A képviselők az Országgyűlés mai ülésén fogadhatják el a jövő évi költségvetést, valamint az új közoktatási és önkormányzati törvényt is. A szavazások várhatóan késő este kezdődnek, A hétfőn délután öt óra óra körül kezdődő határozathozatalok során csak az időkeret nélküli záró vitát követően dönthetnek tíz javaslat végleges formájáról, míg további tizennyolc előterjesztés esetében a benyújtott módosító indítványokról is voksolni kell, így várhatóan a késő estébe nyúlnak a szavazások
A képviselők az ülésnap legvégén szavazhatnak a napokban újraszámolt jövő évi költségvetésről, amely az eredetileg benyújtott javaslatban szereplőnél magasabb, 299 forintos euróárfolyammal és 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál. A változás miatt a kormánynak 320 milliárd forintot kell előteremtenie, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országvédelmi Alap felhasználásával, a még magán-nyugdíjpénztári tagok járulékbefizetéseinek állami kasszába irányításával, a minisztériumok fejezeti tartalékaival és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével kíván előteremteni.
Közoktatási módosítók
A közoktatási törvényhez korábban benyújtott és megszavazott módosító javaslatok alapján egyebek mellett úgy módosították az indítványt, hogy az egésznapos iskola ne kötelező, hanem választható forma legyen, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Egy másik változtatással a kötelező tanórai foglalkozások része lehet az erkölcstanóra vagy a helyette választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra.
Ezt megelőzően fogadhatják el az új közoktatási törvényt. A parlament korábban már döntött az előterjesztéshez benyújtott kormánypárti és ellenzéki módosító javaslatokról. Az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással dönthetnek az új önkormányzati törvényről, de határozhatnak még a szakképzésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a nemzetiségek jogairól, valamint Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekről is.
Kedden a Ház három indítvány részletes vitájával folytatja munkáját: a képviselők a Magyar Nemzeti Bankról, a házszabály módosításáról és a köztisztviselői törvénnyel összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatokhoz benyújtott módosításokat értékelhetik. Az országgyűlés pénteken egynapos ülést tart, amikor további 18 javaslatot fogadhat el. Új jogszabály születhet például a felsőoktatásról, a családok védelméről, valamint az országgyűlési képviselők választásáról is, de ekkor dönthetnek az ország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati javaslatról is.
„Korábban helyinek minősülő közügyeket országos közüggyé minősítenek”
Törvényben kellene biztosítani az önkormányzatok működésének átláthatóságát, fejtették ki szakemberek a Transparency International Magyarország múlt heti budapesti konferenciáján. Az önkormányzati nyilvánosság intézményei jelenleg szabályozatlanok, és ebben nem hoz jelentős változást az új önkormányzati törvény sem. Ma a „nyilvánosság kérelemre”-elv működik, de jobb lenne, ha a főszabály úgy változna, hogy mindent közzé kell tenni, kivéve azt, ami az adott esetben minősített, védett adat. A 2012-től várható változásokkal erősebb állami kontroll lesz az önkormányzatok működése felett. Az új jogszabályból a centralizáció rajzolódik ki, és a helyi „elszámoltathatóságot” országos elszámoltathatóság váltja fel. A korábban helyinek minősülő közügyeket országos közüggyé minősítenek – például a közoktatást, az egészségügyet és a szociális ügyeket –, így az ezekkel kapcsolatos döntéseket már nem a helyi közösségekre bízzák, hanem a központi államigazgatásra és a kormányzatra. Az önkormányzati tulajdonhoz való jogot is „újraértelmezi” az alaptörvény, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonról szóló törvény: az önkormányzati tulajdon papíron ugyan nem szűnik meg, ám „gyakorlatilag célvagyonná minősíti (...), azaz, ha a feladat mozog, mozog vele a vagyon is, mindenféle kártalanítás nélkül”. Az új szabályozásban a képviselő-testületi zárt ülések szabályai nem szűkülnek, hanem még tágulnak is, például korábban akkor rendeltek el zárt ülést, ha az adott személy kérte, a jövőben pedig minden személyi ügyben zárt ülést kell tartani, ami akkor jelenthet problémát, ha az érintett igénybe kívánná venni a nyilvánosságot, ezt azonban ezután már nem teheti meg.
