Gazdaság vállalkozók nélkül?

A hazai kkv szektor egyharmada pár éven belül generációváltás előtt áll, utánpótlás viszont alig van. A fiatalok vállalkozói hajlandósága nemzetközi viszonylatban is kirívóan alacsony. Pedig a vállalkozói lét nemcsak az egyéni boldogulás egyik útja, hanem a nemzetgazdaság számára is nélkülözhetetlen húzóerő.

Meddig húzza még ilyen lapos pénztárcával Budapest?
Politikai csatározások közepette vagy stabil háttérrel működik majd a főváros?
Online Klasszis Klub élőben Kiss Ambrussal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójától!

2024. október 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaság központi szereplői a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az Európai Unióban még inkább így van: a vállalatok 99 százalékát képviselő 23 millió kkv a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik fő meghajtója. Magyarországon a kkv-szektorban foglalkoztatottak száma az európai átlagnál magasabb, az általuk létrehozott hozzáadott érték viszont alacsonyabb.


Kép_flickr

Bizonytalan környezet

Magyarországon a fiatalok 96 százaléka nem mer vállalkozásba fogni, felmérések szerint a 15 és 34 év közöttiek 2,3 milliós korosztályából mindössze 87,7 ezer vállalkozik. Ez sokkolóan alacsony arány. Figyelembe véve, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, ez az alacsony vállalkozói hajlandóság komoly problémákkal fenyeget. A gazdasági válság, a bizonytalan hazai környezet következményeként az állampolgárok által önerőből megteremtett forrásoknak egyre fontosabb szerep jutna az egyéni életszínvonal fenntartásában és akár a mindennapi szükségletek kielégítésében is. A vállalkozói lét mint életperspektíva degradálódása azonban nemcsak az egyéni boldogulást, de a gazdasági növekedést is veszélyezteti. A mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak - állítja Takács Krisztián, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) uniós nagykövete.

Oktatni kéne
A vállalkozói kultúra kifejlesztésének már az iskolában meg kellene kezdődnie, ehhez képest a fiatalok nem ismerik a sikeres hazai történeteket – még az üzleti tanulmányokat folytatók sem –, és az oktatásból is hiányzik a gyakorlati útmutatás a Fivosz tapasztalatai szerint. Akár az általános iskolában elkezdené a vállalkozás kultúrájának oktatását Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Véleménye szerint a vállalkozás gazdaságban betöltött szerepének, a vállalkozás által nyújtott életpálya- és életlehetőségek megismerésének, később pedig a vállalkozási alapismereteknek az általános műveltség részét kellene képezniük. Szakmai kérdésekkel, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével foglalkoznak az iskolákban, de a fiatalok senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban.
A jó gyakorlatok átadása a fő törekvése a Fivosz Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényének, de az Európai Unió is foglalkozik ezzel a témával: az Európai Bizottság vállalkozásikedv-ösztönző intézkedéscsomagjának meghatározó eleme a bevált gyakorlatok meghatározása és cseréje. Ennek egyik eleme az egyetemisták körében jól ismert Erasmus program fiatal vállalkozóknak szóló ága, amelynek keretében más országbeli, sikeres mentorvállalkozásoknál szerezhetnének féléves, hasznos gyakorlati tapasztalatokat a fiatalok. A 2009-ben indult program szűk keresztmetszete egyelőre a fogadó vállalkozások csekély száma.

A legnagyobb hátráltató tényező Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bizonytalan jogi környezet. Mint mondja, a „hol fék, hol gáz" politika miatt a vállalkozói lét nem jelent stabil egzisztenciát, amit a fiatalok nemigen engedhetnek meg maguknak.
- Az idősebbeknek a vesztenivalója is kevesebb, de egy kisgyerekes vagy családalapítás előtt álló ember kétszer is meggondolja, hogy esetlegesen meglévő tőkéjét egy bizonytalan vállalkozásban kockáztatja-e. Ha pedig hitel felvételére van szükség az induláshoz, a kockázat még nagyobb, így még kevesebben vállalják - mondja a VOSZ főtitkára.

Ha az egyetemet végzett elméleti szakemberek vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek - például a betarthatatlan szabályok ellenőrzésétől való folyamatos rettegés - fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek elkerülni a vállalkozás intézményét.

A kurázsi is hiányzik

 

A fiatalok 96 százaléka nem mer vállalkozásba fogni

A kis- és középvállalatok versenyélénkítő és a foglalkoztatottságot növelő szerepüket csak akkor tölthetik be, ha tevékenységüket minél nagyobb arányban hatja át a kockázatvállaló, innovatív, vállalkozói gondolkodás és magatartás - írja a KSH egy korábbi tanulmánya. A magyarok viszont hagyományosan az alkalmazotti státust részesítik előnyben az önfoglalkoztatással szemben.

A preferenciákat sok külső tényező is befolyásolja. A fejlett országokban például több jól fizetett alkalmazotti állást kínálnak, magasabb a foglalkoztatottság, így kevésbé gyakori a munkahelykínálat hiánya által motivált vállalkozásindítás. Nem jelentéktelen tényező az sem, hogy a szociális ellátás milyen fokon biztosított a vállalkozói kör számára. A hazai felmérésben viszont a vállalkozóvá válást ösztönző tényezők között az első helyen áll, hogy nem tudnak alkalmazottként elhelyezkedni, a második pedig a több jövedelem lehetősége. A nagyobb önállóság vonzereje kisebb súlyt kapott, viszont sokan említették a színlelt vállalkozás munkáltatói kényszerét is. A visszatartó tényezőkről készített értékelés a tőkehiány után a második helyre a nyugodtabb alkalmazotti élet vonzerejét helyezte. Sokan említették az ismerethiányt és a kudarctól való félelmet is.

Kényszervállalkozók előnyben?
A magyarországi lakosoknak jelenleg csaknem 4 százaléka, 384 ezer ember regisztrált egyéni vállalkozó, és számuk folyamatosan nő, a Dun&Bradstreet Hungária Kft. kimutatása szerint 1,7 százalékkal tizenkét hónap alatt. Arról viszont nincs statisztika, hogy a kiugróan sok egyéni vállalkozó közül vajon hányan folytatnak tényleges vállalkozói tevékenységet, és hányan vannak, akiket az élet – a munkáltató vagy éppen a munkanélküliség – kényszerít ebbe a helyzetbe. A magas járulékok a munkáltatók egy részét – főleg a kkv-kat – is rákényszerítik, hogy ebbe az irányba tereljék az alkalmazottaikat.

A szabályozási környezet és a tőkehiány tehát csak az egyik - bár kétségtelenül fontos - eleme a gátló tényezőknek. A fiatal vállalkozók többsége azonban gyakran a lehetőségeivel sincs tisztában, igaz, nem is kutat aktívan bevonható források vagy befektetők után. Vagyis hiányzik a vállalkozói mentalitás egyik kiemelten fontos összetevője is. A vállalkozói kedv növekedésében fontos szerep kellene, hogy jusson az öngondoskodás gondolata megértésének és elfogadásának is. Az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak vállalkozóként, mint alkalmazottként, ráadásul az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik.

A V faktor

A sikeres családi vállalkozások vezetői elsősorban nem a bevételek miatt tartanak ki saját cégük mellett akár egy életen át, hanem mert motiválja őket a vállalkozói lét, azaz a saját maguk által meghatározott célok elérésébe fektetett kemény munka, az aktív részvétel minden, a vállalkozással kapcsolatos ügyben, vagyis a „V faktor" - derül ki a Family Business Network (FBN) nemzetközi szervezetének felméréséből. Ez fontos tényező a válságban Boross Dávid, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) kommunikációs vezetője szerint.

- Ezek a családfők, cégvezetők - mivel hisznek a vállalkozásuk sikerességében, és az elégedettséggel tölti el őket - hosszabb távon terveznek. Jól látszik, hogy családi vállalatok jellemzően kevesebb munkahelyet szüntettek meg, rugalmasságuknak köszönhetően az átlag felett teljesítenek a gazdaságban. A családi vállalkozások vezetői a válságban személyes és családi tartalék-erőforrásaikat is vállalkozásuk túlélése érdekében hasznosítják - mondja Boross Dávid.

Magyarországon egy családi vállalkozás számára nehézségeket okozhat a generációváltás folyamatának lebonyolítása, hiszen kevés az ehhez kapcsolódó tapasztalat. Élő probléma a fiatalok külföldre települése is, ami sok esetben a családi vállalkozások folytonosságát is ellehetetleníti. A hazai GDP mintegy 40 százalékát adó családi vállalatok körében aktuális az utódlás kérdésének megoldása, mivel a tulajdonos-cégvezetők átlagéletkora közelít a 60 évhez - derül ki a Policy Agenda reprezentatív kutatásából. A családi cégek mindössze egytizedénél merült fel a cég egészének értékesítése a vezető visszavonulásakor.

Véleményvezér

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.
Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett

Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett 

Mohó volt az állam, ami elég gyakori probléma manapság.
Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video

Elkészült a világ első olyan robotja, amely már beszél és reagál, természetesen Tesla - video 

8 millió forint lesz az ára az új szuper robotnak.
Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között

Titkos viszonyra derült fény Donald Trump és Putyin között 

Újabb botránykönyv érkezik a piacra.
Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor

Hatalmas bakot lőtt Orbán Viktor 

Lesz-e bocsánatkérés egy ilyen fajsúlyos tárgyi tévedés után?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo