Varró László szerint a technológiai váltás egyik kritikus eleme az áram tárolásának kérdése. Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás partnere szerint a paradigmaváltásra a növekvő energiaárak és a szén-dioxid kvóta emelkedő ára kényszeríti majd az üzleti szférát.
Varró szeint van olyan áramcég Magyarországon, amelynek vezetője arról beszélt, hogy az energiapiaci szereplők rövid időn belül rákényszerülnek az intelligens hálózat és mérőeszközök használatára a járulékos előnyök miatt: a cégeknek könnyebb felderíteni a lopásokat, a fogyasztót pedig segíti abban, hogy optimálisan használja az energiát, és így kevesebbet költsön rá.
A legnagyobb megtakarítás
Magyarországon az ipar egyébként nem áll olyan rosszul a szén-dioxid kibocsátás tekintetében: az egy kilojoule-ra jutó kibocsátás a nyugat-európai átlag alatt van. Ez persze az atomerőműnek is köszönhető - fűzte hozzá magyarázatként. Valójában a lakossági fűtésben van nagyobb lehetőség megtakarításra.
A Mol minden beruházási döntésébe beárazza a növekvő szén-dioxid kvóta árát, és sokat költ a kutatás-fejlesztésre. A stratégiai igazgató az egyetemekkel szoros együttműködést említette példaként, aminek eredménye két szabadalmaztatási fázisban lévő projekt. Az egyik a második generációs biodízel-termelés, aminek lényege, hogy a korábbinál kisebb mezőgazdasági területen kisebb energiafelhasználással állítják elő. A másik felfedezés a műanyaghulladék üzemanyaggá alakítása.
Az energiainfo.hu és a KPMG közös elemzése szerint az energetikai cégek nem kaptak világos iránymutatást a koppenhágai klímacsúcson a következő évek klímapolitikájára vonatkozóan. Ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben meghozott helyes döntések versenyelőnyt biztosítanak számukra. A nagyon tőkeigényes energetikai befektetőknek 20-30 évre szóló tervet kell készíteniük, miközben a szabályok folyamatosan változnak - olvasható az elemzésben.
