„Ne Kína legyen az első” – hangsúlyozta Takács Zsolt, a Cecz kft. ügyvezető igazgatója a China Smart Expo keretében, a ChinaCham kínai–magyar kereskedelmi kamara által szervezett üzleti klubtalálkozón. Habár a kínai piac óriási lehetőségeket kínál a magyar cégeknek, a szakember szerint csak a felkészült, jelentős külkereskedelmi tapasztalattal rendelkezőknek érdemes ezen a hatalmas piacon próbálkozniuk. „Ha csak a vámügyintézőtől tudjuk, mi az a »paritás«, akkor NE próbálkozzunk Kínában üzletelni. És még ha profik vagyunk is, vegyünk igénybe szakértői segítséget – hangsúlyozta a szakember, majd kiemelte: – Ezzel ugyanis elkerülhetjük nemcsak azt, hogy többször kell ugyanannak a tárgyalási körnek nekifutnunk, hanem azt is, hogy esetleg belefutunk egy kellemetlen helyzetbe.” (Az a magyar vállalkozás, amelyik külföldi terjeszkedésben gondolkodik, most élete üzletét kötheti meg!)
Nem arról van szó, hogy a kínai partnerek mind csalók lennének, hanem arról, hogy az elképesztő méretbeli különbségek miatt könnyen hátrányba kerülhetünk. „Sanghaj mellett van egy kisváros és annak egy kerülete, ahol háromezernél is több bútorgyár működik, kevesebb, mint negyven négyzetkilométeren” – érzékeltette a különbségeket Takács Zsolt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy megfelelő felkészüléssel elkerülhető, hogy veszteséggel zárjuk első üzleteinket.
Tanácsként hangsúlyozta, hogy semmiképpen ne becsüljük alá a hely- és a nyelvismeret szükségességét. „Még ha az üzleti partnerünk beszél is angolul, a repülőtéri taxisofőr biztosan nem fog. Érdemes professzionális tolmácsot keresnünk, hiszen ha szakmai kérdéseket kell lefordítaniuk, akkor az átlagos nyelvismeret nem lesz elég – és ezzel a partnerünkre is rossz benyomást teszünk” – mondta a CECZ kft. ügyvezetője, aki szerint alapvetően fontos, hogy a kulturális különbségek terén is kiokosítsuk magunkat.
Tonnányi szakirodalom foglalkozik azzal, mennyire eltérőek az ázsiai üzleti szokások az Európában vagy épp a tengerentúlon megszokotthoz képest, milyen apró részletekre kell odafigyelni, ha sikeres üzletet szeretnénk kötni kínai partnereinkkel. Az eltérő üzleti kultúra, az elosztási csatornák és a fogyasztási szokások azok a jellemzők, amelyekre kiemelten figyeljünk a sikeres gazdasági kapcsolat érdekében. Hogy mire kell ügyelnünk a kulturális különbségek területén, arról itt olvashat részletesebben!
Külön nehézséget okozhat az üzleti partnerek megtalálása. „Nincsenek olyan adatbázisok, ahol a potenciális partnerek ki lennének listázva, ezért bizony érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi kamarákkal, esetleg ellátogatni a vásárokra, és persze az interneten keresztül megkeresni a potenciális partnereket” – emelte ki.
Mindenképpen világítsuk át a potenciális partnereket. Ne higgyünk el semmit bemondásra, tájékozódjunk a cég jogállásáról (van-e importengedélye, disztribútori engedélye stb.), a pénzügyi hátteréről, ellenőrizzük a cég papírjait. Ne higgyük el, amit a cég állít önmagáról, és mindig tegyük fel a kérdést: nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen?” – mondta Takács Zsolt.
Tevékenységi engedély
Speciális engedélyek: (földhasználati engedély, telephely-használati engedély, szabadalmi tulajdont alátámasztó tanúsítványok stb.)
Cégbélyegző
Pénzügyi helyzet (hitelígérvény, tőke ellenőrzése, pénzügyi kimutatások, hitelállomány, bankszámlaadatok)
Online ellenőriznünk kell a cég létezését, ez az alapvető eljárás. De nem minden cég szerepel az állami adatbázisban, és nem is mindig valós az információ. Azt is fontos tudni, hogy a cég angol neve nem számít hivatalosnak, csak a kínai karakterekkel, kínai nyelven leírt név. Ezért a szakember szerint inkább érdemes egy tanácsadót keresni, vagy egy helyi ügyvédet is megbízni, hogy világítsa át a céget.
Sok minden van, amit viszont személyesen is megtehetünk, mindenképpen ellenőrizzük a működési körülményeket. „Látogassunk el a cég telephelyére, nézzük meg, létezik-e valóban a szervezet, milyen a helyszín, a tisztaság, milyen körülmények között dolgoznak az alkalmazottak” – hívta fel a figyelmet Takács Zsolt, külön kiemelve, hogy beszélgessünk is a dolgozókkal, és győződjünk meg róla, hogy értik a folyamatok lényegét. „Ez tréfásan hangzik, de nem az, én is jártam már olyan sörgyárban, amelyen látszott, hogy csak arra a napra kapcsolták be és állították be a munkásokat, amelyen mi megtekintettük” – mesélte.
Fontos, hogy mi magunk is ellenőrizzük a tagságot hivatalos szerveknél, vegyük fel a kapcsolatot a helyi kamarával, tájékozódjunk a partnerünk felől. Viszont ha mindent rendben találtunk, akkor neki kell feküdnünk a szerződésnek, és itt is lehet jó néhány buktató.
Mire ügyeljünk a szerződésnél?
Takács Zsolt szerint tévhit, hogy Kínában csak kínaiul lehet szerződést kötni: ott is érvényes, hogy az alapvető európai szerződésformák elfogadottak, sőt, nem is érdemes olyan partnerrel szerződést kötnünk, amelyik erre nem hajlandó. „Ugyanakkor fontos, hogy ne írjuk alá, ha nem vagyunk teljesen biztosak a szerződésben foglaltakban, és jó, ha a másik fél írja alá előbb” – emelte ki az ügyvezető.
Járjuk körül alaposan az árat (mikor teljesített a szállítás, devizanem, fizetési határidők,stb.). A szerződés nyelve legyen angol, nézzük meg a szállítási kondíciókat! Milyen módon rögzíti a szerződés a rendelésmódosítási, -teljesítési problémák kezelését. Hogyan történhet a szerződés felbontása, milyenek a biztosítékra, a garanciára, a titoktartásra vonatkozó kitételek, és melyik ország jogrendszere szerint történik az eljárás, illetve hol lesz a választott bíróság a vitás kérdések kezelésére.