Noha keleten mindig is sokra becsülték a magyar élelmiszereket, a rendszerváltás után nem sikerült bővíteni ezt a hagyományosan kedvező relációt export tekintetében. A következő években még ennél is nagyobb lehetőség kínálkozik a magyar élelmiszeripar számára.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az egykoron „a KGST éléskamrája” szerepre törő magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a rendszerváltást közismerten megszenvedte. Elsősorban politikai, másodsorban hatékonysági okok miatt harmadával esett vissza a kibocsátás, ezen belül is elsorvadtak az Oroszországgal és a volt szovjet tagállamokkal fenntartott ágazati kereskedelmi kapcsolatok. „Szakértők tömege figyelmeztetett már arra, hogy hiba volt felégetni ezeket a hidakat, ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a kilencvenes években fizetőképességi problémákkal is küzdöttek ezek a partnerek, nemegyszer mindkét oldalon, tehát a magyar és a külföldi partner esetében is” – mondta Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting Kft. (CEC) ügyvezetője.
A hazai kkv-k részéről felfedezésre váró régió Nyugat-Balkán és Ukrajna. Ezekben az országokban bőven van még tere az áru- és szolgáltatáskereskedelem bővítésének, a határon túli magyar befektetések kiszélesítésének. A térség országai nyitottak az együttműködésekre, és bár a statisztikák alapján kicsik, jelentős piacot jelenthetnek a magyar kkv-szektornak. A sikeres piacra lépéshez hiteles és széles körű információt kínál a BKIK és a Piac & Profit közösen szervezett szakmai fóruma. Az előadások mellett a résztvevők a szünetekben egyénileg is konzultálhatnak az előadókkal, feltehetik kérdéseiket, kapcsolatot építhetnek.
A felfutásra a régió gazdasági folyamatait követő demográfiai trendek adnak magyarázatot: a volt szovjet tagállamokban (pl. Ukrajna vagy Kazahsztán), illetve Kínában és Oroszországban is az elmúlt évek gazdasági növekedése nyomán megerősödött a felső- és középosztály. Kínában például a legalább évi 25 ezer dollárból gazdálkodó háztartások aránya előrejelzések szerint 11-ről 43 százalékra ugrik 2020-ig. Ebben a közép-ázsiai térségben jelenleg – kategorizálástól függően – mintegy 200-500 milliósra tehető közép- és felsőréteg a fogyasztásában – és azon belül is az étkezési szokásaiban – hamar átvette azokat a jellemzőket, amelyeket a nyugati társadalmakban már évtizedek óta megfigyelhettünk. „Egyre tudatosabbak, egyre fontosabbak nekik a minőségi élelmiszerek, keresik a természetes alapanyagokat és a hiteles gyártókat, és kezdik fenntartásokkal kezelni az élelmiszeripar multinacionális cégeinek tevékenységét. Ez a trend kifejezetten kedvez a magyar gyártóknak, közülük is a minőségi és prémium márkáknak” – állítja Füzesi Attila. Az ügyvezető előrejelzése szerint az OMÉK-on is megfigyelhető lesz a keleti piacok felé orientálódó termelők és feldolgozók növekvő aktivitása, illetve a még nem exportáló cégek részéről megnövekvő érdeklődés a lehetőségek kihasználására.
Évtizedes hátrányba hoznak minket a különadók
A hazai élelmiszeripart az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték – összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okozva – a különféle extraadók. Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet az ágazat az őt sújtó különadók miatt. Az évek óta csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és 3200 munkahely megszűnését eredményezték. A leépülő kapacitások, a romló versenyképesség miatt a hazai boltok polcain 90 százalékról 65 százalékra esett vissza a magyarországi termékek aránya az uniós csatlakozás óta – olvasható az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) legfrissebb összegzésében.
Magyarországnak ebből a folyamatból több előnye is származik: egyrészt természetesen segít a múlt emléke. Meglepően jó az ismertsége és a megítélése a magyar élelmiszereknek, nem szokatlan például, hogy a G20-ak Szentpéterváron megrendezett találkozóján Zwack Unicum és tokaji bor is került a küldöttségek asztalára. Másrészt földrajzi helyzete, viszonylagos közelsége és természeti adottságai is szerepet játszanak abban, hogy jó áron és jó minőségben lehetséges szállítani ezekbe az országokba félkész vagy jó minőségű feldolgozott élelmiszert. Harmadrészt, az élelmiszeripart kiszolgáló gépipari és szolgáltatói fejlesztések területén is kínálkoznak magyar cégeknek lehetőségek, hiszen a nyugati színvonalat a multikénál olcsóbban, mégis bőséges tapasztalat birtokában képesek kivitelezni, helyi adottságokhoz szabni egy-egy nagyberuházás lebonyolításában közreműködve.
Hiányzik az együttműködési hajlandóság
„Az élelmiszeripari szektorban egyedüli nehézség továbbra is a szétaprózottság és az alacsony együttműködési hajlandóság. A magyar élelmiszeriparban az összkibocsátásához viszonyítva arányaiban sokkal több cég van jelen, mint európai versenytársainál. Ez is azt támasztja alá, hogy elsősorban a kisebb kibocsátási mennyiségeket igénylő prémium-szegmensben van inkább keresnivalónk” – mondja Füzesi Attila. Miközben Franciaországban mintegy tízezer cég termel mindösszesen 150 milliárd eurót, addig Magyarországon 6500 cég összesített termelése ennek tizedét sem éri el. Finnország kevesebb mint negyedannyi (1900) élelmiszer-ipari céggel is többet (11 milliárd eurót) termel mint a magyar élelmiszeripar.
Tegyük hozzá, hogy ami réspiaci igényt jelent Ázsiában, az idehaza így is óriási volumennek számít, aminek kiszolgálására előre fel kell készülni, nem okozhatunk csalódást rögtön az első megrendelőnek” – érzékelteti a léptékeket Füzesi Attila.
Orbán: ígéretes jövő előtt áll a mezőgazdaság
A magyar mezőgazdaság jobban teljesít, mint korábban, és ígéretes jövő előtt áll, a kormány ugyanis lezárta a küszködés korszakát a magyar agráriumban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár, az OMÉK megnyitó ünnepségén, Budapesten, a Hungexpón. A kormányfő a beszédében kiemelte, hogy az új földtörvény az európai uniós jogok megsértése nélkül képes megvédeni a magyar földet, és biztosítja, hogy az a magyar gazdák kezében maradjon. A kabinet megtalálta a megoldást arra is – folytatta –, hogy a zsebszerződéses rendszert gyorsan és hatékonyan felszámolja. A mezőgazdasági hatóságok pedig megkapták azokat az eszközöket, amelyekkel meg tudják védeni a magyar termékeket a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben. A rosszul felhasznált EU-s források háza táján is rendet tettünk, 1400 milliárd forintnyi támogatásnak több mint a 90 százalékát lekötötték, és ezzel háromezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg – hangsúlyozta a miniszterelnök, kiemelve a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét is.
