Ez utóbbi kettő egyikéről sem készült hatásbecslés, s a háztartásonként 310 ezer forintba kerülő két beruházás a soha meg nem térülő beruházások közé kerül majd. Annak érdekében, hogy kiderüljön, más területeken sikeresebb-e a program, a GKI megvizsgálta az exportra és a működő tőke bevonásra (FDI) gyakorolt hatást is. Az export mutatja meg, hogy a magyar vállalkozások számára létrejött-e új felvevőpiac, az FDI pedig azt, hogy sikerült-e új termelő kapacitásokat, munkahelyeket létrehozni Magyarországon.
Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a magyar export legnagyobb felvevő piaca Európa, az exportunk 90 százaléka ide irányul és csupán 5 százalék irányul Ázsia felé. A keleti nyitással kapcsolatban 2020 novemberében a kormány bejelentette, hogy az elmúlt 10 évben sikeres volt a program, és 25 százalékkal nőtt a kereskedelem a régióval. Ez nem támasztja alá a program sikerességét, mivel 2014-től a teljes magyar export növekedése is 25 százalékos volt.
A program keretében a legfontosabb szövetségesünknek Kína lett kikiáltva, de ahogy az ábrán is látható az export mértéke 2014 óta átlag alatt, csupán 12 százalékkal nőtt. A másik fontos szövetséges, Oroszország felé pedig egyenesen (22 százalékkal) csökkent a magyar export. Ennél nagyobb mértékű csökkenés csak Afrika és Brazília felé történt. Szintén fontos kiemelni, hogy a 2014 óta keletkezett export növekmény 87 százalékát az EU28 országai, 8 százalékát egyéb európai országok, 1 százalékát Kína és 4 százalékát egyéb ázsiai országok tették ki. Ez jól mutatja, hogy menyire elhanyagolható a keleti nyitás valódi hatása.
Ettől függetlenül voltak kisebb sikerek, négy kiemelt ország esetén (India, Malajzia, Tajvan, Koreai Köztársaság) átlagon felüli volt a növekedés (46-65 százalékos) 2014 óta. A jelentős növekedés ellenére ez marginális hatás, mivel ez a négy ország az export piacunk 1,2 százalékát teszi ki.
Összefoglalva, a keleti nyitás nem hozott jelentős felvevőpiacot a magyar cégek számára. Az adatok alapján a program eredménye, hogy az Ázsia felé irányuló export nem növekedett lassabban, mint a teljes magyar export.
