A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése volt a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet június elején rendeztek Budapesten.

A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet csütörtökön tartanak Budapesten.

Túl sok a kibocsátási engedély, kicsi az igény, következésképp alacsony a "karbon-árfolyam". A frankfurti német tőzsde bejelentette: június végén felfüggesztik az emissziós kvóták kereskedelemét. A döntés oka: a piaci kereslet hiánya.

Bár a klímaváltozás vitathatatlan, az Alpokban eddig mégsem fokozódtak az időjárási szélsőségek - derítették ki osztrák kutatók. Sőt, az utóbbi évtizedekben csökkent a hőmérsékletingadozás.

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb szereplő. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik.

Mintegy ötvenezer résztvevőt várnak a Rio+20 csúcsra június 20-22 között. Milyen előrelépésre számíthatnak a klímavédelemben érdekelt felek? A hírek szerint erős ellenlobbi dolgozik a zöld célok elérésének megnehezítésén.

Éveken át Kínát és Indiát ünnepelték, mint a növekedés következő motorját. A legújabb fejlemények azonban itt is rámutatnak arra, amit a nyugati világ már megtapasztalt: a természeti erőforrások végesek. A növekedés könnyen elakadhat a közeljövőben.

Az Európai Bizottság nemrég tudományos főtanácsadót nevezett ki Anne Glover személyében. Az új állást betöltő szakember éles szavakkal bírálta Barroso elnökségét valamint a tagországok energia- és klímapolitikai döntéseit. A tudós szerint Brüsszel nem késlekedhet többet a klímavédelmi célok érvényesítésében.

Lehetséges-e az olaj nélküli jövő? Pontosabban, hogyan lehet ezt a koncepciót keresztülvinni napjaink nemzetközi politikájának és diplomáciájának labirintusában? Ennek lehetőségeit kutatja A Future Without Oil című dokumentumfilm. Laetitia Moreau kamerája előtt egy ecuadori delegáció lobbizását követhetjük nyomon, ahogy az ökológiai befektetések egy új rendszerét próbálják meghonosítani. A francia rendezőnő alkotását a Thesszaloniki Dokumentumfilm-fesztiválon láttuk.

A tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton egyre fogy, feltehetően az éghajlatváltozás következtében. Egyes moszatok azonban hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - fedezték fel német kutatók.

A növények megkötik és leveleikben, száraikban, törzsükben tárolják a széndioxidot. Tudósoknak sikerült úgy megváltoztatni egyes fajták génállományát, hogy növeljék vele a növény széndioxid-megkötő képességét. Újabb eszközt nyertünk ezzel a klímaharchoz?

Az Indiában és Kínában beindult gazdasági növekedés, iparosodás és népességszaporulat következtében Ázsia szennyezése és fogyasztása a következő évtizedekben utoléri az Egyesült Államokét. De vajon elbír-e a Föld három Amerikát?

Első ránézésre a tűz felett kondérban rotyogó gulyásleves nem tűnik különleges, felettébb káros jelenségnek. Kevesen kötik össze azonban a tűzrakást azzal, hogy valójában újabb adagot olvasztunk el vele a Föld jégtakarójából. Az égetéssel keletkező korom légkörbe kerülése ráadásul nemcsak felgyorsítja az éghajlatváltozást, de gyakran végzetes hatással van az elektromos vagy gáztűzhelyek nélkül főző emberek egészségére.

Megállíthatatlanul koncentrálódik a lakosság a nagyvárosokban. Nem vagyunk messze tőle, hogy az emberiség fele hamarosan hatalmas metropoliszokban fog lakjon. Márpedig a folyók és tengerek partjain fekvő városok erősen ki lesznek téve az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges éghajlati események szeszélyének.

A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.

Az amerikai demokráciában a Képviselőház és a Kongresszus hozza a törvényeket, az elnök "csak" aláírja. Obama hiába akarja a klímapolitika élére állítani az Egyesült Államokat, ha a republikánus parlamenti többség megakadályozza ebben. A környezetvédők azonban szokatlan eszközhöz folyamodtak, hogy kikényszerítsék a változást: beperelték az Obama-adminisztrációt.

November 28-án a dél-afrikai Durbanben kerül sor az éghajlatváltozási egyezményt övező tárgyalások következő fordulójára. A klímacsúcs előtt a  világ legnagyobb multicégei közös nyilatkozatban álltak ki a zöld célok mellett.

Az elmúlt évtizedben javarészt titkos projektekben tökéletesítették szakemberek azokat a technikákat, amelyekkel lehetséges a beavatkozás a regionális időjárási viszonyokba. De milyen hatással lehetnek az új megoldások az amúgy is labilis klímánkra?

Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az Amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt.

Újraírják a 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. Láng István akadémikus elmagyarázta, miért.  "A négy évvel ezelőtt elfogadott verzió bizony egy kicsit elavult. Szerencsére nem vette elő senki a fiókból. Valójában csak azért készült el gyorsan, hogy Brüsszelben kipipálhassák, hogy a magyarok is megcsinálták. Az új stratégiát valóban most dolgozzák ki", mondja az akadémikus.

A világ legnagyobb fosszilis adónemét vezetné be a canberrai székhelyű kormányzat. Ausztrália a legnagyobb széntüzeléses légszennyező a fejlett világ államai közül. Elektromos árama 83 százalékát ilyen erőművekkel állítja elő. Ezen felül a világ első számú szénexportőre is, mely ellátja Kína fosszilis erőműveit. A kormány a parlament elé terjesztette azt a 3,2 milliárd(!) dolláros törvénycsomagot, mely fosszilis adónemmel indítana, majd kibocsátási kvóta-rendszerre térne át, hogy így csökkentse az ország fosszilis energia-termelését és üvegházgáz-emisszióját. Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, az Uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS) után a világ második legnagyobb karbonpiaca jönne létre a szigetországban.

Bár a kormányzat  még nem erősítette meg, a Greenpeace üdvözli, hogy Magyarország a régióból elsőnek kiállt az EU magasabb klímavédelmi célkitűzése mellett.

Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Tavaly már 30,6 gigatonna széndioxidot bocsátottak a Föld légkörébe, ami csaknem 5 %-kal több, mint az előző rekordévnek számító 2008-ban tapasztalt 29,3 gigatonna és a 2009. évi 29 gigatonna.

A Transparency International megjelentette Globális Korrupciós Jelentését, ami a klímaváltozással kapcsolatos korrupciós kockázatokat elemzi. A jelentés gyakorlati iránymutatásokat nyújt kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek és vállalatoknak a jó kormányzás elemeiről a klímapolitika területén. A Transparency International szerint a klímapolitika körül évi 50 000 milliárd forintnak megfelelő pénz áramlik ellenőrizetlenül a világban.

Nem tudták megakadályozni a rebuplikánusok benyújtott törvényjavaslatai, hogy Obama megvalósítsa a Koppenhágai Klímacsúcson tett ígéretét, miszerint 2020-ra az 2005-ös bázisévhez képest 17 százalékkal csökkenti az USA ÜHG-emisszióját. Fontos mérföldkőnek számít a klímaharcban, hogy elhárultak az akadályok az elől, az Obama-adminisztráció szigorítsa a légszennyezés törvényi szabályozását.

Április első hetében mintegy 200 ország szakértői delegációja tárgyalt a klímaváltozás elleni hosszú távú tervekről az ENSZ nemzetközi konferenciáján, a thaiföldi Bangkokban. A magyar küldöttség sikeresen látta el uniós elnökségi tárgyalásvezetői, szakértői és logisztikai feladatait a megbeszéléseken. Az Európai Bizottsággal együttműködve koordinálta és képviselte a tagállamok közös álláspontját. Döntés született arról, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjével kapcsolatban a szakértők témacsoportokban (ún. contact group) folytatják tovább a munkát, és sikerült elfogadni az éves munkatervet is.

Az Avatár második részének forgatása előtt a világhírű rendező az amazonasi esőerdőbe kívánja utaztatni szereplőgárdáját, hogy ők is ihletet merítsenek a környezettudatos elveket hirdető filmhez. A kapzsiság és a természetszeretet, az ipari civilizáció és az ökoszisztéma ellentétes értékeit kihangsúlyozó film 55 éves alkotója immár egy éve kampányol egy brazíliai vízerőmű megépítése ellen.

A klímaváltozás olyan pusztítást vihet végbe civilizációnk infrastruktúráiban, hogy annak kára a több billiárd -angolul trillion- dollárt is elérheti a következő húsz évben, ha a kormányok nem csoportosítanak hamar tetemes összegeket a klímapolitika feladataira.

Új ökológiai index felállítását javasolták a nemzetközi közösség számára az ENSZ-nél. A lista azokat a fejlődő országokat rangsorolná, melyeket fokozottan veszélyeztetnek a klímaváltozás káros hatásai - ez mérceként szolgálna a Klíma Alap támogatásainak szétosztásához.

A fejlett országok évi 100 milliárd dolláros klímaalap létrehozását vállalták a Koppenhágai Klímacsúcson 2009-ben. Az alap a klímaváltozás káros hatásait elszenvedőket hivatott segíteni. A vállalás tehát 2020-ig 1000 milliárd dollárt jelent. A cancúni csúcson a 2012-ig tartó periódus finanszírozásáról sikerült csak megállapodni. Miből finanszírozzák hát az évtized klímavédelmét?

Németország állandó brüsszeli képviselete bemutatta azt a tanulmányt,  mely szerint a 30 %-os kibocsátás csökkentési célszámra való átállás egyértelmű gazdasági előnyökkel jár az EU számára.

A III. Magyarországi Klímacsúcs 2011 január 19-én kezdődik a Klíma Klub szervezésében Szentendrén, a Regionális Környezetvédelmi Központban. Az esemény a soros magyar EU elnökség hivatalos rendezvénye.

A december 9-én lezárult Cancúni Klímacsúcs margóján tekintsünk meg néhány érdekes adatot világunk emissziójáról. Ki, hol, mennyit szennyez, és azzal mit okoz a bioszférának?

Az elmúlt két hetet inkább a kiszivárogtatás uralta, mintsem a kibocsátás: a WikiLeaks diplomáciai botrányai háttérbe szorították a cancúni klímacsúcs fejleményeit. De az ENSZ csúcstalálkozóján résztvevő országoknak sikerült dűlőre jutniuk több fontos kérdésben, s még a két legnagyobb kibocsátó, Kína és az USA álláspontja is közeledett egymáshoz. Bolívia tiltakozását pedig egyhangúlag kikerülte az összes tárgyaló fél. Általános megítélés szerint fontos "építőkövét" sikerült létrehozni egy jövőbeli globális egyezménynek.

A december 10-ig tartó klíma-csúcstalálkozótól nem vár ugyan senki jogilag kötelező érvényű globális megállapodást a kibocsátás-mérséklésre, az emisszió témája mégis kulcsfontosságú a tárgyalásokban, valamint a nézeteltérések megértésében. Kína hétfőn először állt elő azzal, hogy hajlandó (lenne) egy lehetséges ENSZ-megállapodás égisze alatt önkéntes alapon emisszió-csökkentést vállalni - a Kiotói eredmények elhagyását azonban nem engedi Peking, a Kiotói Jegyzőkönyvet valamilyen módon meg kell hosszabbítani a 2012 utáni időszakra is.

A Koppenhágában beígért gyorssegély alap az éghajlatváltozás okozta károk orvoslását támogatná a szegény országokban. Ezek az államok a leginkább védtelenek a szélsőséges természeti folyamatokkal szemben. A legtöbb pénzt az EU ajánlotta fel.

Vegyük sorra, hogy Koppenhága után milyen mértékű kibocsátás-mérséklésre határozták el magukat a fejlődő országok, amelyek először lépnek a légszennyezést csökkentő államok körébe. A 2012 után lejáró Kiotói Jegyzőkönyv ugyanis nem vonatkozott rájuk. E vállalások jelentik a kiinduló alapot, amelyről tovább lépnek a tárgyaló országok Cancúnban.

A klímaváltozás olyan új területe a nemzetközi diplomáciának, tudománypolitikának és államigazgatásnak, mely a politikusok, az üzleti döntéshozók és a közvélemény nagy része számára ismeretlen fogalmakat és mechanizmusokat tartalmaz. A jövő hétfőn, november 29-én Cancúban kezdődő Nemzetközi Klímacsúcs előtt tekintsük át, milyen eszközök és megoldási lehetőségek állnak a klímatárgyalók és az államfők rendelkezésére, hogy orvosolják korunk egyik legnagyobb problémáját.

Az eddig két különböző tárcánál működő klímapolitikai és energetikai szakterület a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt egyesül. Az új államtitkárság feladatai közé tartozik jelenleg Magyarország hosszú távú, 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotása.

A zöld politikus szerepében tetszelgő Arnold Schwarzenegger éghajlatvédelmi törvénycsomagja túlélte azt a népszavazást, melyen 2012-es érvénybe lépése forgott kockán. A jogszabály jelenleg a világ egyik legerősebb klímatörvénye - még ha hatóköre csak regionális méretű is, és nem országos. A kongresszusi republikánus győzelem fényében könnyen Kalifornia léphet a klímaharc élére Washington helyett.

Röviden: nem sok jót. Bővebben: a republikánusok újbóli térnyerése nemcsak meghiúsítja az amerikai klímatörvény létrejöttének lehetőségét, de még a butítottabb verzió, a megújuló energiákra koncentráló energiatörvény elfogadását is erősen kétségessé teszi. Barack Obamának csak a Környezetvédelmi Hatóságon keresztül marad mozgástere a szabályozásra, ám még ide is elér az olajipar által zsebre tett republikánusok keze.

Nem is oly rég a "karbon-mérnökösködés", vagyis az üvegházgázok elnyelésének természetes folyamatait felgyorsító emberi beavatkozások egyik reménye volt az óceánok CO2-felszívó képességének katalizálása és növelése vas hozzáadásával. Mára kiderült, hogy a biológiai folyamatok sokkal sokrétűbb, mint gondolnánk, és az emberi input váratlan következményekkel jár.

A  hétköznapi emberek nem tehetetlenek a globális klímaváltozás ellen, ezt üzeni minden idők legsikeresebb nemzetközi klímavédelmi kampánya, a 10:10. A kezdeményezés az  Egyesült Királyságban indult útjára 2009-ben Franny Armstrong, a Hülyeség  kora című nálunk is bemutatott film rendezőjének kezdeményezésére. 2010 tavasza óta több mint  37 ország csatlakozott a kampányhoz helybeli önkéntesek munkája révén.

Barack Obama  szolárpaneleket helyeztet a Fehér Ház tetejére, hogy napenergia is működtesse az épületet. Az amerikai elnök szimbolikus tette valójában Jimmy Carter kezdeményezését ismétli meg: a Carter döntésére felhelyezett paneleket Ronald Reagan távolíttatta el 1986-ban, állítólag tetőfelújításra hivatkozva. És aztán esze ágában sem volt visszahelyezni őket.

Gyakran emlegetik a zöldpolitika mintapéldájaként Kaliforniát és az Egyesült Államokban mindenképpen az. De a november 2-i népszavazáson kockára kerül majd Arnold Schwarzenegger kormányzói karrierjének ékköve, a helyi klímaprogram, amelyet 2006-ban szavaztak meg és 2012-től lépne érvénybe.

Az európai társaságokkal ellentétben az amerikai cégek egyáltalán nem igyekeznek átláthatóvá tenni üzleti tevékenységük ökológiai aspektusait, derült ki egy új felmérésből. Márpedig a természet károsítása egyre több költséggel jár abban a korban, amikor szaporodni fognak a klímavédelmi, légszennyezési és másfajta zöld adónemek, illetve díjfizetési kötelezettségek.

Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) hamarosan új rendelkezéseket bocsát ki az üvegházgázok mérséklésére. Az EPA, mint felügyeleti és szabályozási szerv Obama utolsó kártyája az éghajlatváltozás elleni harcban, ha a Kongresszus nem fogadja el az aduászt, a klímatörvényt, amire idén már alig van esély.

Véget értek a bonni tárgyalások az ENSZ környezetvédelmi szervezetének szervezésében. 17 oldalról 34 oldalra bővült a megállapodás-tervezet, ami még több kifogásnak és ellentétnek adhat alapot. Milyenek az esélyek egy egyezményes szerződés elfogadására?