A pénzügyi szektorban voltak a legaktívabbak a befektetők az elmúlt negyedévben Európában, ám a befektetések többsége az egyes piaci szereplők megmentése érdekében történt, és a résztvevők elsősorban állami intézmények voltak. Habár az európai bankok közül többen szorulnának többlet tőkére, és ez különösen így lesz 2012-ben, a szigorúbb baseli tőkekövetelmények életbelépését követően, az érdeklődés visszafogott a kontinens bankjai iránt. Ez az óvatosság a tranzakciók számában és összértékében is megmutatkozik, ugyanis a befektetők bizalmatlanok az európai bankokkal szemben, éppen ezért egyelőre kivárnak. Több felvásárlás is előkészületben van olyan amerikai, ázsiai piaci szereplők részéről, amelyek piacot akarnak szerezni maguknak, ám az euró zónára jellemző bizonytalan gazdasági környezet egyelőre hátráltatja a végleges döntést.
– A hazai pénzügyi piacon jelentős átrendeződésre számíthatunk, hiszen a tulajdonosok az idén több olyan jogszabályi változással is szembesültek, amelyek alapvetően befolyásolják a bankok jövedelmeződését, és ezzel a hosszabb távú piaci stratégiájukat. Rövidesen várható, hogy többen a régiós jelenlétüket illető döntéseket hoznak, ami elindíthatja a hazai pénzügyi piac konszolidációját, és ez piaci kivonulásban, vagy portfolio átadásban is megnyilvánulhat – hangsúlyozta Posztl András, a Horváth & Partners DLA Piper ügyvezető partnere.
Az energetikai piaci befektetések adták a globális felvásárlások 40 százalékát az elmúlt negyedévben, amibe a nyersanyagokért folytatott nagy tőkeerővel rendelkező kínai és amerikai vásárlók szálltak be. Ezen ügyletekre jellemző, hogy a stratégiai célok felülírhatják a pénzügyi célokat. A kontinensen a közép-kelet-európai régió adta az energetikai M&A tranzakciók felét, elsősorban az orosz és lengyel piacon. (A magyarországi cégekre irányuló felvásárlások összértéke az előző év hasonló időszakához képest 193 százalékkal, több mint 3,5 milliárd euróra nőtt 2011 első félévébe.)
Hazai trendek
A hazai piacon nem csökkent jelentősen a felvásárlások száma, habár az ügyek értéke kisebb lett. Ez részben annak köszönhető, hogy az előző negyedévben a MOL deal miatt nagyobb volt a bázis is. Itthon a legnagyobb érdeklődés az IT cégeik iránt mutatkozott, elsősorban a Jeremie-pályázaton forráshoz jutott kockázati tőkebefektetők részéről.
– A magyar piacon egyre jellemzőbb ügylettípus a felszámolás közeli helyzetbe került cégek átstrukturálása, részleges értékesítése. Ezen ügyletek további növekedésének komoly akadálya, hogy a magyar csődjog jelenleg nem igazán alkalmas arra, hogy felszámolás közeli helyzetben lévő cégeket az üzletmenet folytonosságának elve alapján lehessen értékesíteni – tette hozzá Posztl András. A várakozások szerint az M&A piacon Európában és Magyarországon is további lassulás fog bekövetkezni, a befektetők inkább továbbra is kivárnak, habár egyes szektorokban - pénzügyi, energetikai - felgyorsulhat a konszolidáció. A következő időszakban a nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező befektetők jelentősen a piaci ár alatt vásárolhatnak cégeket.
A 2012-től viszont változnak a veszteséges vállalatok felvásárlására, illetve beolvasztására vonatkozó adószabályok. A beolvasztott cég tevékenységét legalább két évig folytatni kell, vagy a tevékenységből legalább árbevételt kell elérni ahhoz, hogy a veszteséget figyelembe lehessen venni. A felvásárlást is szigorították: csak abban az esetben vehető figyelembe a megvásárolt cég vesztesége, ha a megvásárló magánszemély a jogelőd társaságban legalább két évig tag volt.