Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy korszerűbbé teszik a szakmai képesítések elismerésének szabályozását. Európán belül ezentúl könnyebben el tudnak helyezkedni a szakemberek.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A munkaképes korú népesség több tagállamban is egyre fogyatkozik – az Eurostat 2010-es Europop felmérése szerint 2020-ban egy nyugdíjasra három aktív munkavállaló jut majd - az Európai Unióban így mostantól 2020-ig várhatóan 16 millióval több magasan képzett munkavállalóra lesz szükség.
Michel Barnier: előrelépés a szakmai kártya Fotó: EU
A javaslat fő elemei
1. Az európai szakmai kártya bevezetése az arra igényt tartó szakemberek számára képesítésük egyszerűbb és gyorsabb elismertetésének lehetőségét jelenti. A tervek szerint az átmeneti mobilitást is megkönnyíti majd. A kártyát a szakmák szükségleteinek függvényében bocsátják majd rendelkezésre a tagállamok – eddig az ápolók és a hegyi vezetők részéről mutatkozott erőteljes érdeklődés e lehetőség iránt. A kártya a már működő belső piaci információs rendszeren belül elérhető, optimalizált elismerési eljárás egyik eleme, nem más, mint egy elektronikus igazolás, mellyel a szakemberek másik tagállamban szolgáltatásokat nyújthatnak vagy letelepedhetnek.
2. Könnyebben hozzáférhető információk a szakmai képesítések elismeréséről: ha valaki el kívánja ismertetni szakképesítését, ezentúl nem kell több különböző kormányzati szervhez folyamodnia, mert az ügyintézés egyablakos rendszerben történik. Az egyablakos ügyintézési pontok a szolgáltatási irányelv értelmében jöttek létre. A polgárok a jövőben e pontokon keresztül, egy helyen tájékozódhatnak majd a képesítések elismertetéséhez szükséges okiratokról, és ugyanitt el tudják végezni az összes online elismerési eljárást is.
3. A képzési minimumkövetelmények időszerűsítése az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, ápolók, szülésznők, állatorvosok és építészek vonatkozásában, mivel ezen szakmák esetében legutoljára 20-30 éve állapítottak meg ilyen követelményeket. Azóta a képzésben és az említett szakmákban is történtek változások, amelyeket most érvényre lehet juttatni a módosításokkal. Az ápoló- és szülésznőképzés megkezdése például 10 év helyett már 12 év általános és középiskolai tanulmány elvégzéséhez kötött.
4. Riasztási mechanizmus bevezetése a feltétel nélküli elismerésben részesülő egészségügyi szakemberek vonatkozásában: a tagállamok illetékes hatóságai a javaslat értelmében kötelesek lesznek egymást értesíteni, ha területükön egy egészségügyi szakembert valamely közigazgatási szerv vagy bíróság eltiltana szakmája gyakorlásától. Ez különösen fontos, mivel számtalanszor előfordult, hogy a tagállamukban szakmájuk gyakorlásától eltiltott orvosok külföldön ismét munkát vállaltak anélkül, hogy a befogadó tagállam tudott volna eltiltásukról.
5. Közös képzési keretek és közös képzési vizsgák bevezetése a közös platformok helyett, ami majdan lehetőséget teremt a feltétel nélküli elismerés mechanizmusának más szakmákra való kiterjesztésére. Az érintett szakmák így élhetnek az egységes ismeretanyagokra, készségekre és kompetenciákra, illetve az adott szakma folytatásához szükséges szaktudást felmérő közös vizsgákra épülő automatikus elismerés előnyeivel.
6. A szabályozott szakmák kölcsönös értékelési gyakorlata: az irányelv konkrét képzési követelményeket támasztva új mechanizmust vezet be az átláthatóság növelése érdekében és az érintett szakmák szabályozását alátámasztandó. A tagállamoknak jegyzéket kell készíteniük a szabályozott szakmákról, feltüntetve, hogy miért van szükség esetükben szabályozásra. Ezután kölcsönös értékelésre kerül majd sor az Európai Bizottság védnöksége alatt.
A rengeteg betöltetlen álláshelyre pedig többek között úgy találhatnak majd a tagállamok munkavállalót, hogy a munkaerőhiányt más tagállambeli magasan képzett szakemberek mobilizálásával pótolják. A szakemberek a növekedés motorjává válhatnak, de csak akkor, ha könnyen el tudnak helyezkedni azokban az állásokban, amelyekben az ő szakértelmükre van szükség. Ennek pedig az a feltétele, hogy szakmai képesítésük unión belüli elismertetése gyors, egyszerű és megbízható legyen. A bizottság ennek érdekében javaslatot fogadott el a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv korszerűsítéséről. (Egy novemberben publikált felmérés szerint a magyar cégek alapvetően optimistán látják a következő üzleti évet: a megkérdezett 148 cég több mint fele munkaerőfelvétel szempontjából pozitívan áll a 2012-es év elé.)
A javaslat a szakemberek Európai Unión belüli mobilitásának szabályozását hivatott egyszerűsíteni: az összes kérdéses szakma tekintetében bevezeti például az európai szakmai kártyát, amellyel könnyebbé és gyorsabbá válik a szakmai képesítések elismertetése. A fogyasztók számára szintén átláthatóvá teszi a rendszert, mivel egyrészt arra készteti a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a szabályozott szakmák körét, másrészt válaszol a szakmai mulasztások hatékony jelzésének és a nyelvtudásnak a hiánya felett érzett, leginkább az egészségügyi ágazatot érintő általános félelmekre.
– Európa ma számtalan kihívással kénytelen szembenézni. Ezek egyike a magasan képzett munkavállalók iránti egyre növekvő igény. A szakmai képesítésekkel kapcsolatos mai javaslat azon szükségszerűség felismerésének eredménye, hogy a szakemberek Európán belüli mobilitása a szakmai képesítések elismerésének zökkenőmentes rendszerét igényli. A magasan képzett szakemberek így könnyebben el tudnak helyezkedni ott, ahol szükség van a munkájukra. Ez pedig minden bizonnyal az európai gazdaság növekedése szempontjából is előnyös lesz. Meggyőzősédem, hogy az európai szakmai kártya, amely egy elektronikus igazolás, előrelépés ebbe az irányba, mivel leegyszerűsíti és felgyorsítja az elismerési eljárást a saját tagállamukon kívül munkát vállalni kívánó szakemberek számára – jelentette ki Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.
P&P vélemény
Az európai államok versenyképessége jelentősen függ a munkaerőköltség leszorításától. Kérdés, hogy az új szabályozás nem jár-e azzal, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú országokból a fejlettebb államok ily módon könnyebben elszipkázzák a szakképzett munkaerőt, míg a „jól fizető” államok állampolgárai számára kevesebb lesz a munkahely.
