Nem Kína lesz a legvonzóbb exportcélpont?

Miközben a növekedésorientált vállalatokat érő nemzetközi gazdasági kihívások és főbb tényezők folyamatosan változnak, a közép-vállalatok mégis döntő szerepet játszanak a globális gazdaság fejlődésében. A nemzetközi növekedésnek nem kell feltétlenül új kontinensre kiterjedőnek lennie, sok esetben szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlét növelése. Döntő fontosságú a sikeres növekedéshez a piaci sajátosságok feltérképezése és megértése, amelybe a működési modell, a helyi kereslet, a szabályozás, és a kulturális közeg ismerete is beleértendő. A devizakockázatok, a szellemi tulajdon és a márkajegyek védelmének ismerete is kritikus kérdést jelent – emeli ki az RSM globális reálgazdasági felmérése.

2015. november 17.

Piac&Profit

A nemzetközi terjeszkedés természetesen továbbra is alapeleme a vállalatok növekedési stratégiájának a költségcsökkentési és az új bevételi források feltárása miatt. A globális terjeszkedés általános célpiaca az utóbbi években Kína volt, azonban ez a tendencia a növekedési adatok ismeretében átértékelődik. „Közel sem biztos, hogy a távoli országokban való terjeszkedés jobb lehetőséget jelent a saját régióban való növekedéssel szemben”- emeli ki Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója. (Ettől függetlenül a külpiaci terjeszkedés elengedhetetlen a tartós növekedéshez!)

A magyar vállalatok számára továbbra is az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partner, ezen belül Németország a legfőbb export célpiac. Az exportpartnerek top 10-es listájában a visegrádi országok mindegyike megtalálható, ezen túl Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, valamint Oroszország jelentősége kiemelt. Kalocsai Zsolt szerint a magyarországi cégek külföldi terjeszkedési korlátai között - a multinacionális társaságokkal szemben - a megfelelő előkészítés, illetőleg a külföldi terjeszkedés üzleti és adózási strukturálásának hiánya emelhető ki, amely komoly versenyhátrányt jelenthet a cégek számára. A legversenyképesebb szektorok közé tartozik az információtechnológia, az autóipari és mérnöki szolgáltatások, azonban valamennyi szektor tekintetében érzékelhető a képzett munkaerő hiánya.

Az uniós minőséget kéne hoznia a magyar cégeknek

Ugyan kedvezőbbé váltak a magyar cégek körülményei, de tisztán kell látni azt is, hogy nem vagyunk a világ vezető gazdasága. Növelni kell a termelékenységet és a kkv-k exportképességének javítása mellett arra kell koncentrálni, hogy a magyar kkv-k elérjék az uniós minőséget – nem feltétlenül az exportpiacra lépés, de legalább az importkiváltás képessége miatt.

A bővítési lehetőségek egyik meghatározó tényezőjét a célpiac jellemzői jelentik. Szükségszerű annak feltárása, hogy a terjeszkedő cég terméke releváns lehet-e az új piacon, mennyiben kell idomulnia a helyi kulturális sajátosságokhoz. Következő fajsúlyos kérdés a terjeszkedés költségeinek - logisztika, banki költségek, helyi deviza költségei és kockázatai - nagyságrendje, illetve hogy csupán exportálni kíván-e a vállalat az adott piacra vagy fizikális helyi jelenlétet szeretne felépíteni. A második kulcskérdést azon kockázatok kezelése adja, amelyek a működés más országba való telepítésével, kiterjesztésével járnak. A szabályozás - például a szellemi tulajdon és a márka védelmének szabályozása – és az adóügyek helyi sajátosságai ugyanis komoly rizikófaktort jelentenek, ezekhez társul a devizaárfolyamok ingadozása jelentette kockázat.

Felértékelődő piacok: India és Latin-Amerika

India a világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely 2015-ben várhatóan 7,25-ös növekedési rátát produkál. Az országban az elmúlt hat évtizedben fokozatos politikai átrendeződés figyelhető meg, ami a jogrendszerben is jelentős változásokat eredményezett. A gazdasági versenyelőnyét tápláló egyik fontos tényező, hogy népesség 65 százaléka 35 év alatti, így nagymennyiségű képzett munkaerő áll rendelkezésre. A másik fontos tényező, hogy India gazdasága korlátozott mértékben van kitéve csupán a külgazdasági folyamatoknak, mivel 75 százalékban belső orientáltságú az ország kereskedelme, továbbá magas, 30 százalékos megtakarítási rátával bír. India gazdaságát főként az információtechnológia, a tevékenység-kihelyezés (BPO), az infrastrukturális, biztosítási és banki szolgáltatások fejlettsége erősíti, emellett kifejezett cél a helyi ipari termelés felpörgetése is. Utóbbi célkitűzést a „Make India” elnevezésű program hivatott megvalósítani, amelynek keretében a multinacionális cégek termelési folyamatainak Indiába telepítését kívánja ösztönözni a kormány az innováció, képességfejlesztés és a szellemi tulajdon védelmének támogatásával.

Dél-Amerika fejlődését a GDP növekedése táplálja, mivel az így megnőtt jövedelmek nagy része a középosztályhoz jut, akik szofisztikáltabb szolgáltatásokat vesznek igénybe, ezeket a pénzek a gazdaságba visszaforogva tovább táplálják a növekedést. A latin-amerikai vállalatok az általános trendnek megfelelően az ázsiai piacokon próbálnak terjeszkedni, növekedési ütemük és a minőségi és versenyképes árú termékek iránt komoly kereslet miatt. Chile, Peru és Mexikó ennek érdekében fontos strukturális reformokat vezetett be az üzleti világ és a befektetések erősítése érdekében. Ugyanakkor Dél-Amerika országai rendkívül heterogén képet festenek a növekedési ráták terén, az előbbi három ország tehát kiemelkedik ebből a mezőnyből. Mindez azt jelenti, hogy ez a régió a következő egy-másfél évben kritikus területe lesz a globális kereskedelemnek.

Mentőöv helyett befektetés

Menekülne itthonról? Nem az export a megoldás. Ha viszont egy biztos lábakon álló cég szeretné növelni bevételeit és csökkenteni kockázatait, érdemes a külpiacra lépésben gondolkodni. Németország nehéz, de nagy lehetőséggel kecsegtető piac, érdemes felkészülten nekivágni. A Piac & Profit konferenciáján szakértők adtak tippeket.

Véleményvezér