A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyharmada semmilyen formában nem szokta népszerűsíteni termékeit, szolgáltatásait. Annak ellenére így van ez, hogy azok a kkv-k, amelyek legalább egy kommunikációs csatornát használtak, 2010-re az öt évvel ezelőtti helyzettel összevetve az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban voltak képesek növelni az árbevételüket (30 százalék), a nyereségüket (21 százalék) és a piaci részesedésüket (18 százalék) - hívja fel a figyelmet Győri Adél, a Millward Brown tanácsadója. A cég tavalyi kutatásából kiderül, hogy a kis- és középvállalati kommunikációban fontos szerepe van az adott cég helyzetének. Bár a cégvezetők alapvetően nagyon is elégedettek saját vállalkozásukkal - több mint 50 százalékuk a kisebbek esetében még a szinte nem létező kommunikációval is -, azért 65 százalékuk a cégen belül fejlesztendő területek közé sorolta a kommunikációt. Még a stabil, nyereségcentrikus kkv-k sem foglalkoznak különösebben önmaguk megmutatásával. A fenntartható fejlődésre és innovációra koncentráló, bizakodó és prosperáló cégek vezetői viszont nagyobb arányban ismerik fel: a kommunikáció nem luxus, hanem szükséglet egy cég életében. A folyamatos értékesítésnek és vevőkapcsolatnak nincs alternatívája. (A marketingszakma újra felfedezte a szájreklám ősi módszerét, ami az egyik leghatékonyabb marketingeszköz.)
Egy kkv büdzséjébe nehezen fér bele a marketingköltésnek az a bizonyos, közmondásos elpocsékolt fele. A kis- és középvállalkozások esetében persze nem a számukra megfizethetetlen tévés kampányokra kell gondolni, hanem arra, hogy a kommunikáció elérhető, olcsóbb eszközeit kezdjék el tudatosan használni, azokat viszont a lehető legnagyobb hatékonysággal. Azok a cégvezetők, akik egyáltalán nem kommunikálnak, úgy vélik, hogy kevés pénzből ezt nem is lehet hatékonyan megtenni, pedig ez így nem igaz. Csak több figyelmet kell fordítani az alternatív stratégiákra.
Mindenkinek túl kell esnie a „kofaszakaszon", vagyis amikor valami meglepővel és harsánnyal hívja fel magára valamely cég a figyelmet - mondta Wolf Gábor marketingszakértő a Kkv Marketing Expón. Bármilyen ötlet megteszi, ami megfelelő sztori a média számára, amivel elérhető, hogy szó essék az adott termékről vagy cégről. Megkérni a meglévő elégedett vevőket arra, hogy ajánlják a céget másoknak, önmagában szintén nem kerül pénzbe, kis költséggel - mondjuk ajándékokkal - viszont nagyon hatékony eszközzé tehető. Köszönőakciókkal, például minden vásárláshoz adott apró figyelmességgel elkötelezettebbé és aktívabbá is tehetők a vásárlók. (A kis és középvállalatok egyik égető problémája és versenyhátránya a nagyobb cégekkel szemben, hogy nincs pénzük marketingre és általában a jól képzett „marketinges" is hiányzik a cég állományából.)
A kölcsönös előnyökön alapuló (host beneficiary) program olyan stratégiai kliensszerző, bevételfokozó megoldás, melyben az egyik üzlettulajdonos támogatja egy másik cégtulajdonos üzletmenetét azáltal, hogy valamilyen értéket felajánl annak partnerei számára.
Tipikus útja ennek az üzletfejlesztő megoldásnak, amikor egy induló üzlet kínál valamilyen ajándékot egy már „beállt", kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező partnercég kliensei vagy annak az adatbázisában szereplő tényleges vagy lehetséges fogyasztói számára.
Kifejezetten a kicsik számára alkalmas eszköz lehet a keresztmarketing is. Ebben a tipikusan „win-win" helyzetben egymás szolgáltatását például ajándékutalványként kínálhatják a partnerek. A befogadó fél a pluszlehetőséggel magához kötheti ügyfeleit, míg partnere ismertséget szerezhet számára új vevők körében. Ráadásul kiadás csak akkor keletkezik, amikor az új kliens átlépi a bolt ajtaját.
