„Út a gazdasági semlegességhez” – keleti vagy nyugati nyitás?

A 2010-es választásokat követően a kormány meghirdette (a sikertelen déli, arab stb. mellett) a keleti nyitás politikáját. Ennek keretében a magyar adófizetők pénzéből kínai és orosz gigaprojektek valósulnak meg Magyarországon, például a Paksi Atomerőmű bővítése (4-5 ezer milliárd Ft), a Budapest-Belgrád vasútvonal (700 milliárd Ft), vagy újabban a Fudan egyetem budapesti campusa (540 milliárd Ft).

A politikai kommunikáció az új, távoli piacokra menő exporttól hangos, a média is inkább felkapja, ha egy-egy egzotikus országba jutnak el a magyar termékek. Pedig hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei még mindig az uniós országok, és súlyuk továbberősödik. A déli nyitás csalódást okozott, Japán felé azonban meglepően nagy mértékben bővült a kivitelünk az elmúlt években.

Sikerül értékesíteni a tavalyi rekordtermést, a kiváló termények és a magyar agrárdiplomácia sikere az egyre bővülő agrárexport. Mezőgazdasági termékeinknek van piaca, legfőképp a gabonafélék eladása nőtt 2017 első öt hónapjában.

A csatlakozási okmányok átadásával és az első tőkerészlet átutalásával Magyarország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a pekingi székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény Koreában zajló éves közgyűlését követően.

A magyar vállalatoknak meg kell találniuk a módot arra, hogy betagozódjanak a világkereskedelem átrendeződésébe, és hogy részesüljenek Ázsia fejlődéséből – mondta az Atradius hitelbiztosító országigazgatója az első Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián.

Bahrein után heteken belül két kereskedőházi partnerirodát is nyit – Ománban, illetve Katarban – a magyar állammal karöltve az Insomnia Middle East Kft. – tudta meg a Piac & Profit.

Kínába készül a hungarikummá is választott KÜRT adatmentés. Akár tízszeres kapacitásnövelés is szükségessé válhat, ha az új, exportra alapozott stratégia a tervek szerint halad.

Az Európán kívüli területekre koncentrál továbbra is a kormányzati exporttámogatási politika. De hova és mivel fordulhatnak a külpiacra lépést tervező kkv-k? A minisztérium és az EXIM szakemberei foglalták össze a Piac & Profit konferenciáján.

Miközben a növekedésorientált vállalatokat érő nemzetközi gazdasági kihívások és főbb tényezők folyamatosan változnak, a közép-vállalatok mégis döntő szerepet játszanak a globális gazdaság fejlődésében. A nemzetközi növekedésnek nem kell feltétlenül új kontinensre kiterjedőnek lennie, sok esetben szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlét növelése. Döntő fontosságú a sikeres növekedéshez a piaci sajátosságok feltérképezése és megértése, amelybe a működési modell, a helyi kereslet, a szabályozás, és a kulturális közeg ismerete is beleértendő. A devizakockázatok, a szellemi tulajdon és a márkajegyek védelmének ismerete is kritikus kérdést jelent – emeli ki az RSM globális reálgazdasági felmérése.

Ultrahőkezelt tejet és savóport szállíthatnak a kínai piacra a magyar feldolgozók, ha sikeresen zárul az októberi átvilágítás - közölte az MTI.

Óriási piac, hatalmas lehetőségek, korrekt üzleti partnerek és komoly kockázatok jellemzik a kínai terjeszkedést, de megfelelő felkészüléssel a kockázatok jelentős része kivédhető – figyelmeztettek a szakemberek a ChinaCham által szervezett üzleti klubon.

Megnyílt a negyedik alkalommal megrendezett China Smart Expo kiállítás kedden Budapesten.

Minden nehézség ellenére is érdemes lehet az Unión kívüli exportpiacokkal próbálkozni az Unió friss, a globális export foglalkoztatására és bevételekre gyakorolt hatását elemző tanulmánya szerint.

A keleti, illetve az újabban hangoztatott déli nyitás még jóakarattal is csak félsikernek nevezhető, a cégeknek azonban mégis „kinyílt a csipája”, egyre több vállalkozás gondolkodik külpiaci terjeszkedésben. Azonban amilyen nagy lehetőségek rejlenek a külföldi piacokon, éppolyan nagyok a veszélyek is.

A kormány már évek óta dolgozik a keleti nyitáson, de ha nem a megfelelő terméket és nem a megfelelő kommunikációval visszük Kínába, ne számítsunk sikerre. A Piac&Profit konferenciáján szakértők összefoglalták, hol állunk most és mi az, amire mindenképpen érdemes figyelni.

Oroszország ideiglenesen megtiltotta a 70 foknál alacsonyabb hőmérsékleten hőkezelt baromfihús és baromfitermékek importját Magyarország egész területéről szerdán, a békési madárinfluenzás eset miatt.

Szükség van keleti nyitásra, hogy Magyarország export-kitettségének kockázatát ezzel is csökkenteni tudjuk, hangsúlyozta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit Piacbővítés exporttal című konferenciáján. Hozzátéve ez közel sem egyenlő a nyugati piacok bezárásával. Milyen exportpiacokra fókuszál a közeljövőben Magyarország?

Gaborone-ban, Botswanában és Pretoriában, a Dél-afrikai Köztársaságban nyitotta meg legújabb képviseleteit a Magyar Nemzeti Kereskedőház, így összesen már négy afrikai piac nyílt meg a magyar exportőrök előtt. Botswanában az üzletkezdési feltételek a legkedvezőbbek a kontinensen, a Dél-afrikai Köztársaság pedig számos potenciális együttműködési lehetőséget rejt.

Szerdán este Rabatban, Marokkóban nyílt meg a legújabb Magyar Nemzeti Kereskedőház, amivel huszonkettőre nőtt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. külképviseleteinek száma. Marokkó Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Afrikában, a húzóágazatot pedig a gépek és szállítóeszközök jelentik.

Megnyílt az út a magyar marhahús Kínába irányuló exportja előtt. Az úgynevezett marhahús-protokoll mostantól lehetővé teszi a magyar tőkehús szállítását a kínai piacra. Folyamatban van a sertéshús készítmények és a baromfitermékek engedélyeztetése is.

Újabb nyugat-balkáni országban, ezúttal Montenegróban kezdte meg működését a legújabb relációs kereskedőház. A Magyar Nemzeti Kereskedőház célja, hogy növelje nyugat-balkáni exportpozícióját és megerősítse a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat, elősegítse a kölcsönös gazdasági növekedést.

Szeptember 25-én Örményországban kezdte meg működését a legújabb relációs kereskedőház, amelyik immár a tizenötödik a külképviseletek sorában. A megnyitót rendkívül nagy érdeklődés fogadta, a magyar résztvevők mellett mintegy 40 örmény cég és a helyi média számos képviselője megjelent.

Ki gondolná, hogy az orosz strandokon láthatjuk kézzelfogható jelét a keletre irányuló magyar export növekedésének? Egy magyar cég jóvoltából hamarosan magyar bikiniben jöhetnek szembe az orosz lányok a strandokon.

Kínában évekig tartó kitartó munkára is szükség lehet, mire aláírás kerül egy szerződésre. Aki viszont jó partnernek bizonyul a kínai üzletfelek szemében, hosszú időre megtalálhatja a piacát.

A kínai gazdaság több területén is látványos visszaesés tapasztalható, így a szakértők szerint már csak óvatosan érdemes a távol-keleti országba exportálni. Németországban viszont idén felpöröghet a gazdaság, bizonyos szektorokban a magyar exportőröknek kifejezetten jó éve lehet.

Nem könnyű, de érdemes Kínába exportálni – hívták fel a szakértők a figyelmet a CECZ, aPiac & Profit és a ChinaCham Hungary közös rendezvényén. Ugyan a gazdaságpolitika már sok akadályt eltakarított a magyar cégek útjából, de kulturális különbségek és a finanszírozási nehézségek még mindig komoly kihívást jelentenek a magyar exportőrök számára.

Önálló nemzeti standdal és 13 magyar cég részvételével képviselteti magát hazánk a FOODEX 2014 mezőgazdasági nyersanyag, italáru és élelmiszeripari kiállításon, Tokióban.

A magyar kkv-k számára ugyan komoly lehetőségeket tartogatnak a külpiacok, azonban fel kell venniük a versenyt nem csak hazai konkurenseikkel, hanem más országok cégeivel is. A hazai kkv-kat több szervezet is segíti azonban, hogy ne kerüljenek versenytársaikkal szemben hátrányba – hangsúlyozták előadók a Piac & Profit és a BKIK által szervezett konferencián.

Több mint 120 üzletember kísérte el Orbán Viktor miniszterelnököt hivatalos kínai útjára, hogy ott hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki a távol-keleti országgal. Összesen 19 megállapodást jött létre a kormányzat, a magyar cégek és a kínai partnerek között.

Indiai üzleti központ nyílt Budapesten, az ázsiai ország nagykövetségének épületében. Az eseményen Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke kiemelte: a központ hidat jelent Magyarország és India vállalatai között.

Feltörekvő, fiatal magyar vállalkozások mutatkoztak be fejlesztéseikkel pénteken a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Információs Központjában.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) az államigazgatás modernizálására, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exportjának támogatására a magyar állam számára 50 millió eurós, míg a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt. Az erről szóló szerződéseket pénteken írta alá Baranyay László, az EIB alelnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében japán nagyvállalatok képviselőivel találkozhattak magyar cégek, amelyek így a távol-keleti vállalatok beszállítóivá válhatnak.

A magyar vállalkozások látványosan nyitottabbak, egyre nagyobb reménnyel fordulnak a keleti piacok irányába, ugyanakkor felkészültségük még komoly kívánnivalókat hagy maga után.

Budapest - Szingapúri – magyar üzletember találkozót szervezett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Singapore Business Mission, Tony Tan Keng Yam szingapúri elnök hivatalos magyarországi látogatásához kapcsolódóan.

A keleti irányú üzletfejlesztési lehetőség sok magyarországi cég számára jelenthet komoly növekedési potenciált, ha alkalmas koncepcióra építi terméke bevezetését.

Gyakran adóparadicsomként emlegetik Szingapúrt. Az Oroszlánvárosban ugyanis az adózási és pénzügyi környezet egyedülálló a helyi cégek számára.

Külgazdasági szakdiplomaták szerint az eladható termék mellett helyismeretre és megbízható partnerre is szükségük van a hazai vállalkozóknak ahhoz, hogy sikeresek legyen a külföldi piacon.

Magyarország kiemelt vendége a szerdán megnyílt Arany Ősz - 2013 oroszországi élelmiszeripari kiállításnak. A magyar pálinkát és a magyar konyhát Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is kipróbálta.

Együttműködési megállapodást kötött egymással a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a ZTE telekommunikációs cég. A most induló beruházás egymillió eurót tesz ki, ezt a jövőben tízmilliós nagyságrendűvé tervezik bővíteni.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Tunéziai–Magyar Üzleti Tanács Tunéziai–Magyar Üzleti Fórumot szervezett. Az eseményen részt vett Abdelwaheb Maatar, a Tunéziai Köztársaság kereskedelmi és kézműipari minisztere is a kétoldalú üzleti kapcsolatok elősegítése, valamint a Magyarország és Tunézia közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítése céljából.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a Szlovén Köztársaság budapesti Nagykövetségével és a Szlovén–Magyar Üzletemberek Egyesületével együttműködve 2013. szeptember 18-án szlovén–magyar üzleti fórumot szervezett.

Noha keleten mindig is sokra becsülték a magyar élelmiszereket, a rendszerváltás után nem sikerült bővíteni ezt a hagyományosan kedvező relációt export tekintetében. A következő években még ennél is nagyobb lehetőség kínálkozik a magyar élelmiszeripar számára.

2013. szeptember 12-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ASEAN Üzleti Fórumot és üzletember találkozót szervez a kamara székházában. A fórum szervesen illeszkedik a BKIK, a Külügyminisztérium és a Külügyi Intézet által szervezett tavaly október 11-ei ASEAN Awareness Forum sorába.

Üzleti szokások és lehetőségek az Öböl-menti arab országokban címmel 2013. szeptember 3-án a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) információs napot szervezett az arab országok iránt érdeklődő magyar cégek számára.

Ismét várják a különböző szektorokban tevékenykedő kis-és középvállalatok jelentkezését az EU Gateway programja kiírásaira. A program segítségével a magyar kkv-k a japán és koreai piacokra törhetnek be.

Magyar élelmiszereket árusító bolt nyílt Moszkvában Paprika néven, a tervek szerint egy éven belül 10-15 üzletből álló hálózat jön létre Oroszországban - mondta az átadó rendezvényen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.