A Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország szakminisztere, Jean-Louis Borloo szerint az uniós tárgyalások kritikus fázisba jutottak: a tagállamok a javaslatcsomag kérdéseinek 90 százalékában már megegyeztek, azonban a fennmaradó 10 százaléknyi területen - a tagállamok eltérő érdekei miatt - meglehetősen nehéz egyezségre jutni. Ahogy a miniszter fogalmazott: "fordulóponthoz érkeztünk, a világ szeme ebben a hónapban Európán van".
Borloo az Európai Parlament tegnapi plenárisán elmondta: a jogszabálycsomagról történő egyeztetések során három fő csoportosulás alakult ki: a balti országok, amelyek elkötelezettek a nukleáris erőművek leállítása iránt, a Lengyelországhoz hasonló államok, amelyek kevésbé energiahatékony, magas szénfelhasználású gazdasággal rendelkeznek, és egyedi menetrendre van szükségük a célok eléréséhez, valamint az olyan országok, amelyek számára a hátrányban lévő tagállamokkal szembeni szolidaritás költségeinek vállalása igen érzékeny kérdés.
A vita tárgya
Az EU tagállamai tavaly állapodtak meg egy uniós szintű energia- és klímacsomag kidolgozásáról, mely szerint 2020-ra az 1990-es szinthez képest a tagországoknak 20 százalékkal kell mérsékelniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékot kell elérniük a megújítható energiaforrások felhasználásában és 20 százalékot az energiafogyasztás csökkentésében. A javaslatcsomag - elfogadása esetén - az egységes uniós álláspont alapját képezheti a Kiotói szerződést felváltó újabb nemzetközi klímavédelmi megállapodás 2009. decemberi koppenhágai előkészítése során.
A javaslat jelenlegi formájával azonban több tagállam sem ért egyet. A legnagyobb ipari termeléssel rendelkező országok vezetői jelenlegi gazdasági nehézségeik miatt szeretnék elkerülni, hogy az új uniós környezetvédelmi előírások túlzott terheket rójanak országuk iparára.
Míg korábban az unió legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország határozottan kiállt az EU klímavédelmi csomagja mellett, a pénzügyi válság miatt a német kancellár, (olasz kollégájához, Silvio Berlusconihoz hasonlóan) Angela Merkel is egyre visszafogottabban nyilatkozik a javaslatcsomaggal kapcsolatban. Németország mellett Lengyelország is nemtetszését fejezte ki a szennyezési jogok kereskedésének bevezetésével kapcsolatban, melynek értelmében az energiaipari cégek 2013-tól - a korábbi időszakra jellemző ingyenes kvóta-kiosztással szemben - nyílt árverésen vásárolhatnák meg a szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket.
Lengyelországhoz hasonlóan a többi kelet-európai ország is könnyítéseket szeretne elérni a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályok alól, ugyanis az említett országok gazdasága nagymértékben szénerőművekre épül. Továbbá a szén-dioxid-kibocsátási jogok árverezésének bevezetése következtében az újonnan csatlakozott tagállamokban az energiaárak az egekbe szökhetnek, miközben az érintett országok gazdaságának növekedése is nagymértékben visszaesne - vélik a tagállamok szakemberei.
Emellett az ún. "nyolcak" (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) szeretnék elérni, a kibocsátási kvóták kiosztásánál az unió vegye figyelembe a tagállamok korábbi környezetvédelmi erőfeszítéseit, valamint az új tagállamok dinamikusabb gazdasági fejlődését is. Ennek megfelelően az egyes tagállami célkitűzések megállapításakor a 2005-ös helyett az 1990-es évet javasolják kiindulópontnak tekinteni.
Az Európai Parlament a Tanács jövő heti ülése után, december 17-én dönt majd az uniós energia- és klímacsomagról.
