A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai összesen 3306 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban miután a befektetők nettó 157,2 milliárd forintot visszaváltottak – 140 milliárd forint a zártkörű részvényalapokból távozott –, és az értékpapírpiacok is jellemzően rosszul teljesítettek. (Nem magyar sajátosság, hogy a vállalkozások nem jutnak forráshoz.)

A leginkább a kötvényalapok sínylették meg az állampapírok hozamszintjének novemberi megugrását a BAMOSZ adatai szerint. A befektetők megijedtek és jelentős visszaváltási hullámot indítottak. Az egyéb nyilvános alapok esetében jelentős változás nem történt, az egyes alaptípusoknál többnyire stagnálás, vagy kisebb csökkenés figyelhető meg. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ugyanakkor novemberben tovább csökkent a zártkörű részvényalapok vagyona, a nagymértékű vagyonértékesítés miatt.

A nyilvános nyíltvégű „hagyományos” értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (61 százalékát) adják, az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon novemberben 2,3 százalékkal csökkent, azonban az egyes kategóriákat illetően a kép árnyalt. (A befektetési arany egyik előnye, hogy könnyen készpénzzé tehető, különösen, hogy a legtöbb szolgáltató visszavásárlást is vállal.)

A pénzpiaci alapok sérültek legkevésbé

A pénzpiaci alapok szerencsére viszonylag jól vészelték át a novemberi állampapír-piaci viszontagságokat, azonban itt is megfigyelhető, hogy a befektetők a biztonságosabb alapok irányába mozdultak el: míg a hazai likviditási alapokba 10,6 milliárd forint új befektetés történt, addig az egyéb, hosszabb befektetési futamidővel rendelkező hazai pénzpiaci alapokból 6,3 milliárd forint távozott. A visszaváltások miatt szintén csökkent, 4 milliárd forinttal a nemzetközi pénzpiaci alapok vagyona, ezen belül is elsősorban az eurós alapoké. Az alapok vagyonát a hozamok sem tudták növelni, a pénzpiaci alapok összvagyona ennek megfelelően lényegében nem változott novemberben.

A kötvényalapokat igencsak megviselte az államkötvények jelentős árfolyamesése, aminek mértékét jól tükrözi a MAX index több, mint 4 százalékos csökkenése. Ez önmagában jelentős veszteséget okozott, amihez társult 20 milliárd forintos visszaváltás, a két tényező együttesen 10 százalékos csökkenést okozott a kötvényalapok vagyonában. (A jelenlegi tőkepiaci felfordulás olyan vonzó befektetési lehetőségeket teremtett, amelyekre utoljára csak a 2008/2009-es tőzsdei összeomlás során volt példa.)

A részvénypiacokon a több hónapja tartó zuhanás után októberben egy jelentősebb visszapattanást láthattunk, de novemberben ez az emelkedés újra megtorpant, a főbb nemzetközi piacok jellemzően inkább csökkentek. A nem túl vidám piaci összkép ellenére a nyilvános nyíltvégű részvényalapoknál összességében pozitív tőkebeáramlás volt tapasztalható, bár jelentős eltérések mutatkoztak a különböző részpiacokba fektető alapoknál.

Az egyéb, jelentősebb részt képviselő befektetési alap kategóriák közül a tőkevédett alapoknál és az abszolút hozamú alapoknál egyaránt kisebb, fél százalék körüli visszaváltás volt tapasztalható novemberben.
A nyilvános ingatlanalapoknál ugyanakkor némileg erősödött a már egy ideje tartó tőkekivonási trend. Novemberben 7 milliárd forint távozott ezekből az alapokból, ami közel két százalékos csökkenésnek felel meg.

A kisebb kategóriákban is csökkenés van

Szintén a kötvények árfolyamesésével magyarázható, valamint kisebb mértékű visszaváltásokkal, hogy a kisebb kategóriák novemberi teljesítménye sem pozitív. A vegyes alapok vagyona csökkent, az árupiaci alapok esetében ugyan szerény mértékű nettó visszaváltásokat láthattunk, de a piacok gyenge teljesítménye miatt összességében komolyabb, 8 százalékot meghaladó mértékű vagyoncsökkenés következett be ebben a körben is.

A zártkörű alapok vagyona novemberben 32,7 százalékkal csökkent, amit lényegében egy tényező okozott: a zártkörű részvényalapokból közel 140 milliárdot vontak ki a hónap során.