Mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát, ezért ezek felújítása lehet a leghatékonyabb klímavédelmi eszköz - véli a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Hazánk ennek megfelelően az elsők között dolgozta ki és indította el a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR).
A számítások szerint energiahatékonysági felújítással lakásonként évi 1-1,2 tonna kibocsátás csökkentés érhető el - összehasonlításként 1 tonna szén-dioxid elnyeléséhez hozzávetőleg egy tölgyfa teljes élettartalma szükséges. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energia költségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezerrel csökkenhetnek a közüzemi számlák.
Mire, hogyan pályázhatunk?
A pályázaton támogatható a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje; homlokzatok és födémek hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása; a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint a lodzsák beüvegezése.
A Klímabarát Otthon pályázaton a panellakások akár 60 százalékos támogatást is elnyerhetnek egy ún. „KlímaBónusz" elem segítségével. A Klímabarát Otthon panelpályázat ugyanis ilyen extra támogatással jutalmazza a komplex beruházásokat, hiszen ezek lényegesen hatékonyabban csökkentik az épületek CO2 kibocsátását. A kétlépcsős támogatási rendszerben tehát költségarányos alaptámogatásként a felújítási költségek 33 százaléka, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint nyerhető el, míg a KlímaBónusz támogatással ez további 10-27 százalékkal nő, ha az épület eléri legalább a „C" energetikai kategóriát. Minél energiahatékonyabbá válik tehát az épület, annál magasabb a támogatás.
A pályázatok elbírálását a KVVM Fejlesztési Igazgatóságánál felállt szervezet koordinálja, a bírálatot az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) végzi. A következő pályázat a nem panel otthonok klímabarát felújítására készül, ezt várhatóan ősszel írja ki a tárca. Az épületek energiahatékony felújításával hosszú távon - 4 millió lakás esetében - ez mintegy 5 millió tonna CO2 csökkentést jelenthet.
A pályázatokra 2009. október 30-án 24 óráig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni.
Nem minden szép és jó
A Greenpeace szerint a pályázatok elindítását megelőző csaknem egész éves késlekedés most sem ér véget teljesen, mivel a kiírás feltételei alapján a ZBR pályázói leghamarabb csak 2010 elején juthatnak hozzá a támogatásokhoz. A zöldszervezet szerint nem lehet véletlen az időzítés, hiszen így a kormány 2009-ben végig visszatarthatja a korábban befolyt, azóta pedig "hatalmas kamatokat" felhalmozó milliárdokat.
A magyar jogszabályok alapján ráadásul a szén-dioxid-kvóta kereskedelemből származó bevételt kizárólag olyan "addicionális" beruházásokra lehet költeni, amelyekre még nem szerepelt forrás a költségvetésben. A Klímabarát Otthon elsőként meghirdetett alprogramja azonban jelentős átfedéseket mutat a korábbi panelprogrammal - húzzák alá a környezetvédők. A civilek mindemellett azt is kifogásolják, hogy a ZBR pályázatainak elindítását nem előzte meg társadalmi egyeztetés.
Lesz pénz hasonló célokra
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.
Számos magyarországi környezetvédelmi szervezet korábban többször is sürgette a KvVM-et a kvóta-bevételekből finanszírozott pályázatok kiírására, mivel szerintük a további halogatással veszélybe kerülhettek volna az ország jövőbeni kvóta-eladási lehetőségei.
