2010-től kezdődően az Európai Unió súlya a termékexporton belül 77 százalékról 81 százalékra nőtt, amihez, ha hozzáadjuk az észak-amerikai (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) 3 százalék alatti részarány majdnem 5 százalékosra történő emelkedését, akkor láthatjuk, hogy a termékexport esetében egy nyugati nyitás ment végbe. Ezzel szemben az Ázsiába történő export részaránya 7 százalékról 5 százalék alá csökkent, egy szintre kerülve a növekvő észak-amerikai exporttal. A gyakran hangoztatott kínai felemelkedés nyoma sem látható a magyar exportadatokon: 2010-től gyakorlatilag stagnálva, a teljes magyar termékexport 0,2-0,35 százalékát tette ki a világ második legnépesebb országa. Nem jobb a helyzet a mára a világ legnépesebb országává váló Indiával sem, ahol 0,4 százalékról 0,3 százalékra csökkent a részarány.
Termékexport földrajzi megoszlása, 2010-2023
A termékexport mellett a szolgáltatásexportot is érdemes megvizsgálni, ugyanis utóbbi szerepe kiemelkedő a külkereskedelmi egyenlegben. Az EU végig 70-73 százalékát tette ki a szolgáltatásexportnak, az Egyesült Államok 6 százalékról 10 százalékra nőtt, míg Ázsia 9 százalékról 7 százalékra csökkent. Habár a szolgáltatásexporton belül a nyugati világ súlya „csak” 81 százalék (szemben a termékexport 85 százalékval), a növekvő részarány itt is a „nyugati nyitás” felé mutat, amit megerősít Ázsia csökkenő súlya. Kína és India csakúgy, mint a termékexport esetében szinte elhanyagolható részaránnyal rendelkezik, előbbi a 2010-es 0,5 százalékról 1 százalékra nőtt, míg India 0,1 százalék körül stagnált.
