Fő szabály szerint a háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított 10 éven át tartoznak a kedvezményes szaldó elszámolásba. A kapcsolódó rendelkezések módosításával ez az időtartam a 2024 elejét követően betáplálási korlátozással érintett napelemek esetében a zárolás feloldásától számítandó. A változás a kiserőművek töredékét érinti csupán, de bevezetésének köszönhetően tulajdonosaik sem szenvednek gazdasági hátrányt az élet- és vagyonvédelmi okokból, az elosztók javaslatai szerint indokolt zárolások miatt – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A tárca közleménye szerint a hazai időjárásfüggő megújuló beépített teljesítmény idén februárban meghaladta a 8000 megawattot. Naperőművekből az ipariakkal együtt már több mint 300 ezer üzemel Magyarországon. Márciusban a többnyire családi házak tetején működő háztartási rendszerek darabszáma önmagában is túllépheti e mérföldkövet. Az összes naperőművi kapacitás négyötöde 2020 óta épült ki hazánkban. E gyors bővülésnek köszönhetően tavaly a legmagasabb európai arányt produkálva a belföldi áramtermelés negyede származott napenergiából.
A minden várakozást felülmúló lendületű felfutás ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket. Az áramhálózat csak folyamatos korszerűsítések árán tarthat lépést az új termelők és betáplálási igények tömeges megjelenésével. Korábban, 2022 őszétől az új háztartási erőművekre általános jelleggel előírt betáplálási korlátozás segítette a felzárkózást. 2024 elején, a bruttó elszámolás uniós elváráson alapuló bevezetésével egyszerre az ország túlnyomó részén fel lehetett oldani a zárolást. Az átmeneti intézkedés részleges fenntartásának hiányában akár életveszélyes üzemállapotok állhatnának elő. A feszültségingadozások a napelemes rendszer és egyéb érzékeny berendezések, elektronikai eszközök meghibásodásához vezethetnének.
