A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016 év végi adatai szerint az export 79 százaléka az unió tagállamaiba megy, az import 78 százaléka onnan érkezik, és az előző évhez képest a régió szerepe erősödött a kereskedelmi forgalmunkban. Az EU-n kívüli országokba irányuló exportunk is nőtt 1,6 százalékkal, az import azonban három százalékkal mérséklődött 2016-ban 2015-höz képest.
Ausztriával – a másik, hagyományosan jelentős kereskedelmi partnerünkkel – viszont csökkent a kereskedelmi volumenünk: 2014 óta a behozatal százmilliárd forinttal, a kivitel pedig összességében mintegy 50 milliárddal esett vissza. Nyugati szomszédunk azonban a kivétel, hisz csaknem az összes többi uniós országgal bővült a kereskedelmi forgalmunk. Románia és Szlovákia a harmadik és a negyedik legfontosabb exportpiacunk, olyan országokat maguk mögé szorítva, mint az Egyesült Államok és Kína.
2014–2016 jó időszaka volt a cseh–magyar kétoldalú kereskedelemnek is: nőtt a cseh import volumene, de a magyar export is mintegy 200 milliárd forinttal bővült. A közép-kelet-európai régió országain kívül Svédország is feljövőben van: 2014 óta csaknem százmilliárd forinttal nőtt az ide irányuló magyar export.
A legjobb és a legrosszabb mérleg
Romániával szemben az egyik legjelentősebb a kereskedelmi különbözetünk: tavaly év elejére az ott eladott magyar áruk értéke elérte az 1449 milliárd forintot, miközben Magyarországra 796 milliárd forintnyi román termék érkezett.
Ennél is jobban billen a magyar–kínai kereskedelmi mérleg, Kína javára. A távol-keleti ország a magyar piac negyedik legnagyobb exportőre, az ide érkező áruk 5,3 százaléka származik kínai cégektől (2016-ban 1367 milliárd forint). A Kínába irányuló magyar export ennek a felét sem teszi ki: tavalyelőtt 631 milliárd forint volt. Jóllehet, ez a 2014-es 494 milliárd forinthoz képest nagy ugrás, az export körülbelül 90 százaléka a Magyarországon lévő multiknak – külföldi tulajdonú autó- és gyógyszergyáraknak – köszönhető az Indexen megjelent írás (Magyarország lett Kína kapuja, csak Kína nem tud róla) szerint. Kínában, úgy tűnik, a magyar ételeknek van a legnagyobb keletjük: tavalyelőtt az élelmiszerexport volumene több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt, a legnagyobb értékben azonban továbbra is autókat és autóalkatrészeket importál Kína Magyarországról a The Observatory of Economic Complexity adatai szerint.
A legnagyobb visszaesések
2015-ig dinamikusan növekedtek a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok: 2005-től kezdve a magyar export a sokszorosára emelkedett, jelentős orosz befektetések érkeztek hozzánk, és a nálunk felhasznált energiahordozók nagy része is Oroszországból származik. A felívelésnek azonban véget vetettek a 2015-ös szankciók, amikortól a behozatal és a kivitel is jelentősen csökkent, előbbi kevesebb, mint a felére esett vissza. A közeljövőben is inkább a csökkenés lesz jellemző: a kormány nemrég új gázimport-útvonalakról tárgyalt a balkáni államokkal, Orbán Viktor egyenesen az orosz energiamonopólium végét emlegette. Kérdés, hogy a Paks2-beruházás képes lesz-e felpörgetni a kétoldalú kereskedelmet.
2017 talán legnagyobb külkereskedelmi kudarca a déli nyitás bukása és az ottani kereskedőházak bezárása volt. Az afrikai és dél-amerikai kereskedelmi központokat 2015-ben adták át. Elsődleges céljuk a magyar export segítése volt az eddig nagyrészt érintetlen országok felé. Ezek azonban nem hozták meg a kívánt eredményt, a fenntartásuk viszont mintegy 36 millió forintba került havonta. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezért tavaly decemberi hatállyal megszüntetett öt kereskedőházat Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában.
Ennél is súlyosabb volt a visszaesés Nigériában – 2013 óta harmadára esett vissza a magyar export volumene –, és jelentős volt Brazíliában is, ahová 25 milliárd forinttal kevesebb értékben szállítottunk. A déli nyitás sikeresebbnek bizonyult Etiópiában: itt három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kivitel, azonban az itteni kereskedőház sem kerülhette el a bezárást.
Meglepő eredmények
Keveset emlegetik, de az utóbbi években jelentősen nőtt a Japánba irányuló magyar export. Bár a külkereskedelmi mérlegünk továbbra is negatív, 2014 óta több mint 60 milliárddal emelkedett az ide irányuló magyar kivitel. Ahogyan más távoli országokba, ide is autókat és egyéb gépeket szállítottunk a legnagyobb volumenben. A japánok viszont a legtöbb országnál jóval nagyobb arányban importálnak magyar élelmiszereket, azon belül elsősorban disznóhúst. A 2000-es években a felkelő nap országában prémiumtermékké vált a magyar mangalica és a téliszalámi. 2017 augusztusában Akisino japán herceg és lánya, Mako hercegnő Magyarországra érkeztek néhány napra. A magánlátogatás során sertésfarmokat és állattenyésztő telepeket is felkerestek, így elképzelhető, hogy Japán a jövőben is jó felvevőpiaca lesz a magyar élelmiszereknek.
Magyarország kihasználatlan, atipikus piaca India. A világ második legnagyobb országa, az egyik legjelentősebb feltörekvő gazdaság a 14. az importőrök sorában az OECD adatai szerint, az exportok volumenét tekintve viszont csak a 18., azaz India elsősorban felvevőpiacként erős. Ennek ellenére a magyar exportcégek nem igazán tudták kihasználni ezt a piacot: az utóbbi években az Indiába irányuló exportunk mértéke hullámzó volt, 2011-ben még 96 milliárd forintnyi árut szállítottunk, 2016-ban már csak 52 milliárd forintnyit. Főleg gázturbinákat és motorokat adtunk el a távoli piacon, és keresettek voltak a Magyarországon gyártott antibiotikumok és számítógépek is. 2016-ra a külkereskedelmi mérlegünk negatív lett: 107 milliárd forint értékben importáltunk, főleg gyógyszereket és vegyipari cikkeket, irodai és elektronikai felszereléseket.