A 2012. január 18-án a HITA székházában aláírt megállapodás kiemelkedő eleme a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat létrehozása, mely hálózat Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti majd a magyar cégek terjeszkedését üzletfejlesztési szolgáltatásokkal és szakmai rendezvények szervezésével. Az irodahálózat - melyet a HITA, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a MKIK közösen irányít majd - meghatározó szerepet kap a Kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervének, a Wekerle Terv végrehajtásában.
Pénzzel is segítenek
Kereskedelemfejlesztési pályázatot ír ki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), melynek célja, hogy támogassa a kkv-k külpiaci értékesítését és javítsa a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességét - olvasható a HITA közleményében. A tendert a 2011. évi és 2012. első félévi, 2012. június 30. előtt megkezdett akciók megvalósítására írták ki, a pályázatok befogadásának kezdő időpontja 2011. december 15. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 380 millió forint, melynek forrása a költségvetés által biztosított, nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat. (A pályázati dokumentációkat ide kattintva érhetik el.)
Alapvető cél - írják -, hogy növeljék a kkv-k magyar exportban jelenleg még alacsony részarányát. A pályázat támogatja a kkv-k exportbővülését a keleti régiókban, segíti a rácsatlakozást a nagy európai exportőrökre, valamint elősegíti a Kárpát-medencei gazdasági együttműködést - áll a HITA közleményében, majd hozzáteszik, hogy a külpiaci tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások számára az export további bővítéséhez, exportképességük javításához, az új piacokon való megjelenéshez, valamint a külpiacokon még kezdő, de versenyképes, potenciális exporttermékekkel rendelkező vállalkozásoknak a külpiacra lépéshez egyaránt szükségük van támogatásra. (Hogyan induljon egy kis és középvállalat az Egyesült Államokba?)
Marketing nélkül nem megy
Bár a marketingeszközök alkalmazása jelentősen növelheti a külföldi megjelenés sikerességét, kevés kkv használja ki az ebben rejlő lehetőségeket, leginkább a financiális gondok miatt. A kiadványok, hirdetések, promóciók jelentős költséget emésztenek fel, amelyeket kizárólag saját forrásaikból a kkv-k nem tudnak fedezni. Emellett gyakran a kellő nyelvtudás is hiányzik, vagy nincs meg az adott piacról a szükséges háttér-információ a legmegfelelőbb marketingeszköz kiválasztásához. Sok kis cég azonban hozzá sem lát a marketingstratégia kidolgozásához, mivel sem a módszereket, sem azok hatékonyságát nem ismeri. A kiállításokon részt vevő, illetve a jól átgondolt exportstratégiával rendelkező cégek viszont jelentős összegeket költenek marketingeszközökre, így idegen nyelvű szórólapokat, kiadványokat készíttetnek, hirdetéseket adnak fel a vásári katalógusokban, helyi szaklapokban, és a kiállítás területén működő hangosbemondót is alkalmazzák.
Ha külföldi marketingen gondolkozunk, az első és legfontosabb kiindulópont egy színvonalas minőségű, tartalmas, idegen - legalább angol, de inkább helyi - nyelvű honlap. (A kkv-k nem használják ki a netben rejlő lehetőségeket, pedig a vásárlók egyre inkább innen tájékozódnak.) Gyakori hiba, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), hogy az adott vállalat a saját történetével kezdi feltölteni a weboldalát, holott egy potenciális importőrnek ennél relevánsabb információkra van szüksége első körben: mit tud a termék, mennyibe kerül, mik az előnyei és a többi.
A honlap mellett természetesen egyéb módszerekkel is lehet sikereket elérni, azonban érdemes még a piacra lépés előtt feltérképezni a piaci szereplőket, az általuk alkalmazott módszereket, és utána dönteni arról, hogy a klasszikus marketingeszközök - mint például nyomtatott katalógus, sajtóhirdetés - mellett vagy helyett más formában is érdemes-e elősegíteni a termék, a márka megismerését, például célzott árubemutató szervezésével vagy esetleg egy professzionális helyi marketingügynökség bevonásával. A HITA szerint mindent összevetve általában az innovatív, újszerű eszközök vagy megjelenési formák bizonyulnak a leghatékonyabbnak. (Azok a kkv-k, amelyek legalább egy kommunikációs csatornát használtak, 2010-re az öt évvel ezelőtti helyzettel összevetve az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban voltak képesek növelni az árbevételüket, a nyereségüket és a piaci részesedésüket.)
