Július 27-én Washingtonban hivatalosan nyilvánosságra hozták a több jogszabályból összeálló klímatörvény-csomagot, amelyeket benyújtanak a szakbizottságoknak, majd a szenátusnak. Hova vezettek az elmúlt hónapok egyeztetései? Kompromisszumosan visszafogott, felhígított törvényjavaslathoz. Ami azért fokmérő a nemzetközi klímaegyezményhez vezető úton, mert a washingtoni törvénycsomag szigorúságára vagy éppenséggel lazaságára alapoznák más ipari nagyhatalmak is a saját nemzeti szabályozásaikat.

A 27 tagállamot tömörítő Európai Unióban 2008-ban 0,6 százalékkal nőtt a megújuló energiák részesedése az összenergia-használatból. Az EU mindössze félúton jár a 2020-ra vállalt 20 százalékos megújuló energia részarányra történő átállásban, ismertette kutatási eredményeit az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

Közeledik a novemberi Klímacsúcs, melyet Mexikóban rendeznek meg. Tavaly a klímaegyezményt Koppenhágában nemcsak az emisszió-csökkentések mértékére vonatkozó egyetértés hiánya akasztotta meg. A klímaváltozás kárát érző szegény országok környezetvédelmi programjainak finanszírozási problémái is meghiúsították az egyezséget: fejlett világ ugyanis vonakodik állni a cechet. Milyen kompromisszumos esélyekkel indul neki a nemzetközi közösség az újabb fordulónak?

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a UNEP vezetője, Achim Steiner többször is nyilvánosan sürgette a nemzetközi közösséget, hogy értékelje fel a Föld "ingyenes szolgáltatatásait", melyek életfenntartó adományai, előnyei ingyen és bérmentve állnak a rendelkezésünkre. A világszervezet tagországai végre rászánták magukat a kalkulációt elvégző bizottság felállítására, formálisan is javaslat született a testület létrehozásáról. A kormányközi szervezetben a világ legnevesebb tudósai vesznek majd részt: a bioszféra eszmei értékét anyagi értékre konvertálják.

Látva a bankok -következményekkel nem számoló- profithajszolását és az ebből eredő esztelen túlhitelezést, szembesülve ennek fenntarthatatlanságával, megnőtt a hajlandóság a társadalmilag és ökológiailag tudatos befektetésre. Tartós trend marad-e az etikus invesztálás? Azt már látni, mi e szegmensben a három főtéma: klíma, víz és népesség-gyarapodás.

Az American Power Act nevű törvényjavaslat kritikusai úgy tartják, az olcsó fosszilis energiaforrásokról drágább, megújuló energiákra való áttérés áremelkedést és inflációt gerjeszt majd - leginkább a szegényebb családokat, háztartásokat érinti majd hátrányosan, az üzleti szférában pedig kényszerű költségcsökkentésekhez, következésképp tömeges elbocsátásokhoz vezet. Igaz ez?

A GDP minden egyes dollárjára jutó szénégetésben a második legaktívabb ország az Egyesült Államok. Így elengedhetetlen az USA-nak a megújuló energiaforrásokra való átállás, ha teljesíteni akarja emisszió-csökkentési vállalásait. Az olajimporttól és a közel-keleti politikai helyzettől való függőség felszámolása is szükségszerű feladat.

Világszerte e törvényjavaslat megszületésére vártak a környezetvédők és a koppenhágai egyezményben szerepet vállaló 194 ország klímatárgyalói. A klíma szót látványosan kerülő, 987 oldalas "American Power Act" nevezetű előterjesztés ismertetésekor jó washingtoni szokás szerint az érintett iparágak képviselői is jelen voltak és fotóztatták magukat a jogszabályt Szenátusnak benyújtó John Kerry és Joseph Lieberman társaságában. A tervezet a nyár folyamán javarészt pártvonalak mentén történő lobbizás, érdekütköztetés és csatározás tárgya lesz a Capitoliumban.

„Az Európai Bizottság jelentése szerint az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű csökkentését sokkal olcsóbban meg lehetne valósítani az eredetileg becsültnél, és több munkahelyet, nagyobb gazdasági fellendülést jelentene Európa számára - jelentette ki Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse.

A nemzetközi közösség arra vár, hogy az Egyesült Államok szenátusában elfogadják a klímacsomagot. Amíg a világ második legnagyobb légszennyezője nem tudja egy kvótarendszerben "beárazni" az emissziókat - ahogy John Kerry fogalmazott - és törvényi erővel nem köti magát ahhoz, hogy hosszú távon csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, addig egyetlen kormány sem hajlandó hasonló törvényt alkotni a saját országában, s a globális szintű klíma-egyezmény is megfeneklik. Washingtonban tovább folynak az egyezkedések. Mekkora az esélye, hogy idén lesz klímatörvény, a decemberi mexikói klímacsúcson pedig előrelépés?

Hatalmas érdeklődés kísérte a zöldtárca által meghirdetett Klímabarát Háztartás Programot: egy hónap alatt több mint egymilliárd forint értékű energiatakarékos háztartási gépre pályáztak az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek. A program sikerét jelzi, hogy a rászorulók eddig több mint 16 ezer háztartás energiafaló hűtő- és mosógép klímabarát cseréjére nyújtottak be pályázatot. A Klímabarát Háztartás Program egyszerre szolgál klímavédelmi, szociális és gazdaságélénkítő célokat.

A klímaváltozástól szenvedő elmaradott országok tiltakoznak, mondván a koppenhágai egyezményben szavatolt alap büdzséje nem tartalmaz új pénzeket, jelentette a Reuters. A források tehát nem bővülnek, mindössze más segélyszervezetektől vonnak el és csoportosítanak át dollármilliárdokat, vélik az érintettek. Folytatódik a bizalmi válság a szegény és gazdag országok között klíma-ügyben.

A zöld tárca kibocsátási kvótabevételeiből finanszírozott klímavédelmi programcsomag új elemmel bővült. A Klímabarát Otthon és a Klímabarát Háztartás program után Izzócsere Programot indít a KvVM. A 450 milliós keretösszegű pályázaton rászorulók cserélhetik hagyományos energiafaló izzóikat energiatakarékosra. De csak az őket támogató szervezetek pályázhatnak, maguk a háztartások, illetve a családok nem.

A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. Leginkább ott, ahol a gazdasági teljesítmény is visszaesett.

A Föld órája eseményhez csatlakozva a Klíma Klub ismét meghirdeti a tavaly nagy sikert aratott „Ültess fát, legyen saját fád a klímaerdőben" elnevezésű programját!

A globális klímaegyezményben foglalt üvegházgáz-kibocsátási értékek arra vannak kihegyezve, hogy 2050-re nagyjából vissza tudják állítani a földi légkör hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szintre: azt csak 2 Celsius fokkal haladhatja meg. De az ENSZ tudósokra hivatkozva jelezte: a koppenhágai egyezményhez csatlakozó országok eddig deklarált vállalásai az emisszió-csökkentésben nem lesznek elegendők arra, hogy a klímát ilyen mértékben tudjuk megvédeni, s a felmelegedést megfékezni.

A kiotói protokollt 2013-ban felváltó globális éghajlatvédelmi egyezmény még nem áll készen, és már az ENSZ is beismeri, hogy romlanak az esélyek az egyezségre. A szervezet klímaügyi felelőse, Yvo de Boer azonban február 18-án bejelentette, hogy júliusban leköszön posztjáról. Vajon mit akart ezzel elérni? Nyomást szándékozott gyakorolni a felekre, hogy felgyorsítsa a tárgyalásokat? Vagy szimplán beleunt az eredménytelen közvetítésbe?

Ha nem megy felülről, próbáljuk alulról. Ez a gondolat vezérelte a British Council fiatal klímanagyköveteit, amikor szervezni kezdték Karbon Kerekasztal című klímavédelmi rendezvényüket. Az eseményen olyan fiatal vezetőket ültetnek le közös asztalhoz az üzleti, a köz- és a civil szférából, akiknek döntéseiben már klímavédelmi szempontok is szerepet játszanak. A helyszín a 8. kerületi Grund, ahol a lebontásra ítélt romos épületek közösségi terekként kaptak új funkciót.

Kedden Kína hivatalosan is csatlakozott a tavaly decemberben született koppenhágai klímaegyezményhez, és ezzel az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként támogatja a megállapodást, jelentette az MTI. A világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országa, amely e téren már lehagyta az Egyesült Államokat, mindössze egy mondatos levélben csatlakozott. Ugyancsak csatlakozását jelezte India. Ezzel szinte az összes gázkibocsátási nagyhatalom belépett a koppenhágai megállapodás körébe: csak Oroszország várat magára.

A közlekedés versenyképessége és biztonsága, valamint a klímavédelem kap különös figyelmet az Európai Unióban 2011 első felében, amikor Magyarország látja el a szervezet soros elnöki tisztét, közölte az MTI-vel a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Magyarország az elnökségi trió másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal szoros együttműködésben dolgozik majd.

A pénteken tartott második Klímacsúcs üzenete egyértelmű volt: Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a klímaváltozás kockázatának mérséklésében. AZonban sok még a teendő a megújuló energiahordozók arányának növelésében.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban ítélték irreálisnak a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetét. Szerintük a javaslat súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítő- és versenyképességét.

Szentendrén január 15-én rendezett vitafórumot hazánk legnagyobb légszennyezőivel a Klíma Klub a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetének várható hatásairól. Az eseményről most(!) nyilatkozó Klub az ipari szereplők érdekképviseleteinek minap megfogalmazott kemény hangú kritikájáról nem tesz említést: ehelyett hurráoptimizmussal az együttműködést hangsúlyozza a törvényalkotók és az érintett iparágak között.

Fontos hét volt ez a klímaharcban: a decemberi koppenhágai csúcstalálkozó záró egyezsége értelmében a széndioxid-kibocsátás nagy részéért felelős országoknak január 31-ig kellett benyújtaniuk a döntéseiket a 2020-ig esedékes emissziós önkorlátozásukról. A hétvégi dátum miatt végül egy nappal később, hétfő estig várták a vállalásokat. Az 55 nyilatkozó állam közül a legtöbb megerősítette korábban jelzett ígéreteit: közöttük van az USA, Kína, India, Japán, Brazil és az EU 27 tagországa.

Barack Obama elnök pénteken bejelentette, az amerikai szövetségi kormány 2020-ig 28 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A koppenhágai megállapodás értelmében a világ országainak január 31-ig kell nyilatkozniuk vállalásaikról. Obama döntése mérvadó lehet, Amerika ígéretére várt minden érintett fél.

Megkezdődött a biológiai sokféleség éve, nyitórendezvényén a "klímakancellárnak" is nevezett Angela Merkel új ENSZ-szerv felállítását javasolta, mely a biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozna. 2009-ben tovább folytatódott az egyes állatfajok rohamos gyorsaságú kihalása.

A Carbon Disclosure Project megvizsgálta, hogy a legnagyobb tőkéjű brit vállalatok mennyiben tartották be a természetre és egészségre káros gázkibocsátás mérséklésére vonatkozó nemzeti szabályozást. Az FTSE 100, közkeletűbb nevén "footsie"-tőzsdeindexben szereplő cégek 77 százaléka jócskán elmaradt a törvényileg elvárt csökkentéstől.

Várhatóan megállapodással, és nem kötelező érvénnyel bíró szerződéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia az Európai Bizottság elnöke szerint. A 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia hétfőn kezdődött Koppenhágában.

Sikerrel zárult a  Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft és a Magyar Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ)  Ültess fát- legyen saját fád a Klímaerdőben elnevezésű akciójának második  faültetése. Abádszalók külterületén december 3-án több mint 300 facsemetét ültettek el, tavasszal pedig további 4700 Klíma Klub tag kapja meg saját névreszóló csemetéjét az abádszalóki Klímaerdőben.

A kormány pótolja a Zöld Beruházási Rendszernek (ZBR) azt a 14,5 milliárd forintot, amit jogszabálysértő módon a 2008. évi Panel Program pénzügyi eszközeinek felszabadítására fordított - kezdeményezte Fülöp Sándor országgyűlési biztos. Javasolta továbbá, hogy a környezetvédelmi tárca vonja vissza a ZBR Panel Alprogram pályázatát és a jogszabályoknak mindenben megfelelő pályázatot írjon ki.

Balázs Péter szerint nem baj, ha a világ nem egy, hanem két lépésben oldja meg az éghajlatváltozás problémáját, hiszen ez nem csak globálisan, hanem magán az Európai Unión belül is kétlépcsős a folyamat. A magyar külügyminiszter ezt annak kapcsán mondta hétfőn Brüsszelben újságíróknak, hogy az EU-országok külügyminiszteri tanácskozásán szó volt a decemberi koppenhágai klíma-világkonferenciára való felkészülésről is.

Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy az unió évente 15 milliárd euróval támogassa a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen - derül ki brüsszeli médiajelentésekből.

A szén-dioxid-kvóta eladásokból származó bevételből a zöldtárca első lépésként panelházak energiatakarékossági felújítását támogatja, melytől jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentést vár, miközben ez jelentős megtakarítást jelent a panellakók közüzemi számláiban - jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Több tízezer panel újulhat meg.

Megállapodtak az uniós országok állam-, illetve kormányfői arról, hogy milyen elvek szerint finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem teendőit - közölték uniós diplomaták.

Tavaly december végén történelmi megegyezés született az unió következő évekre vonatkozó klímapolitikájáról, de ez önmagában kevés: az unió ezért igyekszik nemzetközi összefogásra sarkallni a legnagyobb szennyezőket, többek között az Egyesült Államokat és a feltörekvő ázsiai országokat.

A klímacsomagról az Európai Tanács múlt heti csúcsán született kompromisszumos megállapodást az Európai Parlament is nagy többséggel megszavazta. Ezzel a döntéssel végérvényesen jóváhagyták az unió 2020-ig megvalósítandó, energiahatékonyságra, megújuló energiákra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésre vonatkozó "húszas" keretcsomagját.

Nem született áttörés az Európai Unió klímacsomagjáról a kelet-közép-európai országok kormányfőinek és Nicolas Sarkozy francia államfőnek, az uniós soros elnökének szombati gdanski találkozóján.

A december 11-12-én megrendezésre kerülő uniós csúcstalálkozón dönthetnek a tagállamok állam- és kormányfői az ambiciózus energia- és klímacsomagról. A közeledő EU-csúcsig azonban még számos kérdésben kell megállapodniuk a tagállamok képviselőinek.