Vanek Balázs szerint ezért is fontos a keleti nyitás és az, hogy ne legyen túlsúlya az autógyártásnak a magyar exportban. Az országigazgató emlékeztetett arra, hogy amíg 1950-ben a világ GDP-jének 10 százalékát állították elő Ázsiában, ez 2050-re eléri az 50 százalékot. „Eltolódnak a nemzetközi súlypontok Kelet felé, a nemzetközi nagyvállalatok Ázsiába, Indiába és a csendes-óceáni térségbe telepítik a központjaikat, és új kereskedelmi folyosók alakulnak ki. Emellett erősödik az ázsiai térség belső kereskedelme, 2030-ra a világkereskedelem 40 százaléka Ázsiában zajlik majd, és ez óriási kihívást jelent az európai, így a magyar exportőröknek is” – mondta a hitelbiztosító vezetője. Az Atradius adatai szerint nehezíti a helyzetet, hogy míg korábban egyfajta ciklikussághoz kötődnek a gazdasági válságok, a jövőben egyes sokkok – a szíriai polgárháború, a menekültválság vagy a klímaváltozás hatásainak kezelése – okozzák majd a recessziót.
„A 20 ezer milliárdos különbözet azt mutatja, hogy kinyílt az olló a kkv-k és a nagyvállalatok finanszírozása között. Az utóbbiak a hitelkínálat szűkülését könnyebben viselték, és az anyacégeikhez, illetve külföldi bankokhoz fordultak hitelért. Ezzel szemben a magyar tulajdonú kkv-k magyar banki finanszírozásra szorulnak, hiszen őket sújtotta leginkább válság, ezért lényegesek azok a jogi eszközök, amelyek a kkv-szektort segítik” – mondta a helyettes államtitkár.
