott tart, hogy az internet mobilhálózaton, mikrohullámon, de akár műholdon keresztül is elérhető, kábelek, vezetékek nélkül. Utazhatunk vonaton, vagy szabadságra mehetünk a legeldugottabb vidékre is. A netünk velünk van.

A folyadékkristályt Friedrich Reinitzer osztrák botanikus fedezte fel 1888-ban a prágai Német Egyetemen, koleszterinkutatásai során. Ekkor még nem sejthette, hogy száztíz évvel később találmánya forradalmasítja majd a kijelzővel rendelkező műszaki cikkek piacát.

Tabudöntögetőnek tekinthető az, aki szerint pár éven belül búcsút mondhatunk a lassan őskövületnek számító számítógépes billentyűzetnek és az egérnek. A jól bevált kiegészítőket váltó technológiák már itt vannak a küszöbön, mégsem lehet tudni, hogy bekövetkezik-e olyan radikális változás, mint amikor az írógépet számítógépre cseréltük.

A nem egyértelmű törvényi szabályozás és az újtól való félelem is hátráltatta az elektronikus számlázás elterjedését Magyarországon. Mindkét területen van azonban némi előrelépés, így a cégeknek és a magánszemélyeknek is érdemes felkészülniük arra, hogy rövid időn belül a számítógépre érkezik a számla.

A domainnév meghatározza egy cég internetes jelenlétét. Márka és érték egyszerre. De hogy valóban az legyen, a cégek számos esetben akár dollármilliókat is hajlandók áldozni.

A workflow-rendszerek - magyarul munkafolyamat-irányító vagy ügymenet-automatizáló megoldások - tulajdonképpen a CRM alapjai. Nincs olyan cég, ahol ne lennének bonyolult, időrabló, számos terület munkáját érintő adminisztratív eljárások, mint például költségelszámolás, anyagigénylés vagy -beszerzés. Nagyon leegyszerűsítve, ezek papírmentes - számítógépes - megvalósítását teszi lehetővé a workflow.

A dokumentumkezelő rendszer bevezetése elsősorban nem informatikai vagy iratkezelési, hanem stratégiai döntés egy vállalat életében. Bár éppen azt a célt szolgálja, hogy az egyre növekvő számú dokumentumot kezelni lehessen, azok útja és feldolgozottsága nyomon követhető legyen, az együtt dolgozó munkatársak pedig hozzáférjenek a közös dokumentumokhoz. A bevezetés előtt azonban jó, ha a cég átvilágítja önmagát, és nem kevés szempontot figyelembe vesz a döntésnél.

Nem csak angolul, már magyarul is és szinte minden ország nyelvén dolgoznak az adattolvajok, az úgynevezett adathalászok. A védelem alapjai már az egyes webböngészőben megtalálhatók, de ez nem teszi nélkülözhetővé azt, hogy kialakítsuk a saját védelmi stratégiánkat. Ha egy webhely törvényes voltával kapcsolatban a leghalványabb gyanú is felmerül, azonnal hagyjuk el!

A társadalmi esélyek javításának, a versenyképesebb társadalomnak a programját indíthatja el jövőre a hazai IT-szektor nonprofit szervezete az Európai Unió szellemi és anyagi támogatását élvező TITAN programmal.

Míg korábban kizárólag a bankkártya létezett mint készpénzkímélő fizetési megoldás, ma sokan úgy vélik, a mobilfizetés elterjedése lesz a következő "nagy durranás". A mobilfizetési tranzakciók bruttó értéke globálisan a jelenlegi volumen ötszörösére nőhet.

Mennyire képesek zölddé válni az infokommunikációs technológiák? Ezeknek ugyanis áruk és hasznuk egyaránt van, s hogy az előnyök vagy hátrányok kerülnek-e túlsúlyba a klímaváltozás megfékezése szempontjából, az a kérdésre adandó választól függ. Mindenesetre az Európai Bizottság a gazdaság három területét is megnevezte, ahol a modern infokommunikációs technológiák terjedésétől vár jelentős hatékonyságnövekedést. Az IKT-szektor felelőssége tehát nem korlátozódik csupán az iparágon belüli kibocsátáscsökkentésre és energiamegtakarításra, az egész társadalom hatékony működésére is kiterjed.

Az infokommunikációs szektor képviselői - legyenek hálózati eszközök gyártói, távközlési cégek vagy szoftvergyártók - mind-mind felismerték az egységes vállalati kommunikáció és ügyvitel megoldásaiban rejlő üzleti lehetőségeket. A korábban csak a multinacionális vagy nemzeti nagyvállalatoknak kínált csomagok pedig mára - hála az eszközök és a távközlési szolgáltatások egyre alacsonyabb árának - minden cégtípus számára elérhetővé váltak, különösen, hogy a munkahelyi kommunikáció is alaposan megváltozott az elmúlt néhány évben.

A dokumentumkezelő informatikai rendszerek mind a digitalizált - szkennelt -, mind az eleve elektronikus formában létező dokumentumok menedzselésével kapcsolatos problémákra megoldást kínálnak. Ám egyes felmérések szerint napjainkban a rendelkezésünkre álló információkból csak kevesebb, mint húsz százalék van strukturáltan tárolva valamilyen adatbázisban vagy szervezett táblázatban.

Korunk embere, akár magánemberként, akár a munka frontján, egyvalamiben biztos lehet: a bizonytalanság életünk minden színterén egyre erőteljesebben jelen van. S a jövőben nem is távozik, csak erősödik a szerepe életünkben. A Piac és Profit e havi számában nagyon sok cikk foglalkozik azzal, hogy a ma üzletembere hogyan találja meg működése során a bizonytalanságban a viszonylagos biztonságot. Amire szüksége van azért, hogy holnap is létezni tudjon, s ne bírja le az élettempó, stílus, amin egyedül nem tud változtatni. Csak valahogy elviselni, sőt uralni.

A magyar vállalkozók nem is kis része szabályosan megijedt, s nem ok nélkül. A tavaly szeptemberi-októberi történések, politikai hátterű események hatásai sokuk üzleti mérlegében is megjelentek: egy-két hónappal később kiderült, hogy miközben az üzleti környezet reagálása természetes - a megrendelők, a vevők óvatosabbak, visszafogottabbak, a szállodai szobák üresebbek, az éttermek kevesebb vendéget szolgálnak ki -, ez veszélyezteti is a cégek egzisztenciáját. A hazai vállalkozók nehezen bírnak ki egy újabb zavaros októbert.

A hatóság hozzáalakítja magát az élelmiszer-biztonság mind összetettebb feladataihoz, jogalkotóként pedig a világon is egyedülálló törvénytervezetet készít elő: az élelmiszerlánc normarendszerét. Mindeközben a hazai élelmiszereket a minőség megőrzésével segíti hozzá ahhoz, hogy igen jó stratégiai termékekké válhassanak.

A hatóság hozzáalakítja magát az élelmiszer-biztonság mind összetettebb feladataihoz, jogalkotóként pedig a világon is egyedülálló törvénytervezetet készít elő: az élelmiszerlánc normarendszerét. Mindeközben a hazai élelmiszereket a minőség megőrzésével segíti hozzá ahhoz, hogy igen jó stratégiai termékekké válhassanak.

A magyar egészségügy gyógyászati eredményei nemzetközi összehasonlításban állták és állják a versenyt, a probléma a finanszírozása és az infrastruktúra. Amit úgy kell a reform keretében átalakítani, hogy közben ne essen áldozatul az, ami eddig jól működött. Mint például a Sportkórház, amelynek a megszűnéséről szó sincs, sőt dr. Berkes István professzor, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgató főorvosa abban reménykedik, hogy hamarosan átköltözhetnek a vadonatúj épületbe, ahol a tárgyi feltételek is méltóak lesznek Európa egyik vezető sportegészségügyi intézményéhez.

Bár megszületésekor sokan kétkedéssel fogadták a kormányzat e-kormányzati célkitűzéseit, most mégis úgy tűnik, a dolgok jól alakulnak. Akik már használják az e-Magyarország portál, illetve az Ügyfélkapu szolgáltatásait, azok általában az "akárki csinálta, jól csinálta" véleményen vannak, akik pedig még nem vették igénybe ezeket, talán hamarosan találnak olyan funkciót, amiért ők is az elektronikus ügyintézés mellett döntenek. Az elmúlt év eseményeiről és a jövőben várható újdonságokról Simon Gézát, a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost kérdeztük.

Amerikában az első dolog, amire az egyetemisták félretesznek, a "go to hell money", és ez az összeg legalább hat hónapra biztosítja a megélhetésüket akkor is, ha nincs állásuk. Magyarországon az 50 év feletti korosztályban is az átlagosnál magasabb jövedelműek azok, akik anyagilag is készülnek a nyugdíjas korukra. S a lakosság 29 százaléka semmilyen formában nem gondoskodik önmagáról.

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac elmélyítése, amelynek alapvető feltétele a négy szabadságjog megvalósulása: a személyek, a tőke, az áru és a szolgáltatások akadálymentes áramlása. Az elv a gyakorlatban teljes átjárhatóságot feltételez az egyes tagállamok között, ám az élet bebizonyította, ez nem mindig van így. Az Európai Bíróságnál ma is számos állampolgári ügyben folyik eljárás. Holott 2002 óta létezik a Solvit-hálózat.

Cafeteria, benne ételutalvány, egészségpénztári tagsági díj átvállalása, sportbérlet, iskolakezdési támogatás és sok egyéb. Ez az, amit a legtöbb vállalatnál a dolgozókról való gondoskodás jelent. A munka családközpontú megszervezése vagy a kötelező, de mégsem mindenhol komolyan vett üzemorvosi ellátás szintén idetartozik.

Számos változás lépett életbe a béren kívüli juttatások, valamint a nyugdíjas előtakarékosság terén 2008. január elsejével. A nyugdíjpénztárak közül több bevezette a választható portfóliós rendszert. A béren kívüli juttatások esetében pedig enyhült a szigor több tekintetben is.

Milyen állapotban van a világgazdaság, és ezen belül mennyire stabilak a világ pénzügyi folyamatai? S mindez hogyan érinti az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar gazdaságot? Ezeket a kérdéseket különösen aktuálissá teszik, hogy január elején-közepén meginogtak a világ tőzsdéi, s a budapesti börze sem maradt ki ebből a folyamatból, bár viszonylag jól átvészelte az egyes vélemények szerint válság közeli helyzetet, amelyet egy francia nagybanknál és emiatt másutt is bekövetkezett kapitális veszteségek is megterheltek. Az amerikai jelzálogpiaci válság után ez is azt jelzi, hogy egyre inkább nincs minden rendben a világban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Czirják Sándorral, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójával.

A hazai informatikai piac egészséges szerkezetű, 2006-ban mégis a legszerényebb növekedést produkálta a régió országai közül, és 2007-ben sem fejlődött az iparág reményei szerint. A lassabb növekedés okaként az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke elsősorban a reformokhoz, az államigazgatás modernizációjához, valamint a közszolgáltatások átalakításához kötődő jelentős beruházások elmaradását jelölte meg. Kovács Zoltánnal az IVSZ és az IDC Magyarország átfogó tanulmányának következtetéseiről beszélgettünk.

A gazdaságban lecsapódnak a társadalom problémái. Romlik a társadalmi versenyképesség amiatt, hogy gyenge a lakosság képzettségi színvonala, értékrendje, erkölcsi, egészségi állapota, belső és a külső irányítása. A magyar országgyűlés pedig nem foglalkozik az ország sorsát meghatározó lényeges kihívásokkal, mondja Kádár Béla akadémikus, aki szerint ideje lenne megtalálni a megfelelő terápiát súlyos bajainkra.

Mindenki tud mindent. Senki nem tud semmit. Valakik tudnak valamit, de hogy pontosan mit, azt már nem tudják. Magabiztos kijelentések és bizonytalan találgatások jellemzik a világsajtót és a szakértői megnyilvánulásokat egyaránt, ha a március első vasárnapjára kitűzött orosz, illetve a november első keddjén esedékes amerikai elnökválasztás esélyei és nyomukban a két ország gazdasági kilátásai kerülnek szóba. Igaz ez mindkét országra egyaránt, a bizonytalansági tényezők persze nagyban különböznek egymástól.

A 2007 nyarán kirobbant amerikai másodlagos hitelpiaci válság kialakulását két tényező okozta: egyrészt a bankok nem eléggé körültekintő hitelezési gyakorlata, másrészt a jelzáloghitelek kontrollt nélkülöző kihelyezésére, majd az ebből származó jelzálogkötvények legkülönbözőbb befektetési termékekbe csomagolására lehetőséget adó, rendkívül engedékeny pénz- és tőkepiaci szabályozás. Magyarországnak közvetlen következményekkel várhatóan nem kell számolnia, ám a válság tanulságait érdemes sorra venni, és megvizsgálni, hogy a probléma mely elemei vannak jelen hazánkban is.

A világ legnagyobb szórakoztató elektronikai kiállítását, a Nemzetközi CES-t 2008. január 7. és 10. között rendezték meg Las Vegasban. A szektor legnagyobb gyártói és szolgáltatói mutatták be itt legújabb termékeiket, és vázolták jövőképüket is. A világ legrangosabb eseményét az egész infokommunikációs, IT- és telcoszektor árgus szemekkel figyeli és követi, vajon mint mondanak a trend-setterek, milyen technológiai újdonságok jelennek meg a jövőben.

A legoptimistább forgatókönyv Békesi László szerint, hogy Magyarország a nagy krízist elkerüli. Ha a konvergenciaprogramot kínkeservesen betartják, és úgy tűnik, így lesz, akkor az ország finanszírozása megoldható, a hiány nem fog újra növekedni, az infláció csökken, és a gazdaság beáll egy egy-három százalék közötti enyhe növekedési pályára. De jelentős fejlődés, életszínvonal-javulás nem lesz. Szépen, tartósan maradunk le, állítja a volt pénzügyminiszter, aki szerint jelenleg nem látszik semmilyen kitörési esély.

Miközben a világ más országai azon dolgoznak, hogy a közbeszerzés minél kreatívabbá, életszerűbbé váljon, és hatékonysága elérje az üzleti szféráét, Magyarországot még a túlszabályozott, adminisztratív korlátokkal nehezített folyamatok jellemzik. Ráadásul a hazai eljárások lebonyolítása - mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára - drágább, mint az Európai Unió többi országában. A nemzetközi összehasonlításban is aránytalanul magas jogorvoslati eljárásszámok szintén a közbeszerzési kultúra alacsony szintjét jelzik.

Büntetés nem jár érte, de kárt okozhat az, ha nem fogy az áru, mert magyartalan a reklámszöveg, vagy ha kevesebben jelentkeznek egy pályázatra a nyelvi pontatlanságokkal készített kiírás miatt.

A szakembert látják és süvegelik meg szerte az országban, bármennyire is miniszter. Aki pedig e tisztségében rekorder is - a rendszerváltás óta ő ül leghosszabb ideje az agrártárca bársonyszékében. Igaz, földijei, a Baranyában élő párttársai egy másikban ültetnék át. Gráf József a folyamatokat érti, ám köszöni szépen, nem kéri a kormányfői tisztséget. De vajon van-e az agrárminiszternek receptje arra, hogyan lehet megfertőzni a gazdaság többi területét is egy "nyugodt reformpolitika" vírusával?

Az első Gyurcsány-kormány elindította, a második keze közül azonban "elfolyni" látszik az a Duna-program, amely az európai országútnak számító folyó hajózhatóságát, ökológiai védelmét, az energiatermelés bővítését és például a Homokhátság megmentését is jelentené számunkra.

Nincs markáns európai gazdaságpolitikai alkalmazkodás a jelenlegi világgazdasági helyzethez, minden tagországra rá van bízva, hogyan reagál. A következmény: a gyengébb országok, köztük Magyarország, megszenvedik ezt a válságot, az erősebbek relatíve könnyebben átvészelik, mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, aki szerint Magyarország egyensúlyi trendjei javulóban vannak.

Nincs olyan vállalkozó, cégtulajdonos vagy vállalati vezető, aki ne tudná hosszasan sorolni, mi minden keseríti meg üzleti hétköznapjait, az értelmetlen adminisztrációs előírásoktól a gyakran változó jogszabályokon keresztül a - sajnos, néha némileg nem minden alapot nélkülöző - rosszhiszemű szabályozókig. Most az adózással és annak végrehajtási szabályaival kapcsolatos ellentmondásokat, problémákat gyűjtöttük csokorba.

Negyven egyesületből és közel nyolcvanezer tagból áll napjainkban a MTESZ, vagyis a Magyar Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Dr. Gordos Géza elnökkel a szövetség "naplójában" visszalapozunk a hatvan évvel ezelőtti megalakulásig, kitérünk arra, hogy milyen funkciót töltött be az úgynevezett szocializmusban, majd mi változott az 1990-es évektől, a gazdasági és társadalmi rendszerváltás után. Röviden: mindvégig erős szakmai érdekképviseletre törekedett a szövetség, s ez többször volt sikeres, mint nem.

Ha valakinek a saját magának adott, legális fizetése fedezetet nyújt a látható, életvitelszerű kiadásaira, akkor nem kell tartania egy esetleges vagyonosodási vizsgálat kimenetelétől. Ha azonban összekeveri a személyes és a cége vagyonát, komoly bajt hozhat a saját fejére. Tavaly több mint tízezer vagyonosodási vizsgálatot végzett az APEH, és 70 százalékban tártak fel az ellenőrök adózatlan jövedelmeket.

Gyakran mondják, hogy Magyarország kettészakadt, elsősorban politikai polarizáltsága miatt. Mára mintha más aspektusból is kettészakadt volna: a tények és az érzetek egyre jobban eltávolodnak egymástól, az emberek gyakran mást éreznek - rosszabbat -, mint amit az adatok mutatnak. E kettősségről és hatásairól kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét.