Környezetkárosítóbb az internet a repülésnél?

Az internetes adatforgalom bővülésével és gyorsulásával exponenciálisan nő a számítógépes infrastruktúrák energiaigénye. A számítástechnikai eszközök a világ jelentős áramfogyasztóivá léptek elő. Mégsem környezetbarát az informatika fejlődése?

 


Kép_sxc

A szerverközpontok működtetése - és főleg hűtése - nagy mennyiségű energiát igényel. Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) szerint a szerverközpontok az Egyesült Államok energiafogyasztásának 1,5 százalékát teszik ki, de éves emissziójuk 2020-ra a jelenlegi négyszeresére, 680 millió tonnára nő, amivel lehagyják a légi közlekedés kibocsátását is - írja a New York Times. (A szerverparkok és a felhő számítástechnika jövőjéről itt olvashat bővebben.)

A számítástechnikai eszközök a világ jelentős áramfogyasztóivá léptek elő. A szerverparkok áramfogyasztása ellentmond azoknak a mítoszoknak, miszerint az informatika - és még inkább az azon alapuló üzlet - jellegéből adódóan környezetbarátabb a számítástechnikát nélkülöző megoldásoknál. A Google adatközpontjai közel 260 millió wattot fogyasztanak - egy atomerőmű termelésének a negyedét -, de a cég szerint ez még mindig a töredéke annak, amennyi energiát és károsanyag-kibocsátást jelentene a náluk megtalálható információ fellelése, ha minden kereséskor el kellene autózni egy könyvtárba. Számításaik szerint egy átlagos felhasználó havi 180 wattóra energiát használ el kereséssel, ami körülbelül egy 60 wattos izzó háromórányi működtetésének felel meg.

A Google és üzleti partnerei 2007 óta több milliárdot fektettek „tiszta" energiák fejlesztésébe, többek közt egy óceánmélyi hálózatba, amely a vízi szélkerékparkot köti össze a szárazfölddel. Továbbá 38 millió dollárt invesztáltak egy észak-dakotai szélkerékfarmba. A cég húszéves távra kötelezte el magát a szélenergia-projektek mellett, amivel az olajár emelkedésétől szeretné függetleníteni magát. A döbbenetes fogyasztás visszaszorítása ugyanis nem csak a környezet védelme érdekében fontos a cégeknek. A kisebb energiafelhasználás milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelent a szerverközpontok üzemeltetőinek. Ennek jegyében telepítette például legnagyobb amerikai szerverfarmját közvetlenül egy vízerőmű mellé a keresőcég.

Ugyanígy fedezi a szükséges kiegészítő energiát a Facebook első Amerikán kívüli saját tulajdonú szerverparkja, amelyet sarkkör közelében épít ki. A területen az éves átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok, így a gépek hűtéséről a természet gondoskodik, ezért csupán kiegészítő energiát igényel. A fogyasztás azonban még így is mintegy 120 megawatt lesz. A cég oregoni szerverparkja is szabad levegős hűtéssel működik, ami rendkívül takarékos, ráadásul környezetbarát. A Google tájékoztatása szerint az általa felhasznált energia 25 százaléka megújuló energia volt 2010-ben, ami 2011-re 30 százalékra nő. (A Facebook a Greenpeace nyomására vált zöld energiákra.)

 

Véleményvezér

Beindultak a magyarok, dőlnek a részvételi rekordok

Beindultak a magyarok, dőlnek a részvételi rekordok 

Tényleg a demokrácia ünnepe lesz a nap.
Mészáros Lőrinc csodálatos palotát épít magának

Mészáros Lőrinc csodálatos palotát épít magának 

Talán cselédek is lesznek benne.
Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba 

Egy orrhosszal több szavazatszámlálót delegált a Tisza.
Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében

Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében 

A finneknél még csökkentek is az ingatlanárak, míg nálunk majd megháromszorozódtak.
Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége  

Az iráni háború felértékelte a megújuló energiók szerepét.
Az iráni rezsim nyakára tették a kést

Az iráni rezsim nyakára tették a kést 

Felszámolják Irán külföldi pénzmosodáit.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo