Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója.
Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.
Itthon 30 százalékot hoznak a kkv-k
A következő évek lehetőségeiről és a hazai kis- és középvállalkozások sorsáról és a foglalkoztatásban betöltendő szerepükről is szó volt az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által, november 30-án megtartott műhelykonferencián. A rendezvényen Muraközy Balázs és Békés Gábor bemutatták a „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmányukat. E szerint is a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. (A hazai kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző.)
Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb „gazellákká" válnak.
Az iparág és régió viszont kisebb súllyal esik a latba, mint gondolnánk: a csúcstechnológiájú iparágakban hasonló arányban fordultak elő „gazellák", mint az információs technológiát alig használókban és Kelet-Magyarországon hasonló volt a gyorsan növekvő vállalatok aránya, mint Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon.
Esélyt jelenthet viszont, hogy a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. felmérése szerint a magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején. A megkérdezett cégek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a cégeknél az aktív létszám 10-12 százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ez jövőre akár 3-4 százalékponttal is nőhet a Work Force előrejelzése szerint. A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb,a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka, vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás.
A pesszimizmus az úr
Nehezíti a helyzetet, hogy az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe újabb mélypontra zuhant, vagyis tovább csökkent a hazai kkv szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011 második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012. I. negyedévben 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index. (Elkészültek a kormány tervei, mellyel összességében 500 milliárd forinttal, cégenként pedig 500 ezerrel csökkentenék az adminisztratív terheket.)
Ez arra utal, hogy a kkv-k fokozódó bizalmatlansággal és csökkenő gazdasági növekedést feltételezve tekintenek a következő félévben várható gazdasági helyzetre. Ezt különösen a likviditási helyzetük és értékesítési lehetőségeik alakulásával kapcsolatos mélyülő problémák alakulása okozza.
A kkv-szektor vállalatvezetőinek héttizede (69%), azaz minden 10 cégvezető közül 7 negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél év során. A válaszadók 37százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít (20%). A cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
Jelentősen romlottak 2011. negyedik negyedévében a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai. 39 százalékuk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17 százalékuk erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük (28%) számít. Csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban.
