Ilyen a válság kezdete óta nem volt

Márciusban a GKI konjunktúraindexe megközelítette - a fogyasztói bizalmi index meg is haladta - a válság előtti utolsó „békehónap", 2008 szeptemberének szintjét. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint márciusban az üzleti szektorban és a fogyasztók körében is markánsan folytatódott a várakozások 2009 májusa óta tartó javulása.

2010. március 23.

Piac&Profit

Elégedettek a cégek a Bajnai-kormánnyal

Az elmúlt évet értékelve a cégek összességében elégedettek a Bajnai-kormánnyal, mely bátor lépéseket tett – derül ki a Figyelő és a Straketing felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint a kormány nagyrészt olyan döntéseket hozott melyekkel ők is egyetértenek. Szintén többségben vannak azok, akik szerint a kormány alapvetően az ország érdekeit tartotta szem előtt és javította az ország nemzetközi megítélését. A kormány intézkedései közül pozitív visszhangot kapott többek között a vállalkozások bérterheit érintő járulékok csökkentése, az SZJA változtatása, illetve a munkahelymegőrző támogatások biztosítása. Negatívan értékelték viszont az ÁFA 20-ról 25%-ra emelését, a béren kívüli juttatások megadóztatását és a jövedéki adó emelését. A szuperbruttósítás, a vagyonadó bevezetése, a társasági adót érintő döntések, a nyugdíjat és szociális kiadásokat érintő megszorítások és a banki hitelnyújtás szabályozása vegyes fogadtatásban részesült.

Az üzleti szektor várakozásainak kedvező változása kizárólag az ipari bizalmi indexnek köszönhető, amely nemcsak kiugróan emelkedett, de hosszú távú átlaga fölé is került, amire utoljára 2008. májusában volt példa. Javult az elmúlt és a következő időszak termelésének, a rendelésállománynak a megítélése, kisebbnek érezték a válaszolók a saját termelésű készletek nagyságát is. Erősödött az ipari cégek beruházási hajlandósága is.

Az építőiparban viszont negyedévnyi javulás után ismét romlottak a várakozások. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése ugyan kissé javult, de a rendelésállományra vonatkozó helyzetértékelés romlott februárhoz képest. A kereskedelmi és szolgáltatási bizalmi index márciusban stagnált, az elmúlt évben mindkettőre a hullámzás volt jellemző. A kereskedelemben romlott az eladási pozíció megítélése, miközben a rendelésekre vonatkozó várakozások valamint a készletszint megítélése enyhén javult. A szolgáltatóknál az üzletmenet megítélése kedvezőbb lett, a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások azonban kissé rosszabbak lettek.

Egyre kevésbé félünk a munkanélküliségtől

Az iparban márciusban már többen számítottak áremelkedésre, mint csökkenésre, az építőiparban viszont változatlanul a csökkentésre számítók vannak nagy többségben, főleg a magas-építőiparban. A szolgáltatók enyhe árcsökkenést vetítenek előre. A fogyasztók inflációs várakozása márciusban nem változott.

A foglakoztatási kilátások az iparban, az építőiparban és a szolgáltatók körében is romlottak februárhoz képest, a kereskedelemben viszont tovább javultak; itt a csökkentést tervezők már csak 2 százalékponttal voltak többen a bővítésen gondolkodóknál. A fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is jelentősen csökkent.

Van már lehetőség félretenni

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban javult az előző hónaphoz képest, a lakosság körében pedig kifejezetten látványos a változás.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult, s most márciusban különösen nagyot ugrott. Immár meghaladja a válság előtti szintet, igaz, Magyarországon ez a szint is nagyon alacsony volt. Lényegesen kedvezőbb lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó véleménye, a közeljövőben várható megtakarítási képességüket azonban nem sokkal látták kedvezőbbnek a válaszolók, mint februárban.

Régiós összehasonlítás

Közép-Európában a csehek látják a legsötétebb színekben gazdaságuk helyzetét - derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet készített Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. A februárban publikált kutatás szerint a cseh gazdaság helyzetét a megkérdezett cseh állampolgárok majdnem 70 százaléka minősítette rossznak, míg Szlovákiában ez az arány meghaladta a 60 százalékot. Magyarországon a megkérdezettek nem egészen 60 százaléka vélte úgy, hogy rossz helyzetben van az ország gazdasága. A legkevésbé kritikusak a lengyelek voltak, ahol csak a megszólított személyek 35 százaléka állította, hogy az ország gazdasága rossz állapotban van. Ugyanakkor a lengyelek több mint 20 százaléka azt nyilatkozta, hogy az ország gazdasága jó állapotban van. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában ez az arány mindenütt öt százalék alatt maradt. Nagyon jó minősítést a gazdaságnak senki sem adott egyetlen országban sem. Ami a jövőt illeti a legnagyobb pesszimizmus Magyarországon mutatkozott: a megkérdezettek több mint 40 százaléka helyzetének romlására számít. Szlovákiában ez 36 százalék, Csehországban 25 százalék, míg Lengyelországban 12 százalék. Ugyanakkor minden országban nagyjából 20 százalék optimista, s úgy véli, szebb lesz a jövő, javulni fog anyagi helyzete.

Véleményvezér