A Coface csoport az elmúlt napokban figyelmeztetést adott ki, amelyben felhívta a figyelmet a jelenlegi válság rendszerjellegű természetére, és arra, hogy ennek epicentruma az euróövezet. 2012-ben az európai gazdaságot 0,1 százalékos recesszió sújtja, az Amerikai Egyesült Államokban 1,6 százaléknál stabilizálódik a növekedés, Japánban pedig 1,8 százalékosra gyorsul a dinamika. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy a világ ne térjen vissza a 2008-2009-es válság mélypontjához, amit akkor egyidejű recesszió jellemzett a fejlett világ mind a három gazdasági régiójában. A fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben. A feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi a Coface. Ez egyébként 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest.
Európai vállalatok: az új globális rendszerbeli válság áldozatai
A világgazdaság számára rövid fellélegzést jelentett a 2009 második felétől a 2011 első feléig tartó időszak. Azonban 2011 nyarától kezdődően a helyzet világszerte romlott, annak köszönhetően, hogy mélyült az euróövezet válsága. A Coface egyértelmű törést lát 2011 második felétől a vállalatok fizetési szokásaiban: ekkor ugrott meg meredeken a nemfizetés gyakorisága. 2011 egészére vetítve a Coface 19 százalékra teszi a fizetési problémák előfordulásának gyakoriságát globálisan, és kifejezett romlást regisztrált e téren az euróövezetben, ahol 28 százalékra nőtt a mutató.
A vállaltok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vett, globális jelleget öltött, azzal, hogy Olaszország is recesszióba süllyedt. A helyzet ma másnak tűnik, mint amilyen a 2008-as sokk idején volt, ami a kritikus tömeghatásnak tudható be, illetve annak, hogy nőtt a pénzügyi egymásrautaltság, s az uniós és az Unión kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.
– Az intézmények nem reagáltak megfelelő gyorsasággal a válságra, s emiatt a pénzügyi piacok negatív előrejelzései bizalmatlanná tették a reálgazdasági szereplőket. Pedig éppen a vállalatok lesznek azok, amelyek e válság következményeit a leginkább megérzik, annak ellenére is, hogy soha ilyen jól nem menedzselték őket. 2012-ben az európai növekedési dinamika jelentős lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen komoly hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára – hangsúlyozza François David, a Coface elnöke.
Sérülékeny gazdaságok: romlik a helyzet
A Coface egy osztályzattal A4-esre rontotta Olaszország és Spanyolország minősítését. Olaszország sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Spanyolországét pedig a magánszektor eladósodottsága. A Dél-Európa gazdasági motorját jelentő két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint e két országban a tavalyi év eleje óta 50 százalékkal nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.
Az európai kereslet zsugorodása miatt megnő a feltörekvő európai gazdaságok sérülékenysége is. A feltörekvő európai gazdaságokat a leginkább az euróövezetbeli kereslet- és finanszírozási aktivitás visszaesése viseli meg. A nyugat-európai bankok, az euróövezetbeli államadósságnak való kitettségük miatt kénytelenek lesznek mérsékelni leányvállalataiknak nyújtott támogatásukat. Az európai bankok tőkéje a kelet-európai GDP hetven százalékának felel meg. Becslések szerint az elmúlt évtizedben a kelet-európai növekedésnek mintegy ötöde a dinamikus, határokon átívelő hitelezésnek volt köszönhető. Az európai hitelcsapok elzárása nagyon jelentősen érintené a feltörekvő európai országokat, ahol ráadásul a magánszektor több helyen masszív devizaadóssággal rendelkezik.
A magyar cégeknek triplán nehéz
A nyitott gazdaságok növekedése megfeleződik és a tavalyi 4,1 százalék helyett az idén 2 százalék lesz. A Cseh Köztársaság és Szlovénia A2-es, s Szlovákia A3-as besorolását negatív megfigyelés alá vonta a Coface. Magyarország iránt nő a befektetői bizalmatlanság, s a Coface B-re minősítette le hazánkat. Horvátország leminősítésének (B) az oka részben az olasz kockázatoknak való kitettsége, részben pedig a gyenge gazdasági aktivitás, ami az árfolyamsokknak köszönhető.
– Várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését. Ugyanakkor látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat: ha az elkövetkező hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövidtávon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások – mutat rá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója.
Az ország leminősítése közép-távon megjelenhet a vállalatok minősítésében, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb távon marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már komoly nehézségeket fog jelenteni a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek. Egy cég hitelminősítésének a romlása – a finanszírozáson túl –nagymértékben befolyásolja a szállítói hitelhez jutást is. Magyarországon ráadásul már eleve jellemző a vállalkozások belső forrásainak a hiánya, illetve az egyre szűkülő és egyben dráguló banki hitelezés, nem szólva a devizában fennálló vállalati adósság magas arányáról, a forint árfolyamának gyengüléséről, s az árfolyam nagyfokú volatilitásáról, mutat rá a problémák sokaságára a világ legnagyobb exporthitel-biztosítójának kiadott közleménye.
Coface az országkockázatok besorolását az adott országban működő vállalatok kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó nemfizetések és fizetésképtelenségek átlagos szintje alapján végzi. A besorolás nem vonatkozik a szuverén adósságra. Egy-egy ország kockázatának a meghatározása során az adott ország gazdasági, pénzügyi és politikai kilátásait, valamint a fizetési tapasztalatokra és az üzleti környezetre vonatkozó Coface-értékelést veszi figyelembe. Ennek alapján hét kategóriába –A1, A2, A3, A4, B, C és D – sorolja az államokat.
