Egy hét múltán a világkereskedelem, a közlekedés és az áramszolgáltatás fennakadásaival kellene szembenézni. A fogyasztói pánikról nem is beszélve, mely tömeges készpénz-felvételhez vezethetne a bankoknál és tetemes élelmiszer-felvásárlással járhatna a boltokban.
A valós idejű kapcsolatokkal behálózott "világfaluban" a bolygó bármelyik felén történik zavaró incidens, az kihat a világ másik felére is. A 2010-es izlandi vulkánkitörés, mely megakasztotta a légiközlekedést, de a tavalyi japán földrengés és szökőár, vagy a thaiföldi árvíz csak a legújabb példái annak, hogy a lokális válságok miként gyűrűznek globális krízisekké, melyek több iparág és tőzsde teljesítőképességét is képesek ideiglenesen tönkretenni. (Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt.)
Németországban vagy nálunk a Tiszán gyakran fordulnak elő olyan mértékű áradások, melyek autóutakat és vasútvonalakat tesznek járhatatlanná. A szokatlanul hideg tél 2010 decemberében napokig leállásra késztette a La Manche csatorna alatti "csalagútban" közlekedő vasúti járatokat.
Kétségtelenül nagy segítség, hogy a közösség honlapok, mint például a Facebook, segítik az azonnali tájékozódást, illetve, hogy a családtagok és ismerősök hamar tudakozódhassanak egymás hollétéről és jóllétéről. A Twitter mind az arab világ tüntetései, mind a nyáron Londonban dúló zavargások közepette azonnali tájékoztatást kínált az eseményekről. A kormányok azonban általában véve mind anyagilag, mind stratégiailag felkészületlenek a katasztrófahelyzetek kezelésére.
Ami a magánszektort illeti, az elemzők rámutattak: a 90-es években a nagy értékű termékek gyártásában elterjedt valós idejű termelés -ami annyit tesz, hogy csak annyit készítenek egy termékből, amennyire már beérkezett a megrendelés- olyan módszer, melynek különösen nagy a szélsőséges időjárási események iránti kitettsége. (2012 végétől fokozottabb napviharokra számítanak a tudósok, amelyek káoszt okozhatnak a Földön.)
- Ha nagy horderejű katasztrófa történik, a fejlődő országok GDP-jének 30 százaléka megsínylené a gyors változásokat és az erőforrás-hiányokat.
- A 2003-as madárinfluenza (SARS) 60 milliárd dolláros bevételkiesést okozott Kelet-Ázsiának, vagyis GPD-je 2 százalékától fosztotta meg a régiót.
- 2007-ben az árvizek pusztító hatását 3,2 milliárd fontja bánta az angol gazdaságnak.
- A 2010-es vulkánkitörés miatti légtérzár mintegy 5-10 milliárd eurós veszteséget okozott az uniós országok cégeinek.
- A 2011-es japán cunami és atomerőmű-krízis következtében 1,1 százalékot esett vissza a világgazdaság forgalma a következő hónapban, szól a Világbank becslése.
