Az ATM-ek helyi telepítése jelentős könnyebbséget nyújthat, hiszen lehetővé teszi a mindennapi pénzügyek gyors és egyszerű intézését helyben. Ez különösen előnyös lehet az idősek, valamint azon lakosok számára, akik kevésbé jártasak a digitális banki szolgáltatások használatában. A készpénz helyi elérhetősége számukra alapvető pénzügyi biztonságot jelenthet, hozzájárulva életminőségük javításához és egyensúlyi helyzetet teremthet és megoldás lehet pénzügyi egyenlőtlenségek mérséklése A kormányzati program pozitív hatása lehet a pénzügyi a kisebb településeken élő lakosság eddig jóval korlátozottabb banki szolgáltatásokhoz férhetett hozzá, mint a városokban élők. A bankautomaták telepítésével ez a szolgáltatási szakadék jelentősen csökkenhet, hiszen minden településen legalább egy ATM fog üzemelni. Ez a fejlesztés nemcsak kényelmesebbé teheti a készpénzfelvételt, hanem ösztönözheti a vidéki lakosságot bankszámla nyitására és bankkártya használatára is, így elősegítheti pénzügyi integrációjukat.
Fotó: Depositphotos
Az ATM-ek telepítése és fenntartása jelentős anyagi terhet róhat a kereskedelmi bankokra. Egyetlen ATM telepítési és éves működtetési költsége egyaránt körülbelül 10 millió forint. Ezek a költségek magukban foglalják az infrastruktúra kiépítését, a karbantartást, a biztonsági intézkedéseket és a készpénzellátás logisztikáját. A bankok számára ez különösen problémás lehet olyan kistelepüléseken, ahol alacsony a készpénzfelvételi igény, és az ingyenes készpénzfelvételi szabályok miatt az üzemeltetésből származó bevétel minimális.
Fogyasztói bizalom és készpénzhasználati szokások
A készpénzhez való könnyebb hozzáférés jelentős mértékben hozzájárulhat a vidéki fogyasztók pénzügyi bizalmának erősítéséhez. Egyrészt növeli a biztonságérzetet, hiszen a lakosok úgy érezhetik, hogy bármikor hozzáférhetnek a pénzükhöz. Másrészt, ha az Alaptörvényben is rögzítik a készpénzhez való jogot, az hosszú távú garanciát jelent a készpénzes fizetés lehetőségének fennmaradására. Ez jogi és pszichológiai biztosítékot ad a lakosságnak, különösen azoknak, akik kevésbé bíznak a digitális megoldásokban.
A készpénzhez való hozzáférés intézményi szinten is fontos üzenetet közvetít. Egy helyben elérhető ATM például azt sugallja, hogy a hivatalos pénzügyi infrastruktúra nem hagyja figyelmen kívül a kisebb településeket sem. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik eddig úgy érezték, hogy kimaradnak a modern pénzügyi szolgáltatásokból. Egy egyszerű bankautomata is megerősítheti bennük azt az érzést, hogy részei a rendszernek, ami tovább fokozhatja az intézmények iránti bizalmat.
A készpénzhasználati szokások tekintetében vidéken hagyományosan magas a készpénzes tranzakciók aránya. Minél kisebb egy település, annál inkább előnyben részesítik a lakosok a készpénzt. Az ATM telepítése ilyen környezetben nemcsak fenntartja ezeket a szokásokat, hanem újfajta pénzkezelési lehetőségeket is nyithat. Például, ha a lakosok gyakrabban, de kisebb összegekben vesznek fel pénzt, az tudatosabb költési szokások kialakulásához vezethet. A fokozódó bizalom ugyanakkor új pénzügyi viselkedésformákat is ösztönözhet. Ha az emberek tudják, hogy bármikor készpénzhez juthatnak, bátrabban próbálják ki a bankkártyás vagy digitális fizetési lehetőségeket is. A készpénz ilyenkor biztonsági tartalékként szolgálhat: akik eddig bizalmatlanok voltak az elektronikus fizetéssel szemben, most nagyobb biztonsággal kísérletezhetnek vele, hiszen bármikor visszatérhetnek a megszokott módszerekhez.
Helyi vállalkozások ösztönzése
Az ATM-ek vidéki telepítése közvetlen lendületet adhat a helyi vállalkozásoknak. Ha a lakosok helyben tudnak készpénzt felvenni, nagyobb valószínűséggel költik el azt a saját településükön. Korábban előfordult, hogy a falusiak a legközelebbi városba utaztak készpénzért, és ott intézték bevásárlásaikat is. Most viszont, hogy otthon is van pénzfelvételi lehetőség, a helyi boltok, piacok és szolgáltatók forgalma nőhet. Különösen a készpénzt preferáló értékesítési helyek például a kistermelői piacok, kofák, kisebb élelmiszerboltok – profitálhatnak az intézkedésből. A vidéki gazdaság informális szektora (mint például a háztáji értékesítés) is élénkülhet, mert a vevők könnyebben jutnak készpénzhez az ilyen tranzakciókhoz.
A helyben maradó jövedelem erősíti a falvak gazdasági körforgását. Ahol korábban a pénz „elvándorolt” a városokba, most nagyobb arányban költhető el helyben, ami multiplikátor-hatást generál: a megnövekvő kereslet miatt a helyi vállalkozók bővíthetik kínálatukat vagy szolgáltatásaikat. Ez hosszabb távon akár új kisvállalkozások indítását is ösztönözheti, hiszen megéri a faluban vállalkozni, ha a lakosság ott költi el a pénzét. Az ATM jelenléte így a vidéki fogyasztás élénkítésének egyik eszköze, amely hozzájárul a vidéki közösségek gazdasági önfenntartó képességének javulásához.
Közvetett hatások: kereslet, mobilitás és digitalizáció
Az ATM-ek telepítése közvetett gazdasági élénkítő hatásokkal is jár. A megnövekedett helyi kereslet nemcsak azonnali fogyasztásbővülést jelent, hanem erősítheti a vidéki megtartóerőt is. Ha egy kistelepülésen alapszintű szolgáltatások mint például a készpénzfelvétel – elérhetők, a lakosok kevésbé érzik szükségét annak, hogy elköltözzenek vagy máshol keressenek megoldást mindennapi ügyeikre
A digitalizáció terén is érdekes kiegészítő hatásokat figyelhetünk meg. Paradox módon a készpénzhozzáférés javítása mellett az ATM-ek jelenléte elősegítheti a pénzügyi digitalizációt is. Ennek egyik oka, hogy az ATM használatához bankkártya és bankszámla szükséges, így az eddig teljesen készpénzre hagyatkozó lakosokat ez a lépés a formális bankrendszerbe tereli. Miután már rendelkeznek bankszámlával a készpénzfelvétel miatt, könnyebben próbálhatják ki az elektronikus fizetési módokat (például átutalás, bankkártyás fizetés az üzletekben). Ráadásul a postákon biztosított ingyenes készpénzfelvétel – amely kiegészíti az ATM-hálózatot a vidéki lakosságot bevezetheti a postai pénzügyi szolgáltatások és akár a digitális ügyintézés világába is. Mindez hosszabb távon finom átmenetet biztosít a készpénzcentrikus kultúráról a kiegyensúlyozott, készpénzt és elektronikus fizetést egyaránt használó pénzügyi kultúrára.
Kockázatok 3 pontja.
1. Többletköltségek a bankszektorra nézve
A „Minden településre ATM” program jelentős pénzügyi terhet róhat a hazai bankokra. Egyetlen automata telepítése és üzemeltetése – a biztonsági előírások, a készpénzszállítás, valamint a karbantartás költségei miatt – komoly kiadással jár. A 2000 új ATM telepítése becslések szerint évi mintegy 20 milliárd forint plusz költséget eredményezne a bankrendszer számára. Mivel a program közvetlen haszna a pénzintézetek számára korlátozott, várható, hogy a bankok e többletkiadásokat részben vagy egészben az ügyfelekre hárítanák át, például díjemelések vagy szolgáltatási struktúraváltás formájában.
2. Gazdaságtalan működtetés alacsony forgalmú térségekben
Üzleti szempontból a kisebb, alacsony tranzakciószámú településeken az ATM-ek üzemeltetése veszteséges lehet. A fix fenntartási költségek nem állnak arányban az ott realizált forgalommal, így a program hosszú távú finanszírozhatósága kérdéses a bankszektor számára. Ez különösen igaz akkor, ha a működtetéshez nem társul állami támogatás vagy ösztönzőrendszer.
3. A külföldi fintech szereplők kihívása
További torzító tényezőt jelent, hogy a Magyarországon működő külföldi hátterű fintech szolgáltatók például a Revolut vagy a Wise jelenleg nem vesznek részt az ATM-hálózat fenntartásában. Ennek következtében a hazai bankok egyoldalúan viselnék az új ATM-ek telepítésével járó terheket, miközben a fintech cégek közvetetten profitálnak az ügyfélélmény javulásából. Ez piaci torzulást idézhet elő, mivel egyes szereplők úgy részesülnek a rendszer előnyeiből, hogy annak költségeihez nem járulnak hozzá.
Összegzés
Az országos ATM-telepítési program nem csupán egy infrastrukturális fejlesztés, hanem stratégiai jelentőségű lépés a vidéki pénzügyi inklúzió és társadalmi kohézió erősítése felé. A készpénzhez való folyamatos, helyben biztosított hozzáférés nemcsak kényelmet, hanem pénzügyi biztonságot is nyújt a vidéki lakosságnak – különösen azoknak, akik eddig kiszolgáltatottnak érezték magukat a pénzügyi szolgáltatások hiányában.
Ez az intézkedés erősíti a fogyasztói bizalmat, hiszen világos jelzést ad arról, hogy a pénzügyi rendszer és az állam számol a kisebb települések igényeivel is. Emellett a helyi gazdaság is profitál: nő a kisvállalkozások forgalma, élénkül a belső pénzmozgás, és új munkaerőpiaci lehetőségek nyílhatnak meg. Az ATM-ek tehát nem csupán a készpénzforgalmat stabilizálják, hanem katalizátorként hatnak a vidéki gazdasági dinamika újraindítására.
Társadalmi szinten az ATM-hálózat bővítése növeli a falvak megtartóerejét és élhetőségét. A fiatalabb generációk számára is megerősítheti azt az üzenetet, hogy szülőfalujuk jövőképes, és nem feltétlenül szükséges az elvándorlás a pénzügyi stabilitás eléréséhez. A program így túlmutat a puszta pénzügyi infrastruktúra-fejlesztésen: átfogó vidékfejlesztési eszközként is értelmezhető, amely elősegíti a helyben maradó jövedelmek hasznosulását és csökkentheti a demográfiai kiáramlást.
Ugyanakkor a program megvalósításának vannak kockázatai is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nagyszámú ATM telepítése és üzemeltetése jelentős anyagi terhet ró a bankokra, különösen az alacsony forgalmú településeken, ahol a fenntarthatóság kérdésessé válhat. Emellett a digitális fizetések gyors terjedése stratégiai dilemmát vet fel: vajon hosszú távon indokolt-e a készpénzfelvételi infrastruktúrába való nagyarányú befektetés, ha a lakosság egyre inkább elektronikus fizetési módokat választ? A döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy a gazdasági fenntarthatóság, a digitális jövőkép és a társadalmi esélyegyenlőség hogyan hangolható össze egy komplex, hosszú távú fejlesztési programban.
Végső soron a „Minden településre ATM” kezdeményezés híd szerepet tölthet be a tradicionális készpénzhasználat és a modern pénzügyi technológiák között. A GKI-típusú gyorselemzések alapján ez az intézkedés nemcsak a pénzügyi elérhetőséget javítja széles társadalmi körben, hanem hozzájárulhat a vidéki térségek fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez is ha a kockázatokat kellő körültekintéssel kezelik. (GKI)
