A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétvégi számában ismertette az Eurofound jelentését. Az adatok az EU 15 és 24 év közötti lakosainak 13 százalékát alkotó nem dolgozók, nem tanulók, önmagukat nem képezők csoportját (NEET) jellemzik. A munkanélküli fiatal lengyelek 11 százaléka, míg a magyarok 12,8 százaléka sorolható ide.
A jelentés szerint a NEET-esek csoportja nem homogén. A munkavégzésre tartósan alkalmatlan személyek, például a tartósan betegek és a fogyatékosok, illetve a családtagjukat ápolók mellett azok is ide tartoznak, akik nem kívánnak dolgozni. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy elsősorban az otthon befolyásolja a csoporthoz tartozást, így például a hátrányos helyzetű családokból származóknak nagyobb esélyük van arra, hogy NEET-esek lesznek. (Marc Faber, rendkívüli tekintélynek örvendő svájci származású befektetési bankár egy októberi interjúban azt mondta, Magyarország számára az a gazdasági túlélés ára, ha - akárcsak Lettország - hagyja leértékelődni a nemzeti valutát, hagyja időlegesen lesorvadni a gazdaságot, vállalva a nagy munkanélküliséget.)
Az Eurofound kimutatta, hogy a különböző hátterű alcsoportoknak közös vonásuk a magas eltartási költségük, amely a felmérésben részt vevő 21 országban a GDP 1,1 százalékára rúgott. (Dánia, Franciaország, Finnország, Görögország, Málta és Svédország nem vett részt a felmérésben.) Az uniós átlagnál többet költ a NEET-esekre Lengyelország (a GDP 1,5 százaléka), valamint Magyarország (a GDP 1,6 százaléka).
Az adatokat kommentáló lengyel pszichológusok a "semmittevés" negatív pszichikai kihatására hívták fel a figyelmet, mely egyebek közt depressziót, illetve más, tartós mentális problémákat is okozhat a fiataloknál. Fontos, hogy akár alkalmi vagy önkéntes munkát vállaljanak, mert a kutatások szerint minden elfoglaltság óvja az elmét - mondta a lapnak Sylwiusz Retowski munkapszichológus. (Leginkább a fejlett országokra jellemző, hogy az állampolgárok segítik az idegeneket, pénzt adományoznak.)
