Az utóbbi időszakban fókuszba kerültek a megtakarítások. A tavalyelőtti extrém infláció miatt sokan vészüzemmódra kapcsoltak – azaz számos háztartás kénytelen volt hozzányúlni a korábban felhalmozott tartalékaihoz –, ám a múlt év már kedvezőbben alakult, hiszen a lelassuló infláció és az átlagfizetések emelkedése pozitív tartományba húzta a reálbéreket, így megindulhatott a tartalékok feltöltése.

A legfrissebb K&H ifjúsági index azt vizsgálta, hogy a 19-29 évesek – dolgozók, diákok és más inaktívak – közül mennyien rendelkeznek tartalékkal, annak mekkora az összege, valamint, hogy mennyi időre elég a megspórolt összeg. Az eredmények felemásnak mondhatóak.

100 ezer forint alatt

A kutatás szerint sok fiatalnak egyáltalán nincs megtakarítása, arányuk 43 százalékot tett ki a múlt év utolsó negyedévében. Ezzel szemben 57 százalékuk rendelkezik megspórolt pénzzel, de ezen belül nagy a szórás: 17 százalékuk kevesebb mint 100 ezer forintról számolt be, 11 százalékuk 100-249 ezer forintról beszélt.

A fiatalok kevesebb mint negyede, konkrétan 23 százaléka tud felmutatni 500 ezer forintnál nagyobb összeget, míg 9 százalékuk nyilatkozott 2 millió forint feletti tételről. Ha a számításba nulla forinttal belevesszük a félretett pénzzel nem rendelkezőket, akkor 669 ezer forintos átlagos megtakarítási összeget kapunk.

Hány hónap?

A megtakarítások alakulása alapján nem meglepetés az, hogy sok fiatal viszonylag rövid ideig tudna megélni a megspórolt pénzből, ha esetleg nem lenne bevétele. A kutatás szerint jövedelem nélkül még a megtakarítással rendelkezők 34 százaléka is mindössze egy hónapig tudna megélni, 23 százalékuk maximum három hónappal számolhat, 17 százalékuknál ugyanez az időtáv legfeljebb hat hónap lehet – tehát a többség fél évnél tovább semmiképp sem tudna megélni bevétel hiányában. A másik oldalt képviseli az a 10-10 százalék, akik legfeljebb 1 évig vagy több mint 1 évig tudnák finanszírozni az életüket.