Az európaiak döntő többsége még mindig úgy látja, hogy háztartása jelenleg jó anyagi körülmények között van, bár a pozitív megítélés gyengülő tendenciát mutat. Míg az előző felmérésben 65 százalék nyilatkozta ezt, novemberben már csak a megkérdezettek 61 százaléka vélekedett így. E tekintetben azonban országonként számottevő különbségek mutatkoznak: míg a hollandok 85 százaléka, a finnek 88, a dánok 89 és a svédek 90 százaléka ért egyet a fenti állítással, hat országban csak a kisebbség vélekedik így. A görögök és a magyarok 24 százaléka érzi úgy, hogy a háztartásának jól megy, de a litávnok, románok, portugálok és a bolgárok sem elégedettek. A magyar háztartások közérzete a felmérés szerint 2010 és 2011 novembere között öt százalékot romlott.
A korábbi Eurobarométer felmérésekhez hasonlóan a válaszadók véleményei között – tagállamonként – ezúttal is jelentősek az eltérések a nemzeti gazdaság helyzetének megítélését illetően. Míg Svédországban, Luxemburgban és Németországban a polgárok több mint háromnegyede jónak tartja a gazdaság állapotát, addig Görögországban, Írországban és Spanyolországban 5 százaléknál is kevesebben vélekednek így. Magyarországon a lakosság 92 százaléka kifejezetten rossznak ítéli meg az ország gazdasági helyzetét. Nálunk rosszabbnak a portugálok, a bolgárok, a spanyolok, az írek és a sor végén a görögök tartják a nemzeti gazdaságukat.
Az elmúlt 6 hónap során valamelyest mindenütt visszaesett – átlag két százalékponttal - a nemzeti gazdaság helyzetét jónak tartók száma, és enyhén nőtt a nemzeti gazdaságuk helyzetét rossznak ítélők száma. A 2011. őszi Eurobarométer felmérést a decemberi EU csúcs időpontját megelőzően, 2011. november 5–20. között folytatott személyes beszélgetések révén készítették. A 27 uniós tagállamban és a tagjelölt országokban összesen 31659 személyt kérdeztek meg.
A közvélemény mindinkább valósnak tartja, hogy a válságból való kilábalás rövidtávfutás helyett maratoni méreteket ölt. Az európaiaknak csak 23 százaléka gondolkodik úgy, hogy a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetőpontot, míg 68 százalékuk ezzel ellenkezően vélekedik.
Összességében megállapítható, hogy az európaiak továbbra is nagyobb bizalommal vannak az Európai Unió (34%), mint saját nemzeti kormányuk (24%) iránt. A 2011. tavaszi felméréshez képest azonban mindkettőben jelentősen megingott a bizalom (az unió esetében 7, a nemzeti kormányok esetében 8 százalékpontos a visszaesés).
Az európaiak továbbra is úgy vélik, hogy a gazdasági válság hatásainak kezelésében az Európai Unió a leghatékonyabb szereplő, megelőzve a nemzeti kormányokat. A harmadik helyen a G20-ak, a negyediken pedig a Nemzetközi Valutaalap áll.
